Könyvtárpolitika
Az Országos Könyvtári Kuratórium beszámolt 2001. évi munkájáról Rockenbauer Zoltánnak, a Nemzeti Kulturális Örökség miniszterének 3
Modern könyvtárrá válik a nemzeti könyvtár. Beszélgetés Monok István főigazgatóval 4
Biczák Péter: Néhány gondolat a Magyar Könyvtárosok Egyesületének tagdíjreformjáról 9

Fórum
Kocsy Anikó: Forgó bácsi, Benedek apó meg a többiek. A gyermek- és ifjúsági lapokról röviden 11
Bácsvári Anna: Gyorsfénykép a gyermek- és ifjúsági lapokról az Olvasás Évében 21
Nagy Attila: Szövegértés és periodikaolvasás középiskolásainknál 33

Műhelykérdések
Sándori Zsuzsanna: Mi a tudásmenedzsment? (II. rész) 38
Bakonyi Géza: Tájékoztató a MOKKA-projekt OSZK-ba kerüléséről 48

Könyv
Futala Tibor: Visszaemlékezés egy megcsonkított VKM-pályafutásra 52
Pogány György: Egyetemes könyv- és könyvtártörténeti szöveggyűjtemény 54

Hírek a Könyvtári Intézetből 58

Beszélgetés Monok István főigazgatóval

– Az Országos Könyvtári Kuratórium 2001. évi fő feladata – a miniszter felkérésének megfelelően – az OSZK stratégiai munkatervének elkészíttetése, megvitatása, kialakítása volt. A jelentésből következtethetően ezt a tervet a grémium elfogadta. Mint ugyancsak a jelentésben olvasható, “az elkészült stratégiai munkaterv összhangban van a nemzetközi élvonalhoz tartozó könyvtárak hasonló dokumentumaiban megfogalmazott elképzelésekkel. A kitűzött célok megfelelnek a hazai és nemzetközi elvárásoknak”. Hogyan foglalnád össze ennek a stratégiai tervnek a lényegét, a “főcsapás” irányait, módozatait?

– A 2001. év hosszan tartó feladata volt a stratégiai terv elkészítése. Természetesen elkészült a terv, kialakítottuk a rövid-, közép- és hosszútávra érvényes jövőképet, sőt elkészítettük a hozzátartozó költségszámításokat is. Első pillantásra ez nem tűnt olyan bonyolultnak. Én magam leültem, és megírtam egy rövid anyagot, amit a kuratórium ugyan nagy tetszéssel fogadott, ám azt a véleményt alakította ki, hogy mindezt részletesen, konkrét feladatokra lebontva kell összefoglalni, kidolgozni. Így azután olyan munka indult meg, amelyben a könyvtár összes osztálya részt vett, valamennyi részleg együttesen alakította ki a tervet. Bátran állíthatom tehát, hogy ez a stratégiai terv összhangban áll a könyvtár szakmai közvéleményével, szakmai koncepcióival. Nos, miben modern ez a stratégiai terv, milyen új irányokat szab meg? A stratégiai tervezésnek természetesen az a feladata, hogy az adott lehetőségek keretei közt szabja meg a feladatokat és a prioritásokat. Nagyon szeretném persze, ha – sok más nemzeti könyvtárhoz, elsősorban talán az osztrák nemzeti könyvtárhoz hasonlatosan – beérhetnénk egy szűkített tervvel is. Az osztrák nemzeti könyvtár esetében ez például azt jelenti, hogy az intézmény kap öt évre egy jelentős összeget, és azt a feladatot, hogy összes nyilvántartását, katalógusát (stb.) vigye a hálóra. Ez a feladata, ez a prioritás. És ennek következtében én hiába fordulok az osztrák nemzeti könyvtárhoz, hogy digitalizálják – a mi Corvina-digitalizálási programunk értelmében – az adott Corvina-korpuszt, az igazgatónő azt válaszolja, hogy közöljem vele a bankszámlaszámot, amelyről összegeket hívhat le, ő majd megbíz cégeket a feladat megvalósításával. A saját költségvetésből erre egyetlen fillért sem áldozhat mindaddig, amíg a saját stratégiai tervét nem teljesítette. Magyarországon nem ilyen egyszerű a helyzet, itt kissé másként történnek a dolgok. Nekem meg kell mondanom, hogy mit szeretnék, ezt meg kell pontosan terveznem a költségvetés szintjén is, ezek után kerül sor arra, hogy közlik velem, mennyi pénz áll rendelkezésre, a többit pályázati forrásokból kell megvalósítanom. (tovább…)

Rockenbauer Zoltán dolgozószobájában fogadta 2002. január 30-án az Országos Széchényi Könyvtár és az Országos Könyvtári Kuratórium (a továbbiakban: Kuratórium) vezetőit. A megbeszélésen jelen volt Ferencz I. Szabolcs kabinetfőnök, Ecsedy István helyettes államtitkár, Skaliczki Judit osztályvezető. Az Országos Széchényi Könyvtárat Monok István főigazgató, a Kuratóriumot Redl Károly titkár képviselte. (tovább…)

A gyermek- és ifjúsági lapokról röviden

“Felgyorsuló világunkban egyre több emberben fogalmazódik meg, hogy jó lenne egy kicsit megállni, meghittebben élni, lelassítani azt a folyamatot, mely elkerülhetetlenül az elsivárosodáshoz, elidegenedéshez vezet. Magam is nap mint nap találkoztam a problémával, óvónőként, a gyermekek között. (tovább…)

“A gyerekek számára nemcsak jobb, de más lapokat lehetne és kellene szerkeszteni, mint a felnőtteknek. Egy gyerek még nem sznob, még nem cinikus és nem unott. De mert roppant plasztikus lény, ezért elrontani is könnyű.”
(Ancsel Éva)

A XIX. század végén még arról folyt a vita, hogy a szórakoztatás vagy a szórakoztatva képzés legyen-e a gyermeklapok feladata.1 Érvényesülés-, pénz- és fogyasztáscentrikus világunkban már nincs szükség ilyen vitára. (tovább…)

Gyenge szövegértés

Szeretjük magunkat oktatási nagyhatalomnak minősíteni. Legjobb diákjaink a nemzetközi versenyekről rendre csillogó érmekkel térnek haza, gyakran emlegetjük a Nobel-díjjal kitüntetett magyarok és az összlakosság számarányát. Bizonyára tehetséges nép vagyunk! (tovább…)

Vállalati példák

A KPMG Hungária 2000 decemberében rendezett fórumán ismertették, milyen skála mentén osztályozzák a vállalatokat a tudáskezelés szempontjából: (tovább…)

A MOKKA-projekt szervezeti hátterének átalakítására az üzemeltetést folyamatosan biztosító finanszírozás miatt volt szükség. A projekt a fejlesztés, kialakítás időszakában még támogatható volt pályázati pénzekből, a jelenlegi készültségi fok azonban már meghaladta ezt a szintet. Az ötlet, azaz a projekt átköltöztetése az OSZK-ba, amely természetes intézményi hátteret biztosíthat számára, már a projekt kialakításának időszakában is felmerült. (tovább…)