KÖNYVTÁRPOLITIKA
Sonnevend Péter: Könyvtári kis katekizmus 3-7
Dávid Boglárka: Elektronikus dokumentumszolgáltatás az ODR-ben 8-15

MŰHELYKÉRDÉSEK
Drucza Emőke: Statisztikai vizsgálódások az Országos Széchényi Könyvtárban (1995-2004) 16-23
Koltay Tibor: Információs műveltség : kommunikáció, felsőoktatási könyvtárak 23-26
Hegyi Ádám – Keveházi Katalin: Beszámoló a MOKKA-R Tagozat 2006. évi tevékenységéről 27-28

KONFERENCIÁK
Kocsis István: 35 éves az olvasótábori mozgalom 29-33
Nagy Attila: Miért olvasótábor? 33-39

EXTRA HUNGARIAM
Gonda, Milan: Törekvések a szlovákiai könyvtárak közösségi központokká való átformálására 40-43

PERSZONÁLIA
Rády Ferenc (1942-2007) 44
Monok István: Rády Ferencre emlékezve 45-47

KÖNYV
Hölgyesi Györgyi: A Berzsenyi Dániel Könyvtár Évkönyve 4. 48-52

AUF WIEDERSEHEN, KORNÉL!
Poprády Géza: Vajda Kornél köszöntése 53-55
Győri Erzsébet: Vajda Kornél nyugdíjba megy?! 56
Mezey László Miklós: Jeles szerkesztő volt, nagy olvasó marad 57-58
Vajda Kornél: Búcsú a 3K-tól 59-60

(Álombeli beszélgetés)

Az ember sétál, közben gondolatai elkalandoznak. Hosszú utakat tesz meg repülőn, és míg felhőket, hegyeket, óceánt lát az ablakon át, gondolatai tisztulnak. Álomba merül, hangokat hall, kérdésekre válaszol. Minden a születés, a keletkezés szabad lebegését idézi. Kérdések – válaszok. A kérdező lehet akár egy precíz, igazságkereső matematikus, lehet pragmatikus üzletember, vagy fanyar-cinikus életfilozófus, sőt naiv ifjú hölgy (ki, milyen hangsúllyal ejtené ki a kérdéseket). A válaszoló? Az derüljön ki álombeli szövegeiből…

Kérdés (K): Könyvtáros vagy? Régóta? Nem unalmas? Elégedett vagy?
Válasz (V): Így alakult sok (majd’ száz) éve, máig tartó örömömre. Nem unalmas, sőt, egyre izgalmasabb foglalkozásnak tartom. Gondolj bele, emberekkel lehet foglalkozni, ami már önmagában véve mindennél érdekesebb. Elégedett épp nem vagyok, mert mehetne jobban is a szekér -, de ez úgyis kiderül a további faggatás során. Két legfontosabb tényező, amiért mérhetetlenül tetszik: demokratikus intézmény, mindenki azt kapja, kaphatja, amire igénye van, nem dezinformálunk, nem kegyet gyakorolunk. A másik: hallatlanul fejlődésképes, bár, igaz, ma soha nem látott kihívás előtt áll. (tovább…)

A könyvtárközi dokumentumszolgáltatás legfontosabb tényezői a pontosság és a gyorsaság. Az eredeti dokumentumok küldése esetében, sajnos, nincs befolyásunk a kézbesítés menetére, a másolatok küldésének leggyorsabb formája, azaz az elektronikus dokumentumküldés azonban azonnali, veszteségmentes továbbítást tesz lehetővé.

Könyvtárközi kölcsönzés – dokumentumszolgáltatás

A könyvtárközi kölcsönzés kifejezést a hazai terminológiában is kezdi felváltani a dokumentumszolgáltatásé, jelezve az eredetiben történő kölcsönzés mellett – és ebben sajnos szerepe van a visszaküldési postaköltség-támogatás megszűnésének is – a kisebb terjedelmű művek elektronikus úton történő továbbításának térnyerését. A tendenciát jól illusztrálják az ODR-statisztikák, valamint a Debreceni Egyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtár Bölcsészettudományi és Természettudományi Könyvtára (DEENK BTEK) könyvtárközi kölcsönzésének utóbbi néhány évi szolgáltatói statisztikai adatai is. (tovább…)

Olyan világban élünk, ahol mindennapi ismereteinket már nem elsősorban a papírra nyomtatott, könyvtárakban őrzött könyvekből, hanem elektronikus adathordozók tömkelegéből szerezzük. Így az írott szöveg sokszor már nem autentikus formájában, hanem képpé és hanggá alakított audiovizuális rendszerben jut el hozzánk. Ezekkel a változásokkal szembenézve, felmerül a kérdés, hogy az elkövetkezőkben hogyan és milyen módon maradhat fenn vagy alakulhat át a Gutenberg-galaxist képviselő könyvtár. Ezért tíz év folyamatait vizsgálva, arra keressük a választ, milyen változásokon ment keresztül hazánk legnagyobb könyvtára. (tovább…)

Az olvasótáborok immár 35 éve színfoltjai hazai művelődési életünknek.
Fábián Zoltán író – aki sokat tett a táborok létrejöttéért, elterjedéséért – “lélekpendítésnek” nevezte abban a korban, amikor a Jézus Krisztus szupersztár című film vetítését még nem engedélyezték Magyarországon. Kamarás István – utólag és találóan – “rendszerziláló alternatív művelődési formának”, “sajátos közművelődési innovációnak”, “igazi hungaricumnak” titulálta az olvasótáborokat. A hatvani és boldogi iskolásokból szervezett első olvasótábor 1972-ben, Felsőtárkányban, a Heves megyei KISZ- és Úttörőtáborban kapott helyet a KISZ KB támogatásával. Ötletgazdája Varga Csaba volt, a megvalósításban partnerei Kovács István, Mózsi Ferenc, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter és Vasy Géza voltak. Csupa olyan név, akiket ma már nem kell bemutatni könyvtáros szakmai körökben.
A Hazafias Népfront (HNF) által kezdeményezett Olvasó Népért Mozgalom hamarosan magába fogadta a táborokat. Az ügyért tisztességesen kiálló népfrontos emberek igyekeztek a klasszikus “tiltom” kategóriából a “tűröm” és a “támogatom” megítélésbe soroltatni a kezdeményezést. Maróti Istvánhoz tartozott a HNF-en belül az a munkacsoport, amely Fábián Zoltán, majd halála után Fekete Gyula elnökletével személyesen is kiállt az egyes – akkor ideológiai szempontból vitatható – táborok létjogosultsága mellett. Ez azért is igen fontos volt, mert a Hazafias Népfront felosztható pénzügyi támogatásokat, szervezeti kereteket tudott biztosítani a táboroknak. Létrejöhetett a táborvezetőkből álló Olvasótábori Munkacsoport, amely dönthetett a szerény, ám igen fontos anyagi támogatások felett.

(tovább…)

Alábbi soraim csak töredékesen, közvetett módon szolgálják a múltidézést, sokkal inkább a vissza- és előretekintő értelmezés, az összefüggések keresése, mi több, a mának szóló érvek csokorba szedése volt megszólalásom fő motívuma. Megkerülhetetlen azonban legalább az évszám, 1972 ismételt leírása. Miért pont akkor? Sem korábban, sem későbben, de “véletlenül” a táncház-mozgalom megszületésével azonos hónapokban találkoztak Czakó Gábor, Mózsi Ferenc, Kocsis István, Kovács István, Ratkó József, Szentmihályi Szabó Péter, Varga Csaba és mások, hogy javaslataikkal, ötleteikkel a hagyományos, nyári, napközis táborok formáját új tartalommal telítsék! Kifejezetten egy önálló művelődéstörténeti dolgozat témája lenne ennek a kérdésnek mélyebb feltárása. Megtört az 1968. január elsejével megindult reform (új gazdasági mechanizmus) lendülete? Netán a makrogazdasági, társadalmi feszültségek kulturális transzformációkká, mozgásformákká szelídültek? Egyszerűen a kultúra világában új szelepek nyíltak ki? A piacgazdaság elemeinek megjelenését követően a kultúra szabadságfoka – fáziskéséssel ugyan -, mégis csak növekedett? (tovább…)