Az igazi hívószó 30 éves az IDŐVONAT Olvasótábor

Kategória: 2017/ 9

Több mint 35 éves könyvtárosi múlttal a hátam mögött, nap mint nap találkozom a könyvtár, illetve a könyvtárosi hivatás gondjaival és örömeivel, s igazi testi-lelki „töltődést” jelentő sikereivel is. Munkámban, az évek során megélt sok-sok pozitív közösségi élmény között, van egy számomra is meghatározó: az 1988-2016 között működő IDŐVONAT Olvasótáborok tematikáinak kidolgozása, a táborok szervezése és eredményes lebonyolítása. A 2017-ben harmincadik évfordulóját ünneplő programsorozat rengeteg élményt, szakmai sikert és örömöt jelentett, s életem több mint felében folyamatosan és aktívan jelen volt. (tovább…)

Címkék: ,

“Az egész országnak egy nagy olvasótáborra lenne szüksége”

Kategória: 2012/ 5

Beszélgetés Kocsis István ny. könyvtárigazgatóval Ratkó Józsefről és az olvasótábori mozgalomról

A hatvani Ratkó József Egyesület és a Magyar Garabonciás Szövetség 2011. szeptember 2-án Nagykökényesen emlékezett Ratkó József költő, drámaíró, műfordító és könyvtáros, az olvasótábori mozgalom egyik alapítója születésének hetvenötödik évfordulójára. Ennek apropójából kértem meg Kocsis Istvánt, a hatvani Ady Endre Könyvtár nyugalmazott igazgatóját, hogy elevenítse fel a Ratkó Józsefről, valamint az olvasótáborokról őrzött emlékeit.

- Kedves István, mikor és hol ismerkedtél meg Ratkó Józseffel?
- 1972 júniusában Felsőtárkányban, az ország első olvasótáborában. Ekkor még nem könyvtáros voltam, hanem városi népművelési felügyelő Hatvanban. Jóska ebben a táborban kiscsoportvezetőként vett részt. Itt ismerkedtünk meg, ettől kezdve etalonemberként tekintettem fel rá. (tovább…)

Címkék: , ,

35 éves az olvasótábori mozgalom*

Kategória: 2007/ 7

Az olvasótáborok immár 35 éve színfoltjai hazai művelődési életünknek.
Fábián Zoltán író – aki sokat tett a táborok létrejöttéért, elterjedéséért – “lélekpendítésnek” nevezte abban a korban, amikor a Jézus Krisztus szupersztár című film vetítését még nem engedélyezték Magyarországon. Kamarás István – utólag és találóan – “rendszerziláló alternatív művelődési formának”, “sajátos közművelődési innovációnak”, “igazi hungaricumnak” titulálta az olvasótáborokat. A hatvani és boldogi iskolásokból szervezett első olvasótábor 1972-ben, Felsőtárkányban, a Heves megyei KISZ- és Úttörőtáborban kapott helyet a KISZ KB támogatásával. Ötletgazdája Varga Csaba volt, a megvalósításban partnerei Kovács István, Mózsi Ferenc, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter és Vasy Géza voltak. Csupa olyan név, akiket ma már nem kell bemutatni könyvtáros szakmai körökben.
A Hazafias Népfront (HNF) által kezdeményezett Olvasó Népért Mozgalom hamarosan magába fogadta a táborokat. Az ügyért tisztességesen kiálló népfrontos emberek igyekeztek a klasszikus “tiltom” kategóriából a “tűröm” és a “támogatom” megítélésbe soroltatni a kezdeményezést. Maróti Istvánhoz tartozott a HNF-en belül az a munkacsoport, amely Fábián Zoltán, majd halála után Fekete Gyula elnökletével személyesen is kiállt az egyes – akkor ideológiai szempontból vitatható – táborok létjogosultsága mellett. Ez azért is igen fontos volt, mert a Hazafias Népfront felosztható pénzügyi támogatásokat, szervezeti kereteket tudott biztosítani a táboroknak. Létrejöhetett a táborvezetőkből álló Olvasótábori Munkacsoport, amely dönthetett a szerény, ám igen fontos anyagi támogatások felett.

(tovább…)

Címkék: ,

Miért olvasótábor?

Kategória: 2007/ 7

Alábbi soraim csak töredékesen, közvetett módon szolgálják a múltidézést, sokkal inkább a vissza- és előretekintő értelmezés, az összefüggések keresése, mi több, a mának szóló érvek csokorba szedése volt megszólalásom fő motívuma. Megkerülhetetlen azonban legalább az évszám, 1972 ismételt leírása. Miért pont akkor? Sem korábban, sem későbben, de “véletlenül” a táncház-mozgalom megszületésével azonos hónapokban találkoztak Czakó Gábor, Mózsi Ferenc, Kocsis István, Kovács István, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter, Varga Csaba és mások, hogy javaslataikkal, ötleteikkel a hagyományos, nyári, napközis táborok formáját új tartalommal telítsék! Kifejezetten egy önálló művelődéstörténeti dolgozat témája lenne ennek a kérdésnek mélyebb feltárása. Megtört az 1968. január elsejével megindult reform (új gazdasági mechanizmus) lendülete? Netán a makrogazdasági, társadalmi feszültségek kulturális transzformációkká, mozgásformákká szelídültek? Egyszerűen a kultúra világában új szelepek nyíltak ki? A piacgazdaság elemeinek megjelenését követően a kultúra szabadságfoka – fáziskéséssel ugyan -, mégis csak növekedett? (tovább…)

Címkék: ,

Címkék