Könyvtárpolitika
Hajnal Ward Judit: Popfesztivál a könyvtárban. Az amerikai és a magyar könyvtári munka különbségei (tovább…)

„Bizonyára sok a különbség a két ország viszonylatában, de nagy a változatosság az amerikai könyvtárosok között is. Továbbra sem gondolnám, hogy jobb vagy rosszabb könyvtárosnak lenni az egyik vagy másik országban. Izgalmas időket él a szakma. Ennek egyik jellemzője, hogy aktívan vehetünk részt formálásában: magunk alakíthatjuk a könyvtárosi munkakört és egyéni pályánkat, nem kell arra várni, hogy a szánkba rágják, mit tegyünk. Legalábbis éljünk ebben az illúzióban!” (Hajnal Ward Judit) (tovább…)

Az amerikai és a magyar könyvtári munka különbségei

Hogyan segítheti elő jobban a modern könyvtár és a mai könyvtáros a tudományos kutatást? 2011-ben az Informatio Medicata konferencia szervezőinek felkérésére amerikai kutatási intézményekben dolgozó könyvtárosok hétköznapjairól számoltam be, elsősorban gyakorlati nézőpontból és a magyar viszonyokkal összevetve. (tovább…)

„A vész kitört. Vérfagylaló keze
Emberfejekkel labdázott az ég
Emberszívekben dúltak láb
(Vörösmarty Mihály)

 Vajon mit tudnak a tizenévesek a világháborúk pokláról, a lövészárokharcok öldöklő küzdelmeiről, a sárban-hóban kúszó kiskatonák szenvedéseiről és éhezéséről, a mellettük golyótól eltalált bajtársuk haláltusájáról? Van-e sejtésük a vijjogó légvédelmi szirénák és a robbanó bombák okozta halálfélelemről, a munkatáborokba hurcolt, marhavagonokba zsúfolt szerencsétlen emberek túlélési esélyeiről, a koncentrációs táborok és a gázkamrák iszonyatáról? Szerencsére ők már csak filmekből, könyvekből, regényekből ismerhetik meg azt a rettenetes XX. századot, amely többször is lángba borította a világot. De ismerniük kell! (tovább…)

Nemzetközi konferencia
az MTA Könyvtár és Információs Központban

2015. október 29-én és 30-án mintegy ötven fő részvételével nemzetközi konferenciát tartott a PASTEUR4OA projekt¹ Budapesten, az MTA Könyvtár és Információs Központban. Az eseményen kutatást támogató szervezetek és a tudományos kutatást képviselő intézmények munkatársai vettek részt Ausztriából, Belgiumból, Horvátországból, a Cseh Köztársaságból, Észtországból, Magyarországról, Lettországból, Litvániából, Lengyelországból, Portugáliából, Romániából, Szlovákiából, Szlovéniából és az Egyesült Királyságból. (tovább…)

A latin „incunabulum” kifejezést egy német filológus, Bernhard Mallinckrodt (Mallinkrot, 1591−1664) használta először az 1640-ben Kölnben (typ. Kinchius) megjelent, De ortu ac progressu artis typographicae dissertatio historica című munkájában.¹ Ősnyomtatvány az a könyv vagy egyleveles kiadvány, amelyet az európai könyvnyomtatás feltalálása óta, azaz az 1450-es évek közepétől a XV. század végéig, pontosabban 1500. december 31-ig mozgatható betűkkel, szedéssel-nyomással állítottak elő. (tovább…)

1949-ben – a várpalotai kultúra szerves fejlődésébe (is) brutálisan beavatkozva – adminisztratív úton megszüntették az olvasóköröket, hogy aztán felülről, államilag irányítva újraszervezzék a kulturális életet. Az olvasókörök megmaradt könyvei – amelyeket a gondatlanság, illetve a tudatos pusztítás nem semmisített meg – az 1948-ban megalapított Bányász Könyvtár gyűjteményébe kerültek,₂ a Jó Szerencsét Olvasókör épületébe, amely előbb a Szakszervezetek székháza₃ nevet kapta, majd 1950. október 22-én Szabadság Kultúrotthon néven nyitották meg újra.₄ (tovább…)

A statisztika és értelem

Miért foglalkozom statisztikával?

A válasz erre nem az alkalom felidézése, amely erre a pályára lökött, hanem az ok feltárása, amely rajta tartott.

A statisztikai igazságok, trendek érvényessége egyenes arányban áll az emberi ostobasággal és tehetetlenséggel. Köztük a láncszem a dolgok menetének szükségszerű volta; vagyis az emberi értelem (nem az ész!) képes-e változtatni magán a vele büszkélkedő emberen. (tovább…)

Budapesten, 2015. szeptember 28-án, életének 89. évében elhunyt Vekerdi József Széchenyi-díjas nyelvész, az Országos Széchényi Könyvtár nyugalmazott osztályvezetője, indológus, a nyelvtudományok doktora, az Eötvös József Collegium egykori igazgatója

Vekerdi József Debrecenben született 1927-ben. Mindkét szülője a Református Egyház debreceni iskoláiban tanított. A Vekerdi testvéreket – Lászlót és öccsét – az elmúlt fél évezred magyar szellemi kultúrájához ezernyi szállal kapcsolódó Debreceni Református Kollégium készíti fel. József, aki már itt élénk érdeklődést tanúsít két klasszikus nyelv – a latin és a szanszkrit – iránt, kitűnő eredménnyel érettségizik, 1945-ben pedig latin-görög-orosz szakosként felvételt nyer a budapesti Báró Eötvös Loránd Collegiumba. Itt, a Ménesi úti elitképzőben az orosz nyelv elsajátítását maga Keresztury Dezső kultúrpolitikus, a Collegium igazgatója javasolja neki. (tovább…)

A rendszerváltozás évében jelent meg a téma alapkönyve, az amerikai szociológus, Ray Oldenburg The great good place (A nagyon jó hely) című műve, amelyet hamarosan számos közlemény követett.¹ A kérdést többek között a könyvtárak életében lezajló változások hozták felszínre, azaz a könyvtár megszokott tudásközvetítő, információkkal ellátó szerepének kibővülése, később pedig az ún. információs monopólium elvesztése következtében előállt új helyzet tette aktuálissá. (tovább…)

„Nincs olyan rossz helyzet, amiből ne lehetne tisztességesen kijutni” – vallotta egy interjúban, életére visszatekintve Kosáry Domokos. Pedig rossz helyzetekből a karrierje során akadt jó néhány. (tovább…)