KÖNYVTÁRPOLITIKA
Mezey László Miklós: A mércével szembesítsük magunkat! Interjú Varga Csabával olvasótáborokról, tudástársadalomról és a tudatfejlesztő jövőmodellről 3
Amberg Eszter: Információszabadság, avagy a közérdekű adatok megismerésének joga 12

MŰHELYKÉRDÉSEK – A MEGYEI KÖNYVTÁRI HÍRADÓKRÓL
Gerber György: Az ötvenéves Pest Megyei Könyvtárost lapozgatva 19
Pegán Anita: “…megpróbálok teremteni”. Látogatás a Somogyi Károly Városi és Megyei Könyvtárban, Szegeden 27
Litauszky Györgyné: A szolgáltatóképesség növelése európai uniós források segítségével. A Békés Megyei Könyvtár útja egy projekt megvalósulása felé, praktikus megközelítésben 33

EXTRA HUNGARIAM
Papp József: COBISS.Net. A délszláv államok egységes könyvtári információs rendszere 39
Hajnal-Ward Judit: A SALIS jubileumi konferenciája Seattle-ben 45

PERSZONÁLIA
Biczák Péter: Kányi Andrásné (1933-2008) 53

KÖNYV
Lukáts János: “Kovács Máté száz éve a magyar társadalom életében”. Egy emlékkönyvről és az emlékezés kötelességéről 56

- A múltról, a jelenről és a jövőről szeretnék beszélgetni veled. A múltról és mai időkről rövidebben, a jövőről kicsit hosszabban, részletesebben, hiszen egy stratégiakutatóval folytatott beszélgetéskor ez így természetes.
- Stratégiakutatóval? Köszönöm, hogy ezzel a szakmával tisztelsz meg. Ez annyiban jogos, hogy közel húsz éve vezetem a Stratégiakutató Intéztet. Ám kutatóként – különösen az utolsó hét-nyolc évben – elsősorban a metafilozófiával foglalkozom. Ez a természet- és társadalomtudományok, valamint a vallások egyesített elmélete. Ugyanakkor a régi törekvések közül megmaradt a társadalomelmélet kutatás, ám a szellemi változás folyamatos, most az eddigi e-folyóirat mellett internetes filozófiai folyóiratot is indítunk Arca* címmel. (tovább…)

“Az információszabadság nem politikai jelszó, hanem szakkifejezés, azoknak a jogintézményeknek az összefoglaló neve, amelyek a mai viszonyok között akarnak valódi esélyt adni a vélemény- és sajtószabadságnak, valamint a polgárok «informált részvételének» a társadalom ügyeiben, és ezért az államapparátus információit nyilvánossá teszik.”
(Sólyom László)

A könyvtáraknak – mint egyéb közfeladatot ellátó szerveknek – 2008. július 1-jétől kell alkalmazniuk az elektronikus információszabadságról szóló törvény rendelkezéseit, amelynek értelmében a tevékenységükkel kapcsolatos legfontosabb adatokat rendszeresen közzé kell tenniük. A vonatkozó jogszabályok értelmezésével szeretnénk segítséget nyújtani a kollégáknak a helyes joggyakorlathoz.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 61. §-ának (1) bekezdése értelmében a Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, valamint arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetve terjessze. Jogállamban az állam működésének a polgárok számára átláthatónak kell lennie. A törvényi szabályozás az információszabadság, a közérdekű adatok nyilvánosságának szabályozásával olyan társadalmi környezet kialakulásához járul hozzá, amelyben mindenki azonos tájékozódási feltételek mellett vehet részt a közügyek intézésében. (tovább…)

Sorozatunkban azokat a rövidebb-hosszabb “bemutatkozó” cikkeket közöljük, amelyek a megyei hálózati híradók múltjáról, jelenéről és jövőjéről tudósítanak. 2007 őszén a szerkesztőség levélben kereste meg a megyei könyvtárak igazgatóit, azzal a kéréssel, hogy maguk számoljanak be vagy éppen lapszerkesztő munkatársuk írjon ismertetést a megye hálózati híradójáról; úgy ahogyan maguk gondolják, úgy ahogyan önmaguk látják lapjukat. Vannak megyék, ahol jelenleg nem is lát napvilágot könyvtári hálózati híradó, vannak megyék, ahonnan visszajelzést sem kaptunk. Ahonnan viszont érkeztek bemutatkozó cikkek – azokat sorra-rendre olvasóink elé tárjuk. (tovább…)

A Somogyi-könyvtárba teendő látogatásomat e-mailben egyeztettük. Palánkainé Sebők Zsuzsanna igazgató asszony már első levelében nyíltan írt magáról: “Örülök, hogy nem az alapoknál kezdjük,” – utalt a 3K 2006. márciusi számában megjelent interjúra – “mert elődöm, Szőkefalvi Nagy Erzsébet, könyvtárunk történetének minden részletét, rezdülését jobban ismeri nálam. Azt gondolom, hogy nem az az én világom. Persze a gyökerek ismerete és gondozása számomra is fontos, de jobban érdekelnek az új hajtások. A hajtások felfedezése, gondozása, fejlődése – és ha virágba is tudna borulni a szemem előtt, az volna csak a csuda. Most az uniós pályázat előkészítése számomra ez a hajtás. Még próbálom felfedezni, mi lesz belőle, merre tovább? Milyen kertész szerszámok kellenek, milyen legyen a talaj?” Nos, ilyen “felütéssel” kezdődött az ismerkedés, amely után már Szegeden, a könyvtárban folytattuk a beszélgetést. (tovább…)

Lehetőségek az európai uniós csatlakozás előtt

Első részvételünk európai uniós pályázaton 1997-ben történt, a PHARE-CBC Magyarország-Románia program Kisprojekt Alapjánál határ menti közhasznú információs együttműködés projekt-előkészítő fázisában tartott képzésre kértünk és kaptunk támogatást. Ez volt az első pályázat, amelynek során olyan elvárásoknak kellett megfelelnünk, amelyeknek korábban még sosem. Ebben a projektben négy-négy magyar-román határ menti megyei könyvtár vett részt, így a pályázat benyújtásakor meg kellett szerezni a partnerek együttműködési nyilatkozatát. A másik – az akkori hazai pályázatoktól eltérő – jelentős különbség az volt, hogy a projekt ún. beszállítóit versenyeztetnünk kellett. Ez vonatkozott a tréninget vezető szakemberekre, a szállás és étkezés biztosítására stb. A versenyeztetéshez fontos volt az elvárások pontos megfogalmazása, hiszen konkrét válaszokat kellett adni arra vonatkozóan, miért választottuk éppen azt az ajánlatot. A legnagyobb eltérés a mai európai uniós pályázatoktól 1997-ben az volt, hogy akkor egy pályázati kiírásra léptünk, azaz volt egy felhívás, és mi igyekeztünk olyan programot kitalálni, ami abba beilleszthető volt. A pályázati célt megvalósítottuk, a partnerekkel az együttműködés sikeres volt, de a program befejeztével a folytatásra – a határ menti közhasznú információs együttműködés kialakítására – sem lehetőség (pénz), sem elvárás (és megkockáztatom, akkor akarat) nem volt. (tovább…)