A szerzői jog helye a nemzetközi könyvtárügyben és a lengyel szerzői jogi reform példája

Kategória: 2016/12

A szerzői jog helye a nemzetközi könyvtárügyben

A mintegy 140 ország 1300 könyvtári szervezetét tömörítő IFLA (International Federation of Library Associations and Institutions, – Könyvtári Egyesületek és Szervezetek Nemzetközi Szövetsége) 2013 augusztusában adta ki trendjelentését1 az információs környezet változásairól2. Az elkövetkező három évben a jelentést lefordították 14 nyelvre, valamint – szerte a könyvtári világban – számos szakmai vitafórumon foglalkoztak a tartalmával. Ezek a megbeszélések nyújtottak alapot ahhoz az elemzési folyamathoz, amelynek végterméke a jelentés frissítése3. (tovább…)

Címkék: ,

Az árva mű egyes felhasználásainak engedélyezésére vonatkozó részletes szabályokról

Kategória: 2009/ 7

A 3K 2009/3. számában olvashattak már a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény (Szjt.) legújabb módosításáról. Az Szjt. új 57/A-C. §-ai új rendelkezéseket vezettek be, amelyek a felhasználás engedélyezésének speciális szabályait tartalmazzák ismeretlen vagy ismeretlen helyen tartózkodó szerző alkotása (árva mű) esetén.
Az Szjt. új 57/A-C. passzusa a Magyar Szabadalmi Hivatalt (MSZH) jelölte ki az árva művek felhasználásának engedélyezésére. Az engedély előfeltétele, hogy a felhasználó a szerző fellelésére tegye meg – az érintett műtípus és felhasználási mód figyelembevételével – az adott helyzetben általában elvárható lépéseket. Ez az engedély öt évre szól, nem kizárólagos, át nem ruházható, további felhasználási engedély adására nem jogosít.
A felhasználás nem ingyenes, de a díjfizetés szabályozása eltérő az általános szabályoktól: a díjat nem az engedélyt adó MSZH számára kell fizetni, hanem a szerző részére, amikor a szerző személye vagy tartózkodási helye ismertté válik. A díj megfizetésére vonatkozó igény öt év alatt évül el, amelyet az engedély hatályának megszűnésétől vagy a visszavonásáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől kell számítani.
Az Szjt. rendezi azt a helyzetet is, ha a felhasználás időtartama alatt a jogosult személye, illetve tartózkodási helye ismertté válik. Ilyen esetben a szerző megtilthatja a felhasználást vagy meghatározhatja a felhasználás méltányos díját is. Ha a szerző kiléte, illetve tartózkodási helye az engedély hatályának megszűnése után válik ismertté, ez már értelemszerűen a felhasználást nem érintheti, de a felhasználás méltányos díjának követelésére még öt évig van lehetőség. (tovább…)

Címkék:

A digitális tartalmak a szerzői jogi törvény legutóbbi módosításnak tükrében

Kategória: 2009/ 4

A 2008. évi CXII. törvény 2009. február 1-jétől módosította a Szerzői jogi törvény (1999. LXXVI. tv.) számos rendelkezését. A módosítás érdemi része főként négy területet érintett: a haszonkölcsönzést, az “árva” művek kérdéskörét, a többszörözés egyes szabályait, valamint a közös jogkezeléssel kapcsolatos rendelkezéseket.
Könyvtári szempontból az első három területet érdemes áttekinteni, bár a digitális tartalomszolgáltatást közvetlenül a többszörözés és az árva művek szabályozása érinti. Mivel a haszonkölcsönzés szabályai alapvetően megváltoztak, és ez alapjaiban érinti a hazai nyilvános szolgáltatásokat nyújtó könyvtárakat, e kérdés mellett sem lehet szó nélkül elmenni, sőt, elsőként ezt kívánom áttekinteni.
A könyvtári haszonkölcsönzés kérdéséhez előzetesen a “haszonkölcsön” kérdését érdemes tisztázni. Ez pedig nem más, mint a Ptk. által nevesített egyik szerződéstípus elnevezése. A Ptk. 583. § (1) bekezdése szerint: a “Haszonkölcsön-szerződés alapján a kölcsönadó köteles a dolgot a szerződésben meghatározott időre ingyenesen a kölcsönvevő használatába adni, a kölcsönvevő pedig köteles azt a szerződés megszűntekor visszaadni.” A haszonkölcsön lényegi eleme tehát az ingyenesség. Esetünkben kölcsönadó (könyvtár) ingyen odaadja a művet, a kölcsönvevő (olvasó) használatába (megtekintésre, elolvasásra, meghallgatásra), majd a meghatározott időn belül (lejárat előtt) visszaadja. Az ingyenességet nem érinti az, hogy az intézmény éves beiratkozási díjat szed. Amennyiben viszont nem áll fenn az ingyenesség, akkor jogilag nem haszonkölcsönről beszélünk, hanem a Ptk. 423. §-ában nevesített szerződésről, azaz: a “Bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni.” Esetünkben tehát a művet a bérlő (olvasó) használatába adjuk, ő pedig bért (kölcsönzési díjat) fizet azért. A bérleti idő lejártával a művet visszaszolgáltatja. (tovább…)

Címkék:

A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (Szjt.) legutóbbi módosításáról

Kategória: 2009/ 3

Az Országgyűlés 2008. december 15-én fogadta el a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. tv. (továbbiakban: Szjt.) jogharmonizációs célú módosítását. Az Szjt.-t a 2008. évi CXII. törvény már negyedszer módosította.1 A módosítás három fő témát érint: átalakult a nyilvános haszonkölcsönzésre vonatkozó szabályozás, kialakításra került az árva művek felhasználására vonatkozó engedélyezési eljárás, illetve – a korábban tervezetthez képest – kisebb mértékben módosult a közös jogkezelés felügyeleti rendszere. A módosítások nagy része 2009. február 1-jén lépett hatályba. Jelen írással a könyvtárakat leginkább érintő jogszabályváltozásokra szeretném felhívni a figyelmet.

A nyilvános haszonkölcsönzésre vonatkozó szabályozás

Az Európai Tanács 1992. november 19-én fogadta el a bérleti jogról és a haszonkölcsönzési jogról, valamint a szellemi tulajdon területén a szerzői joggal szomszédos bizonyos jogokról szóló 92/100/EGK Irányelvet. Jelenleg az Irányelv határozza meg a tagállamokban a szerzőket megillető kölcsönzési jogdíjak rendszerét, amelynek alapelve, hogy a szerző művének közkönyvtári kölcsönzéséért ellentételezésben részesül. Tekintettel arra, hogy 2004. május 1-je óta Magyarország is tagja az Európai Uniónak, a nyilvános haszonkölcsönzési jogdíj bevezetése hazánkban is elkerülhetetlen. (tovább…)

Címkék:

Címkék