Egy éven belül két eszmecsere is lezajlott a Katalist levelezőlistán az információbrókerségről. Az ott, illetve az információbrókerséggel kapcsolatos előadások utáni beszélgetéseken felmerült kérdéseket feldolgozva íródott ez a cikk, hogy meghatározza az információbróker fogalmát és lehetséges viszonyát a könyvtároshoz.
Definíció és környéke
Információbróker – infobróker – ibróker, esetleg IB (information broker). Az elnevezés új, szokatlan, a tartalom azonban csak részben az. A név érthetőbbé válik, ha szinonimát használunk: független információs szakember (independent information professional). Az előbbiben ugyanis a “bróker” a részvényalkuszt, a tőzsdeügynököt idézi, és ez esetünkben nem túl szerencsés. Az információbróker célja és feladata, hogy megrendelője problémáinak megoldása érdekében információs csomagot adjon el neki.
A “független” kifejezés arra utal, hogy általában szervezeti kötöttségen kívül, önállóan vagy kisebb önálló csoportban dolgozik. De hogy minden esetben független-e, azt érdemes körüljárni. Szűkebb értelemben az infobróker
- önálló vállalkozó, aki alkalmi, esetleg folyamatos megbízásokból tartja fenn magát;
- bővebb értelmezésben lehet belső vállalkozó, aki egy nagyobb vállalkozáson belül önálló költségközpontban (profitközpont) – optimális esetben könyvtárban – dolgozik, több-kevesebb önállósággal1 (Ilyenre találunk/találtunk példát többek között az OMIKK-ban2, MTI-ben3 vagy a Richter Gedeon Vegyészeti Gyárban4.);
- még tágabb értelmezésben gondolhatunk szervezetbe integráltan működő alkalmazottra is, bár itt a függetlenség erősen megkérdőjelezhető.