KÖNYVTÁRPOLITIKA
Németh Márton: Az Europeana és a TELPlus projekt 3-7
Amberg Eszter: A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) legutóbbi módosításáról 8-11
A magyar könyvtárosság etikai kódexét elfogadó szakmai szervezetek által megbízott Etikai Bizottság állásfoglalása 12-14

MŰHELYKÉRDÉSEK
Kégli Ferenc – Vass Johanna: A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének honlapja. Az Országos Széchényi Könyvtár szolgáltatása 15-18
Hangodi Ágnes: Gyakornoki képzés. Ahogy kezdődött, és ahol tartunk 19-26
Fuchszné Benák Katalin: A dévai Szent Ferenc Alapítvány könyvtára 26-33
Mezey László Miklós: “Ha pedig belseje jobban mulat, írjunk eszesebbet”. A szótár és a könyvtáros felelőssége 34-38

KONFERENCIÁK
Gregorovicz Anikó: In memoriam Rózsa György 39-40
Sebestyén György: Információs rendszerek a kutatásfejlesztés számára – Rózsa György, a globalizmus és a tudásmenedzsment 41-49

KÖNYV
Vraukóné Lukács Ilona: “Mindenki egyenlő, de nem egyforma” 50-57
V. Ecsedy Judit: Magyarországi könyvkiadás a XVII. században 58-60

Mostanában sok mindent lehetett olvasni és hallani az európai digitális könyvtárról (Europeana), és nem csupán a szakmai berkeken belül, hanem a széles közvélemény előtt is. A különféle helyeken megjelenő hírmorzsák azonban a legritkább esetben állnak össze egységes képpé. E cikk szerzőjének célja tehát, hogy röviden áttekintse az Europeana kezdeményezésének előzményeit, szóljon az eddig történtekről, s ejtsen néhány szót a fejlesztésekről is.

Előzmények: Az európai könyvtártól (TEL)
az európai digitális könyvtárig (Europeana)

Az európai könyvtár (TEL) portálja eredetileg kilenc nemzeti könyvtár együttműködéséből született meg, a CENL (Európai Nemzeti Könyvtárak Konferenciája Alapítvány) segítségével, a TEL projekt (Európa Könyvtár: Kapu az európai tudáshoz) keretein belül, ami 2001-2004 között zajlott le az Európai Bizottság Ötödik keretprogramja finanszírozásában. A projekt résztvevői Finnország, Németország, Olaszország (Firenze, Róma), Hollandia, Portugália, Szlovénia, Svájc és az Egyesült Királyság nemzeti könyvtárai voltak. A TheEuropeanLibrary.org portál 2005. március 17-én indult el, félmilliós látogatói számot produkálva alig több mint egy év alatt. Jelenleg huszonhárom nemzeti könyvtár gyűjteményei érhetőek el a portál keresőfelületén keresztül, huszonegy további könyvtár saját elektronikus katalógusára pedig linkek mutatnak. Ausztria, Horvátország és Szerbia nemzeti könyvtárai 2005 júliusában csatlakoztak a TEL-hez. (tovább…)

Az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szjt.) jogharmonizációs célú módosítását. Az Szjt.-t a 2008. évi CXII. törvény már negyedszer módosította.1 A módosítás három fő témát érint: átalakult a nyilvános haszonkölcsönzésre vonatkozó szabályozás, kialakításra került az árva művek felhasználására vonatkozó engedélyezési eljárás, illetve – a korábban tervezetthez képest – kisebb mértékben módosult a közös jogkezelés felügyeleti rendszere. A módosítások nagy része 2009. február 1-jén lépett hatályba. Jelen írással a könyvtárakat leginkább érintő jogszabályváltozásokra szeretném felhívni a figyelmet.

A nyilvános haszonkölcsönzésre vonatkozó szabályozás

Az Európai Tanács 1992. november 19-én fogadta el a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló 92/100/EGK Irányelvet. Jelenleg az Irányelv határozza meg a tagállamokban a szerzőket megillető kölcsönzési jogdíjak rendszerét, amelynek alapelve, hogy a szerző művének közkönyvtári kölcsönzéséért ellentételezésben részesül. Tekintettel arra, hogy 2004. május 1-je óta Magyarország is tagja az Európai Uniónak, a nyilvános haszonkölcsönzési jogdíj bevezetése hazánkban is elkerülhetetlen. (tovább…)

A magyar kulturális örökség részét képező, könyvtári gyűjtőkörbe tartozó hungarikumok múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői. Hiánytalan szellemi birtokbavételük minden ember alapvető joga. Az Országos Széchényi Könyvtárnak, mint nemzeti könyvtárnak kiemelt feladata az ebbe a kategóriába tartozó dokumentumok nemzeti bibliográfiájának készítése, illetve szolgáltatása.
A múlt században a különféle kurrens és retrospektív nemzeti bibliográfiák nyomtatott köteteiben való kutakodás, adatgyűjtés igencsak nehézkes, körülményes volt mind a könyvtárosok, mind a kutatók, felhasználók számára. A számítástechnika fejlődése, a digitalizálás, az adatbázisok kiépítése következtében azonban a XXI. században már teljesen más módszerekkel lehet és kell a nemzeti bibliográfiákban regisztrált tételeket megkeresni, hasznosítani. Hosszadalmassá, sőt hiányossá teheti viszont a kutatómunkát az, ha a digitalizált, illetve elektronikus bibliográfiai szolgáltatásokat különböző, egymástól független weboldalakon lehet csak megtalálni.
A könyvtárosok, bibliográfusok számára az egyik kihívást a különböző helyeken található információ-együttesek rendszerezése, összeszervezése jelenti. Ennek a feladatnak kívánt megfelelni az Országos Széchényi Könyvtár avval, hogy stratégiai célkitűzésének megfelelően, a nemzeti kulturális örökséghez való szabad és általános hozzáférhetőség megvalósítása érdekében a Magyar Nemzeti Bibliográfia (MNB) rendszerének eddig digitalizált vagy adatbázisból elérhető részrendszereit 2007 decemberétől – linkgyűjtemény formájában – elérhetővé tette egy közös honlapon: http://mnb.oszk.hu, amely az OSZK weboldalán elhelyezett “MNB Magyar Nemzeti Bibliográfia” ikonról is elérhető. (tovább…)

A magyar könyvtárügyben a könyvtárosok alkalmazása területén az első között a Fővárosi Könyvtárban jelentek meg gyakornokok. Katsányi Sándor nemrég megjelent nagyívű monográfiája* szerint Szabó Ervin egy hivatalos levelében már 1904 júniusában javasolta, hogy “kevésbé kvalifikált, de szintén szellemi vagy nagyobb intelligenciát és tudást követelő munkát végző egyéb alkalmazottakkal” egészítsék ki a könyvtár meglévő könyvtárosi, könyvtártiszti és könyvtárszolgai státusait. A gyakornoki állással a könyvtár vezetői nemcsak ösztöndíj-kiegészítést kereső jog- és bölcsészhallgatókat vagy állástalan értelmiségieket segítettek (a gyakornoki állás ugyanis kezdetektől fogva napidíjas fizetéssel járt…), de a státust gyakran a könyvtári hierarchiában való feljebb jutás első lépcsőfokaként értelmezték és alkalmazták.
A gyakornokok alkalmazásához az 1910-es évek elejétől képzés is tartozott, amelyet a Múzeumi és Könyvtári Értesítő az egyetemi könyvtáros képzéssel és Gulyás Pál egyetemi oktatói tevékenységével összehasonlítva igen hatékonynak és eredményesnek tartott, amint ezt Katsányi kötete is idézi: “…jobb módszer ez, mint a célon túllövő, az egyetemi ifjúság által különben is a legkevesebb szimpátiával fogadott s így be nem vált kísérlet, mely a könyvtárnoki tudományoknak és teendőknek egyetemi tanszéken való oktatásával akart a könyvtári intézmények részére szakmunkásokat nevelni”. A képzés igen magas követelményeket támasztó könyvtárosi szakvizsgával (írásbeli: dolgozat egy könyvtári kérdésről, magyar és idegen nyelvű művek katalogizálása, gépírás diktálás után; szóbeli: könyvtártani és könyvészeti ismeretek, tudomány- és irodalomtörténetben való jártasság, nyelvismeret) zárult. A vizsgabizottságban minden alkalommal ott ült a könyvtár igazgatója, aligazgatója, a tanügyi osztály vezetője és a könyvtár egy felkért tisztviselője. A sikeresen letett vizsga komoly előnyt jelentett a személyzeti hierarchiában a kinevezéseknél.

(tovább…)