Horváth Tibor emlékezete

Kategória: 2012/ 3

A Könyv és Nevelés különszáma

“Az ügyeknek nagy emberekre van szükségük, hogy rendeltetésüket betölthessék. Ugyanúgy, ahogyan a gazdag személyiségeknek ügyeket kell választaniuk, hogy kiteljesíthessék küldetésüket. (…) A magyar könyvtárügy is megtalálta a maga nagy embereit, miképpen a teret kereső nagy kapacitások is ráakadtak az életüket betöltő könyvtárügyre” – írja Papp István annak a kiadványnak az előszavában, amely a Könyv és Nevelés folyóirat 2011. évi 4. számának önálló mellékleteként látott nyomdafestéket, és amely a 2011 júniusában, Horváth Tibor (1935-2011) emlékezetére rendezett Törzs és ágak című konferencia előadásainak szerkesztett változatát adja közre. A tanulmánygyűjtemény csak küllemében szerény, tartalmát tekintve valódi Festschrift, amelyben kollégák, tanítványok, tisztelők publikálnak egy-egy olyan dolgozatot, amely választott témájával a nagy előd, a Mester szellemét, kutatásait, munkásságát idézik, azt valamiképp folytatják, kiegészítik, miközben természetesen helyet kapnak az írások között a személyesebb hangú emlékezések, méltatások is.
Horváth Tibornak a könyvtári információs rendszerek kialakításában, megújításában és elterjesztésében csúcsra jutó alkotó életművét saját kutatási eredményeik közreadásával idézi meg az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum vezetője, Varga Katalin Egy információs rendszer és utóélete című írása, Orbán Éva Rendszerben gondolkodni… című írása, valamint Sipos Anna Magdolna Együttműködés – könyvtári rendszer című publikációja. Ezek a tanulmányok – túlzás nélkül állítható – továbbgondoló és megújító folytatásai a Mester munkásságának. A füzetnek ez a része eredeti kutatási témák hozadékait adja közre, itt olvashatunk az Olvasás Portálról, a könyvtári munkák folyamatleltáráról vagy épp az országos gyűjtőköri együttműködés múltjáról és jelenéről. Helyet kaptak azután az előadások között a Mester munkásságát feldolgozók, elemzők és értékelők is, ilyen például Balogh Mihályé, aki Horváth Tibornak az iskolai könyvtárakkal kapcsolatos tevékenységét mutatja be. A “korszerű könyvtár” eszméjét képviselő Horváth Tiborról Kis-Tóth Lajos szólt. Talán az első, a könyvtártudományi publikációk sorában kaphattak volna helyet Barátné Hajdu Ágnes, valamint Ungváry Rudolf írásai, akik ugyan Horváth Tibor szellemi hatásához kapcsolódóan, de lényegileg az ETO- és a magyar tezaurusz-szabvány kérdéseiről értekeztek az emlékkonferencián. Horváth Tibor emberi alakját, “gazdag személyiségét” Sonnevend Péter portréja idézi meg, ő a Horváth Tiborral kapcsolatos régebbi publikációk sokaságából idézve teljesség-igényű mozaikot rajzol róla.

A Könyv és Nevelés e különszáma – ahogy ebből a rövidke tartalomismertetőből is kiderülhet – korántsem csak emlékező, felidéző, méltató írások gyűjteménye. Mert miközben valóban a Horváth Tibor emléke előtti tisztelgés igényes dokumentuma, aközben színvonalas pillanatfelvétel a magyar könyvtártudomány és könyvtárügy egy nem mellékes vonatkozásáról, annak a felismerésnek a részleteiről, hogy a könyvtárak rendszerszerű működése lehet hatékony, továbbá a tájékoztatási és információs rendszerek kutatásának jelenkori helyzetéről. Olyan gyűjtemény, amely méltó az “ügy nagy emberéhez”.

(Könyv és Nevelés XIII. évfolyam 2011/4. szám melléklete. Bp., OFI-OPKM, 2011. 96 p.)

Címkék: ,

Címkék