Kocsiút téli tájban

Kategória: 2014/11-12

Elősorolva egynéhány epitheton ornans-t, úgynevezett állandó eposzi jelzőt: bölcsszívű, tarkaeszű, tűrő lelkű, leleményes, sőt és legkivált nagyleleményű… Középiskolai tanulmányaink hozadékaként bízvást ráismerünk az illető személyre: bizony, ő az: Odüsszeusz. De bizton remélhető, hogy ugyanígy eredményre jutunk, ha sorra veszünk két-három (esetleg több) korfestő szókapcsolatot: arccal a vasút felé, hídcsata, széncsata, fagyszünet, szénszünet. (tovább…)

Címkék:

Egy “szeminarista” feljegyzései

Kategória: 2013/ 4

Nagybátyám már élemedett korú aggastyán; magányosan él, vidéki elvonultságban. Évek múlnak el, hogy találkoznánk, s minden alkalommal újra és újra elcsodálkozom, amikor anyám hosszas unszolására (mondjuk, fiatal felnőtt korom óta már nem nagyon kellett unszolnia) végre meglátogatom, hogy mennyire nem talál fogást rajta az idő; mindig ugyanolyannak látom, mint – teszem azt – három évvel azelőtt, amikor utoljára nála jártam. Mindannyiszor egyenes tartással, lendületes járással, szellemileg frissen, a világra kíváncsi, fürkésző s átható tekintettel fogad. Évtizedekig az úgynevezett “klerikális reakció” bomlasztó és kártevő munkáját folytatta “mely klerikális reakció – mint köztudott – az imperialisták ötödik hadoszlopának legfontosabb támasza, s ebbéli minőségének megfelelően hivatott aknamunkájával aláásni a dolgozó nép egységét, munkakedvét, fegyelmét, hogy megrendítse Pártunk és Kormányunk iránti bizalmát, és ily módon segítse az imperialista háborús uszítók terveit”. (tovább…)

Címkék:

Címkék