http://inaplo.hu/fodorandras
Az elvágott folytonosság
1997. június 14-én, családi ebéd után, épp szűnő nyári zivatarban fuvarozom át apámat Budára, a Kelenföldi pályaudvarra. “Elmondom neki, hogy vállaltunk lektori munkát. Nehéz dolog, mondja. Korán érünk ki, várakozunk a peronon. Fehér öltönyben van, kék csíkos ingben, nyári, fehér szövet cipőben. … Megjön a vonat, felszáll, megy befelé a fülkék előtt, lehúz egy ablakot, integet röviden.”
Korabeli feljegyzésem már számítógépen készült, így nem lehetek biztos benne, hogy ruházatának és utolsó, általam láthatott mozdulatainak rövid leírása eredendően része volt-e, vagy csak két héttel később, az elvágott folytonosság tudatában fűztem hozzá, keresve a hirtelen fontossá vált részleteket. (tovább…)