„A tél beköszöntével a Pest Megyei Könyvtár olvasószolgálatos és tájékoztató kollégáinak ismét szembesülniük kellett a bevezetőben említett problémával, ugyanis napi rendszerességgel jelent meg három hajléktalan. (… ) Már nyitás előtt az intézmény előterében tartózkodtak, és az elsők között foglalták el helyüket a folyóiratoknál. Ezzel tulajdonképpen meg is pecsételték a folyóiratok sorsát. Ugyanis, bár az általuk elfoglalt fotelokon túl még maradtak szabad ülőhelyek, más olvasó nemigen merészkedett oda.” (Péterfi Rita)
„Ma a könyvtári rendszer azzal, hogy minden településen ott van és képes szolgáltatni – a roma integráció egyik igen fontos eszköze, kulturális infrastruktúrája. Szeretnénk, ha a mindenkori kulturális kormányzat is így tekintene ránk, és nem próbálkozna helyettünk más, láthatóan alacsonyabb hatásfokkal működő rendszerek kiépítésével. De ehhez nekünk magunknak is folyamatosan készen kell állnunk.” (Kardos Ferenc)
„Az 1790-es évek végére Széchényi (Ferenc) felismerte, hogy a nagy áldozattal összegyűjtött könyvek csak akkor tölthetik be maradéktalanul kulturális, tudományos szerepüket, ha közreadja a könyvtár nyomtatott katalógusát, és a köznek, a nemzetnek ajándékozza a bibliotékát. 1799-1800-ban látott napvilágot három kötetben az intézmény katalógusa, a kétkötetes betűrendes jegyzék és a szakrendi mutató Michael Denis bevezető tanulmányával. Az összesen 550 példányban megjelent katalógust Széchenyi tiszteletpéldányként küldte szét hazai és külföldi magánszemélyeknek, tudományos intézeteknek, könyvtáraknak, egyetemeknek” (Pogány György)
A Kulturális törvény legutóbbi módosítása
Az Országgyűlés 2012. október 8-án fogadta el a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény (továbbiakban: Kultv.) legutóbbi módosításait,1 amelyek nagy része 2013. január 1-jén lépett hatályba.
A Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mhötv.) 13. §-a, valamint 20-23. §-ai szintén 2013. január 1-jétől meghatározzák a települési-községi, (megyei jogú) városi, fővárosi és fővárosi kerületi önkormányzatok kulturális feladatait. Ennek értelmében a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása, filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása.2 A feladatok tartalmát, azok részletes szabályait, minőségi követelményeit a Mhötv. a szaktörvényekre, így esetünkben a Kultv.-re bízza. (tovább…)
Címkék:
kulturális törvény (1997),
Nyilvános Könyvtárak Jegyzéke (2012)
Írásom eredetileg más címet viselt. Azonban többeknek megmutatva a kéziratot, arra jutottam, hogy módosítok rajta. Mert nem provokálni kívánom az olvasót, mindössze egy meglévő problémát igyekszem körüljárni, az álszemérmes megközelítést mellőzve.
Az itt bemutatásra kerülő esetleírással azt szeretném elérni, hogy bizonyos problémákról beszéljenek az érintett közösségek. Tudjuk, hogy kinek-kinek a saját megoldását kell megtalálnia. Mi azt mutatjuk meg, hogy a Pest Megyei Könyvtár milyen úton jutott el a megoldásig, s mi is lett az. Ha csak egy közösségnek is a segítségére lehettünk írásunkkal, már azt sikernek érezzük. (tovább…)
Címkék:
hajléktalanok,
Pest Megyei Könyvtár
2013 januárjában az ankarai Hacettepe University és a koppenhágai Royal School of Library and Information Science együttműködésében rendezték meg a 21. Bobcatsss konferenciát. A rendezvény 1993 óta nyújt teret a könyvtáros hallgatók, oktatók és gyakorló könyvtárosok számára kutatásaik bemutatására. A konferencia elnevezése – mint az köztudott – az alapító egyetemi városok kezdőbetűiből adódik: Budapest, Oslo, Barcelona, Copenhagen, Amsterdam, Tampere, Stuttgart, Sheffield, Szombathely. Láthatjuk, két magyar egyetem is szerepel a kezdeményezők listáján, ezért tartjuk igazán fontosnak, hogy keretein belül idén is eredményesen képviselhettük hazánk könyvtárosait. (tovább…)
Címkék:
BOBCATSSS (2013)
Interjú Csabay Károllyal
A Magyar Könyvtárosok Egyesülete és a mezőberényi Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára közös szervezésében 2013. március 22-én és 23-án rendeztek Olvasóvá nevelés címmel konferenciát részint szakembereknek (könyvtárosoknak, pedagógusoknak, pszichológusoknak, szociális munkásoknak), részint szülőknek és a téma iránt érdeklődő “civil” érdeklődőknek. A program célja nem egyszerűen az volt, hogy újólag fölhívja a figyelmet az olvasásnak a jövő generációk formálása szempontjából tekintett fontosságára, de az is, hogy prezentáljon különböző könyvtári eszközöket és módszereket a fönti cél elérése érdekében.
A tanácskozás fő szervezőjével, Csabay Károllyal beszélgetünk. (tovább…)
Címkék:
olvasás,
Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Könyvtára
A közeli és a távoli jövő roma könyvtárosa és roma olvasója
Konferenciát szervezett a Magyar Könyvtárosok Egyesülete Békés megyei szervezete és a házigazda Orlai Petrics Soma Kulturális Központ Mezőberényben az olvasóvá nevelés témakörében 2013. március 22-én.
Itt hangzott el előadásom, amely elsősorban a nagykanizsai Halis István Városi Könyvtár jó gyakorlatain keresztül mutatta be a címben megfogalmazott, hosszú távú stratégiaként is felfogható idea elérésének lehetséges módjait.
Az előadás szükségszerűen tömör, csak a fontosabbnak vélt lépésekre koncentráló mondatait fejtem ki, így azok számára is tartogathat újdonságokat, akik részt vettek a konferencián. (tovább…)
Címkék:
Halis István Városi Könyvtár,
olvasás,
romák
Nagybátyám már élemedett korú aggastyán; magányosan él, vidéki elvonultságban. Évek múlnak el, hogy találkoznánk, s minden alkalommal újra és újra elcsodálkozom, amikor anyám hosszas unszolására (mondjuk, fiatal felnőtt korom óta már nem nagyon kellett unszolnia) végre meglátogatom, hogy mennyire nem talál fogást rajta az idő; mindig ugyanolyannak látom, mint – teszem azt – három évvel azelőtt, amikor utoljára nála jártam. Mindannyiszor egyenes tartással, lendületes járással, szellemileg frissen, a világra kíváncsi, fürkésző s átható tekintettel fogad. Évtizedekig az úgynevezett “klerikális reakció” bomlasztó és kártevő munkáját folytatta “mely klerikális reakció – mint köztudott – az imperialisták ötödik hadoszlopának legfontosabb támasza, s ebbéli minőségének megfelelően hivatott aknamunkájával aláásni a dolgozó nép egységét, munkakedvét, fegyelmét, hogy megrendítse Pártunk és Kormányunk iránti bizalmát, és ily módon segítse az imperialista háborús uszítók terveit”. (tovább…)
Címkék:
latin irodalom
A városban az első nyomda megalapításától, 1869-től a II. világháború végéig megjelent 106 különféle sajtóorgánum közül még a háború évei alatt is kiadtak három napilapot, legtovább a Vásárhelyi Reggeli Újságot, 1944. október 5-ig. A koalíciós években aztán egymás után indult meg a három legnagyobb politikai párt napilapja. A frontok átvonulása után a dezorientált, rémhírekkel teli zűrzavart először a Vásárhely Népe próbálta eloszlatni. Első száma 1944. október 23-án hagyta el a nyomdát. A szociáldemokrata Alföldi Újság 1945. július 3-án jelent meg, a kisgazda Vásárhelyi Független Újságot 1946. február 1-jétől adták ki. (tovább…)
Címkék:
Hódmezővásárhely,
sajtótörténet
Hosszú, kacskaringós és változatos életutat járt be. Dombiratoson született 1924. december 21-én. Szülőfaluját soha nem tudta elfelejteni, egy szociografikus ihletésű könyve, legendáriuma tanúskodik róla, ennek egyik visszaemlékezésében írja:
“Gondolatban ki sem húztam a lábam otthonról, noha negyven éve nem élek már a faluban“1
Apja, bár orgonaasztalosnak is tanult, de Dombiratoson csak falusi iparos volt, aki hiába vágyakozott az önálló mesteri létre, azt csak a világháború után élvezhette volna, ha lett volna megmunkálni való anyag. Anyja állatokat nevelt, földet művelt, napszámba járt, háztartást vezetett. Ezek után természetesnek tűnt, hogy apja maga mellé vette inasnak, majd Mezőkovácsházára került, ahol megkapta a segédlevelet. Segédként szegedi asztalosmestereknél dolgozott, utoljára a jeles Wirth és Rengei cégnél. E cég megbízásából lépte át először a Somogyi-könyvtár kapuját: asztalosként neki kellett a megrendelt tizenkét polcos állványt a helyszínen összeszerelni. (tovább…)
Címkék:
Tóth Béla (1924-2013)
A könyvtáros kollégák nevében búcsúzom Darabos Páltól, illetve az “aranyos kollégák” nevében búcsúzom Darabos Palitól, mert nekünk, akik évtizedeken át munkatársai voltunk az Akadémiai Könyvtárban, Pali marad, mi pedig neki “aranyos kollégák”. Ugyanis, ha egy másik osztályra betoppant, utánozhatatlan, kicsit ironikus, kicsit hamiskás hanglejtéssel Pali rendszerint ezzel a fordulattal köszönt: Üdvözlöm az aranyos kollégákat! Ha csak egy-egy munkatárssal találkozott, a servus humillimus járt ki neki.
Az Akadémiai Könyvtár azon nagy nemzedékének egyik utolsó tagja volt Ő, amelyet többek között F. Csanak Dóra, Durzsa Sándor, Vekerdi László, Vitályos László neve fémjelez. Többen közülük jobb híján, kényszerből, a politikai helyzet hatására húzták meg magukat a Könyvtárban, mégsem tartotta egyikük sem megalázónak, hogy katalóguscédulákat kellett gyártaniuk, vagy “harmadik személynek kellett kiadniuk könyveket”; munkájukat szolgálatnak tekintették.
Nem kell nagy merészség hozzá, hogy kimondjam: Darabos Pali életében a könyv volt legfontosabb tárgy. (tovább…)
Címkék:
Darabos Pál (1931-2012)
Immár jó negyedéve annak, hogy eltemettük Surján Miklós címzetes igazgatót, a szeretetre és tiszteletre méltó embert, a kiváló könyvtárost, a helyismeret és helytörténet tudós kutatóját. Október 27-én nekem jutott az a megtisztelő, de nem könnyű feladat, hogy a Csorba Győző Megyei-Városi Könyvtár és az MKE területi szervezete nevében köszönjek el tőle a pécsi köztemető kápolnájában, amely szűknek bizonyult a hozzátartozók, a kollégák és barátok gyászában osztozni kívánók befogadására. Mint kuratóriumi elnökét gyászolja őt a Pro Pannonia Kiadói Alapítvány, s mint alapító tagját és monográfusát a Pécsi Kamarakórus. (tovább…)
Címkék:
Surján Miklós (1932-2012)
“Olyan csend van így Nélküled, / Hogy szinte hallani, / Amit még utoljára / Akartál mondani” – írja helyettünk Váczi Mihály.
Igen, Laci így állunk itt halálod döbbenetes tényével, nehéz megszólalni, bár nem a szavakat keresem, hanem az erőt, hogy megidézhessem emlékedet, személyiségedet, mindazt, amit Tőled kaptunk, amit Veled átéltünk, ami Veled könnyebb, szakszerűbb és igazabb volt!
Voltunk néhányan, volt, hogy úgy tűnt, elegen is ahhoz, hogy a hivatásunk fiatalkorában szakszerűbbé, őszintébbé és valljuk be, erre esküdtünk, közösségünk számára hasznosabbá tehetjük azt, amit képviseltünk: a kultúra szolgálatát!
Közel egyszerre kerültünk ebbe a cselevésbe, kölcsönösen formáltuk, segítettük egymást, kerestük azokat a szűkebb és tágabb közegeket, amelyekben megvalósulni láttuk ezt. A köznapi ügyek hamar elkoptak a beszélgetéseinkből, ha valaki egy szociológiai problémát, vagy éppen valamilyen olvasmányélményt dobott be a beszélgetésbe. Tettük ezt közös munkahelyeinken, baráti összejöveteleken, hosszabb utakon, utazás közben, de néha kukoricatörés vagy éppen kalákás házépítés közben. (tovább…)
Címkék:
Csobai László (1950-2013)
Nemzeti könyvtárunk alapításának 210. évfordulója alkalmából tavaly ősszel pazar kötetet adott ki az Országos Széchényi Könyvtár és a Kossuth Kiadó. A Deák Eszter és Zvara Edina közreadásában napvilágot látott Levélben értesítsen engem! Kortársak Széchényi Ferenc könyvtáralapításáról című, illetve alcímű forráskiadvány azokból a levelekből tartalmaz bő válogatást, amelyekkel egykori íróik megköszönték a grófnak, hogy megküldte részükre a könyvtár nyomtatott katalógusát. A “pazar” jelzőt a recenzens kettős értelemben használja; vonatkozik a kiadvány tartalmára, valamint kiállítására, tipográfiai igényességére is. (tovább…)
Címkék:
Széchényi Ferenc (1754-1820)
Címkék
