Téka Téma – Hálózati híradók Komárom-Esztergom megyében

Kategória: 2008/ 3

A MEGYEI KÖNYVTÁRI HÍRADÓKRÓL

Új sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársaik írjanak ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmagukat látják. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári lap, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat e számunktól kezdve sorra-rendre olvasóink elé tárjuk. Íme az első! (MLM)

Komárom-Esztergom megyében a hálózati híradó kiadásának komoly hagyományai vannak. Már a tatai Körzeti Könyvtár1 is adott ki a megye könyvtárai számára módszertani segédletet. 1951. február 18-án jelent meg az első sokszorosított Híradó, amely híreket, módszertani tanácsokat tartalmazott. Beszámolt az éves munkáról, ismertette a könyvtárak időszerű feladatait. A neve, alcíme menet közben változott, ahogy a periodicitása is. A kiadványról a Könyvtári Híradóban olvashatunk, amely e címen 1957-től 1961-ig jelent meg. 1957-ben egy, 1958-ban három számot adtak ki. Az írások kiterjedtek a könyvtári munka minden területére. Mivel a szerkesztők legfőbb feladatuknak a falusi könyvtárak támogatását tekintették, legtöbbet ezek problémáival foglalkoztak. A hírek mellett több oldalas tanulmányok is megjelentek pl. a “József Attila olvasómozgalomról”, a községi könyvtárak tanácsi kezelésbe adásáról, a könyvtáros tanfolyamokról. Részletes beszámolót közöltek a megyei könyvtár drezdai tapasztalatcseréjéről. Gyakorlatiasságára jellemző, hogy közölte a lap az akkoriban megjelent külföldi szerzők nevének helyes kiejtését. Beszámoltak egy-egy év, egy-egy terület munkájáról.
1959-től a kiadvány alcíme: “Komárom megye közművelődési könyvtárainak tájékoztatója”. Ez jelentette az első “áttörést”: a szakszervezeti könyvtárak is részt vettek a hálózati híradó szerkesztésében, kiadásában. Noha nem a szorosan vett periodika témája, de ebben az időszakban indult a Komárom megyei Könyvtári Híradó módszertani füzetei sorozat. Az első “Tájékoztató a választással kapcsolatos irodalomról”, a második a “Szöveggyűjtemény a Magyar Tanácsköztársaság megyei dokumentumaiból” címet kapta.
Az utolsó szám 1962 elején jelent meg. Ekkor határozták el, hogy a megyei helyett járási híradók jelenjenek meg, a megyei könyvtár pedig rendszeresen évkönyvet adjon ki. Ez az első két évben, l962-ben és 1963-ban sikerült. Közben azonban kiderült, hogy – bármennyire megerősödtek a korábbihoz képest a járási könyvtárak – a módszertani munkának ez az eszköze meghaladta lehetőségeiket, és nem gyűlt össze elég szakmai-módszertani, helytörténeti tanulmány az évkönyv rendszeres megjelenéséhez sem. A módszertani füzetekből addigra több mint húsz jelent meg, akkor ezt a sorozatot is megszüntetni tervezték. Ez az elképzés módosult. Az időközben megalakult tájékoztató csoport A József Attila Megyei Könyvtár tájékoztató szolgálata címmel indított sorozatot. A könyvtárban rendszeres publikációs tevékenység fejlődött ki, 1961 és 1964 között 57 kiadvány jelent meg e sorozatban. A megjelenő munkákat a könyvtáraknak való rendszeres megküldés mellett az intézményben kialakított címjegyzék (szaknévsor) alapján személyek is megkapták. A községi könyvtárak katalógusai mellett általában kisebb lélegzetű összeállítások voltak: ajánló könyvjegyzék (pl. ateista irodalom) munkásakadémiák (építő-, gép-, vegyipar, bányászat), községi tsz-akadémiák, szocialista brigádok számára, kiállítási útmutatók, szemelvénygyűjtemények, gyarapodási jegyzékek, címjegyzékek, programfüzetek a könyvnépszerűsítő akciókhoz kapcsolódva. Az Ünnepeink című műsorfüzetet az iskolák és a kultúrházak segédeszközének, útmutatójának szánták. Hasonlóképpen a Szomszéd népek irodalma is ismeretterjesztő célokat szolgált.
A hálózati híradó Komárom Megyei Könyvtáros címmel 1968-ban indult újra, évente három számot adtak ki. Természetesen átfogta a megye közművelődési könyvtárügyét, esetenként a szakkönyvtárakra is kitekintett. A mintegy 50-60 oldalas kiadvány rendszeresen tartalmazott éves beszámolókat, a könyvtári statisztikák legfontosabb adatait, az aktuális feladatok ismertetését. “Örökségünk” elnevezésű rovatában helytörténettel kapcsolatos írások jelentek meg. Tartalmazta a különböző könyves események beszámolóit. Rendszeresen tudósított a megyei könyvtár társadalmi szervezeteinek (könyvtáros egyesület, szakszervezet, pártszervezet, rövid ideig KISZ-szervezet) munkájáról. Nyomon lehet követni a könyvtárosok kirándulásait. A “Hírek” rovatban igyekeztek a szerkesztők a megye könyvtárainak valamennyi eseményét megjeleníteni. Sajátos a “Magunk között” rovat: a személyi hírekben a családi események: házasságkötések és a születések is helyet kaptak. Az első évben még az új jogszabályokra is felhívták a figyelmet.
A ’80-as évek közepétől a híradó egyre kevésbé volt képes tükrözni a megye könyvtárügyét. A módszertani munka változásával nehézséget okozott a hírek összegyűjtése, egyre nehezebb volt mindenki számára hasznos tartalommal megtölteni a lapot. A Komárom Megyei Könyvtáros utolsó száma 1989 őszén jelent meg.2
Az előzmények után majdhogynem természetes volt, hogy nem marad(hat) sajtó nélkül a megye könyvtáros társadalma. De az is biztossá vált, hogy a hálózati híradó mindenképp szemléletváltásra szorul. Korábban is kevesen vállalkoztak nagyobb lélegzetű írásokra – szükségtelenné is vált a tapasztalatok ilyen formában történő átadása. Az írásban rögzített szakmai-módszertani tanácsadás többé-kevésbé elavult. A könyvtárak mindegyike sajátos gondokkal küzdött, de ezekre végképp nem lehetett központi tanácsokat adni. Ugyanakkor – éppen a szorosan vett szakmai-módszertani munka változása miatt – szükség volt olyan fórumra, amely alkalmas a felvetődő kérdések megvitatására, arra, hogy kapcsolatot biztosítson a megye könyvtárosai számára.
A Téka Téma célját az Üdvözlet az olvasónak című írásban a következőképpen fogalmaztam meg: “Mit szeretnénk? A megye könyvtárosainak ‘tapasztalatcsere’-lehetőséget biztosítani. Tájékoztatni kezdeményezésekről és eseményekről, kísérletekről és gondokról. A fenntartókkal való kapcsolat erősítését azáltal, hogy kérdéseinkhez szívesen látnánk véleményüket. Mit nem akarunk? Kötelező iránymutatásokat adni, egyedül üdvözítő módszereket meghatározni”.3
Tanulságos megnézni az első számot. Olvasható Monostori Imre, akkor mb. igazgató írása Tatabánya egyesített tanácsi könyvtári hálózatának szervezeti felépítése és működési alapelvei címmel. (Azóta 17 év telt el, a két könyvtár összevonása ugyan nem történt meg, de újból és újból napirenden van.) Megtudható a lapból, hogy az LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat kezdeményezésére ún. Nyitott Egyetem kezdte meg működését, amelyhez a megyei könyvtár a tanulmányokhoz szükséges dokumentumok biztosításával kíván csatlakozni. (Ebből a kezdeményezésből végül is a Gábor Dénes Főiskola valósult meg.) Olvashatunk a selejtezett könyvek eladásáról, arról, hogy a tatabányai városi könyvtárban a kötelező beíratkozási díj helyett adományozásra tért át. Ahogy azt már az előző hálózati híradóból megszokhattuk, eseményekről is érkeztek rövid hírek, tudósítások. A rovat címe az első számokban “Közönségkapcsolatok” volt.
A második számból kiderül, hogy 1990-ben még volt szlovák és német nyelvi tábor a megyében. (A ’90-es évek közepén szűntek meg.) Itt erről a két hosszabb beszámoló található a “Közönségkapcsolatok” rovatcím alatt, a hírek már a “Könyvtáraink életéből”, “Személyi hírek” rovatokban kerültek ebbe a számba. (A nem teljesen kiérlelt koncepció abból mérhető le, hogy van, akiről hosszabban írnak nyugdíjba vonulása alkalmából, de többnyire csak egy-egy rövid hírben szerepelnek a búcsúzó kollégák – ugyanazon számban.)
A harmadik szám részletes beszámolót tartalmaz a könyvtári hétről, bemutatta a MKE Komárom-Esztergom megyei csoportjának vezetőségét. Szerepel egy statisztikai összeállítás az iskolai könyvtárakról. (Ez a hagyomány csak ebben az évben szakadt meg, oka a Komárom-Esztergom Megyei Pedagógiai Intézet és könyvtárának megszüntetése.) Találunk két rövid önkormányzati hírt, amelyből kiderül, hogy Dorogon a polgármester fontosnak tartja a könyvtárat, Komáromban pedig a Csokonai Művelődési Ház és a Jókai Mór Városi Könyvtár összevonását tervezték. (A történethez hozzátartozik, hogy Dorogon azóta is folyamatosan figyel az önkormányzat a könyvtárra, Komáromban pedig a gazdasági ügyintézés került egybe, azaz a szakmaiság nem sérült.) Ez a lapszám már számítógéppel készült.
A második évben már hat szám jelent meg. Az első négy számban még az impresszumban Nagyfalusi Tibor szerepel főszerkesztőként. Az 5-6. számtól már csak a két szerkesztőt, Tapolcainé dr. Sáray Szabó Évát és Schmidt Józsefet tüntetik fel. Ők az 1990. 2. számtól szerepelnek az impresszumban szerkesztőként. Ennek elsősorban technikai okai voltak: Nagyfalusi Tibor az esztergomi Babits Mihály Városi Könyvtár igazgatója volt, Esztergomból lapot szerkeszteni nagyon nehéz. Mindenképp arra volt szükség, hogy legalább a szerkesztők a megyei könyvtárban dolgozzanak. A főszerkesztő végül meg is vált a laptól, idő hiányában nem sokat tudott hozzátenni a híradóhoz.
Az indulásnál azt terveztük, hogy a fenntartók is mondják el terveiket, elképzeléseiket az adott település kulturális életéről. A második évben Komárom polgármestere, Tatabánya alpolgármestere nyilatkozott, és Kovács Lajos, az Új Forrás szerkesztője, a dorogi kulturális és oktatási bizottság elnöke írta le gondolatait. Az almásfüzitői új könyvtár átadása (2006) után az ottani polgármesterrel is készült egy beszélgetés. Ezt az elképzelést tehát csak részben sikerült megvalósítani. Valószínűleg nem is érdemelne külön rovatot vagy sorozatot; de azokat az önkormányzatokat érdemes megkeresni, ahol tényleg odafigyelnek a település kulturális életére.
Olvashatunk elemzést az önkormányzati könyvtárak munkájáról a statisztika alapján. A választások után megjelent a polgármesterek és jegyzők névsora. (Egy évtizede már ez a megyei könyvtár honlapján található.) A szerkesztőséget is ebben az évben próbálták először átalakítani: ún. tudósítói hálózatot hoztak létre. Minden városi könyvtárból felkértek egy könyvtárost, hogy figyeljen a helyi hírekre. Szó mi szó, így sem ment zökkenőmentesen a szerkesztés, a határidőkkel hadilábon álltunk, és el-elfelejtettük, miről is kellene tudósítani.
A következő évben (1992-ben) új sorozat indult: a megyei és városi könyvtárak bemutatása. Új rovat is alakult: az “Iskolai könyvtárak”. Az iskolai könyvtárak szakfelügyelete ugyanis gazdátlanul maradt a pedagógiai intézet megszűnésével – csak egyet tehetünk: amennyire lehet, tartjuk a kapcsolatot az iskolai könyvtárosokkal, a rendszeres megjelenés azonban nem lehetséges.
1992-ben kezdődött a “Rólunk írták” rovat: a megyei sajtóban megjelent írásokat azóta is időről időre közli a Téka Téma. (Ezt tréfásan “helyettünk írták”-nak is szoktuk nevezni. Ha ebből mostanában kevesebb jelenik meg a lapban, annak az az oka, hogy – minden erőfeszítésünk ellenére – a sajtó viszonylag keveset foglalkozik a könyvtárakkal, és a rendezvényekről is inkább képhírek jelennek meg.) Ebben az évben vonult nyugdíjba Tapolcainé Sáray Szabó Éva. Két szám erejéig Szabolcsné Mészáros Éva volt a szerkesztőtárs. Házon kívülről azonban kevés segítséget lehet nyújtani – ez ismételten kiderült. Ezt követően Schmidt József egyedül szerkesztette a lapot, 1993 október után “felelős szerkesztőként”.
A következő évben is folytatódott a könyvtárak bemutatkozása, csak a rovatbeosztás tisztult le: a hosszabb írások kapták a “Könyvtáraink életéből” címet, és a kishírek jelennek meg “Könyvtári hírek” cím alatt. A szerkesztők igyekeztek minél több információval segíteni a könyvtárak munkáját. Így került be – először 1994-ben – a Komárom-Esztergom megye közművelődési könyvtáraiba járó újságok és folyóiratok jegyzéke. (Ez azóta a honlapon van, kiegészülve az esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, a Szent Borbála Kórház orvosi könyvtára, valamint a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája könyvtárának anyagával.) Ugyancsak érdekes sorozat volt ebben az időszakban “A megyei lap a megyei könyvtárról”, amely 1952-től, a megnyitóról szóló tudósítástól idézi fel – esetenként rövid megjegyzésekkel – a könyvtárról szóló írásokat.
1996-ban újult meg formailag a Téka Téma. Azóta következetesen kéthasábos a tördelése, a rovatcímek a fejlécen futnak. Ekkor egészült ki a tematika a helytörténethez kapcsolódó könyvek bemutatásával.
Az 1997. júniusi szám szomorú témája: meghalt Horváth Géza, a megyei könyvtár első igazgatója. A temetésen elhangzott beszédek sora és a munkásságát megörökítő bibliográfia alkotja az emlékszámot.
1997 végén újabb kísérletbe kezdett a szerkesztő: a könyvtárak aktuális problémáival kapcsolatban tett fel körkérdést, és kérte a városi könyvtárak válaszait.
1999-ben jómagam lettem a lap szerkesztője. Beköszöntőmben azt fogalmaztam meg: szeretném, ha újságunk tükrözné a megye könyvtárainak életét, eredményeit, gondjait. Ha meg tudnánk fogalmazni a szakmai kihívásokat, és közös gondolkodással válaszokat is találnánk egy-egy problémára. Az egykori hagyományokból szerettem volna visszahozni a személyi híreket, egy-egy könyvtáros bemutatását. Ehhez kértem a megye könyvtárosainak segítségét.
A tervek többé-kevésbé megvalósultak. Meg-megjelennek személyi hírek, bár biztos, hogy nem minden munkatárs “mozgása” követhető nyomon. Több könyvtáros bemutatással lehet találkozni a második évtizedben – ezzel együtt vannak, lehetnek “adósságaink” e területen is.
2000 augusztusában örömteli tematikus szám született: “Komárom megye könyvtárosai köszöntik a vándorgyűlés résztvevőit” címmel. Bemutatkoznak a vendéglátók, az esztergomi városi könyvtár munkatársai. A könyvtárak közül a megyei könyvtár mellett a dorogi, a tatabányai, a komáromi és az oroszlányi városi könyvtár mutatta be magát. A községi könyvtárak közül Piliscsév és Tokod könyvtárosa írt saját könyvtáráról. Bemutatkozott a Modern Üzleti tudományok Főiskolájának könyvtára, a tatai Kőkúti Általános Iskola könyvtára, és a révkomáromi Duna Menti Könyvtár.
2001 decemberében ismét újjáalakult a szerkesztőség. Minden városi könyvtár “delegált” egy-egy könyvtárost, aki a továbbiakban a könyvtárából – esetlegesen a városkörnyékről – tudósított. Ez a rendszer többé-kevésbé életképesnek bizonyult, bár egy idő után a szerkesztőségi értekezletek elnéptelenedtek. Ugyanakkor kiváló alkalmat jelentettek a találkozások az aktuális problémák megbeszélésére, tapasztalatcserére. A résztvevők friss információkhoz jutottak az országosan aktuális kérdésekről is. Szerkesztőségi ülés keretében eljutottunk a megye városaiba. A “Vág-Duna-Ipoly” eurorégiós kapcsolat eredményeként igyekeztünk bevonni a szerkesztőség munkájába szlovákiai kollégáinkat. Érsekújvárnak jutott ez a feladat. A kapcsolatunk jó, de leginkább az ottani Castrum Novum című lap írásai alapján fogalmazzuk meg a híreket, ugyanis az érsekújvári hetilap következetesen tudósít a könyvtár minden eseményéről. Nyitra és Révkomárom viszont rendre kiesik a rendszeresen számon tartott települések közül.
Ebben az évben kezdtük képekkel is változatosabbá tenni a lapot. (Sajnos, a nyomdánkat már nem volt érdemes felújítani, jelenleg fénymásolóval készül az újság, így ez a lehetőség megszűnt.)

* * *

Amint az a bemutatásból kiderül: megyénkben szinte a kezdetektől megjelent hálózati híradó. Az első két évtizedben még több éves megszakítások voltak, de 1968 óta lényegében folyamatos a megjelenés. Változott a periodicitás, a terjedelem, módosultak elképzelések, de a hagyományok egy részét folyamatosan megőriztük. A Téka Téma az események regisztrálása mellett – amit nagyon fontosnak tartok, mert ami nem jelenik meg, az a későbbiek során elfelejtődik – mindig tájékoztatott a könyvtárügy legfontosabb kérdéseiről. Olvashatunk a könyvtárat érintő számottevő törvényekről, jogszabályokról, a könyvtáros etika kérdéseiről, a pályázatokról, a kistérségi ellátás aktuális helyzetéről. Az információcsere fenntartásához ez is hozzátartozik. Az események rögzítése, értékelése, a tájékoztatás mellett – illetve ez által – az újság talán legfontosabb feladata, hogy kapcsolatot teremtsen a megye könyvtárai, könyvtárosai között.

1 A József Attila Megyei Könyvtár jogelődje, 1949 júniusában kezdte meg működését.
2 Repertórium is készült róla; lásd: Hegedüs Béla: Komárom megyei Könyvtáros 1968-1988. Tatabánya, 1989.
3 Téka Téma 1990. 1. sz. 1. p.

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)