Könyvtárpolitika
Sz. Nagy Lajos: PISA-sokk avagy Sírni a győztesnek is szabad? 3
Gerő Gyula: Az első évtized és néhány következménye 7
Jónás Károly: Ötven éve nyilvános az Országgyűlési Könyvtár 17

Memento
Füzéki István emlékezete 22
Papp István beszéde 23
Horváth Tibor beszéde 25
A Füzéki István Emlékérem alapító irata 27

Műhelyérdések
Nagy Attila: Háttal a jövőnek? (Tennivalók az Olvasás Éve után) 29

Konferenciák
Mit ér az ember, ha könyvtáros? 37
Kovács Mária: Gyermek- és ifjúsági írók tanácskozása Szekszárdon 39

Extra Hungariam
Pátrovics Péter: Máltai napló 41

Perszonália
Lakatos Éva: Emlékképek Dezsényi Béláról 45
Gyöngy Katalin: Vajda Gábor emlékezete 48
Kégli Ferenc: Dr. Kertész Gyula (1935-2002) 52

Könyv
Megyei könyvtári emlékkönyvek 56

A PISA 2000 elnevezésű, az OECD szervezte nemzetközi felmérés eredményei önvizsgálatra késztették (késztetik) a hazai oktatásügyben érdekelteket. Vári Péter az Új Pedagógiai Szemle 2002. januári számában ismertette és elemezte a tanulságokat, s a kérdés azóta is napirenden van. A bennünket, könyvtárosokat elsősorban érintő szövegértési vizsgálat eléggé szomorúnak mondható eredményével (= “a sereghajtók között a helyünk”) már lapunk is foglalkozott (Nagy Attila cikke a 2002. márciusi számban), s folyamatos témája olvasáskutatók és könyvtárosok tanácskozásainak is. (tovább…)

Tények, emlékek, gondolatok a megyei könyvtárak kezdeti időszakáról

2001. szeptember 7-én, amikor a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárnak otthont adó Wenckheim-grófi palota újjávarázsolásának befejezését és ezzel együtt az új részekkel teljessé vált, megnagyobbodott könyvtár építkezésének sikerét ünnepeltük, a zárókő elhelyezésének zárótételeként adott fogadás töltöttkáposztájáért sorban állván, az illatforrás irányába előttem oldalazó fiatalember váratlanul megkérdezte: “És a kolléga honnan jött?” – Hirtelen végiggondolva akkor és ott bizonytalan küldetésemet, a legitimációs magyarázkodás helyett csak annyit tudtam mondani: “A magyar könyvtárügy múltjából”. (tovább…)

Sokak számára ismert, hogy az Országgyűlési Könyvtár elődje, a Képviselőházi Könyvtár az 1860-as évtized végén zárt jellegű szakkönyvtárként jött létre, és csak a képviselők használhatták. E tényt már az alapítást dokumentáló 1868-as házszabályok 215. paragrafusa egyértelműen kifejezte: “a ház, tagjainak használatára, könyvtárt állít” (kiemelés: J. K.). (tovább…)

2002. november 5-én az Országos Széchényi Könyvtár ötödik szintjén márványtábla-avatásra került sor. A dátum éppen nem volt véletlenszerűen kiválasztott. November 4-e feketekeretes gyásznapja a magyarságnak, és bizonnyal nem csak a magyarságnak. Ekkor, 1956. november 4-én ébredt rá a város, hogy “lövik szét”, ahogy a költő írta volt. És ekkortól kezdődtek a megtorlások, kivégzések, halálos ítéletek (stb.). Valószínűleg november 6-án végezték ki Füzéki Istvánt is, 1956 egyetlen (tudott) könyvtáros mártírját. Az ő márványtábláját avatták fel november 5-én az Országos Széchényi Könyvtárban, igen nagy számú résztvevő előtt. (tovább…)

Tisztelt magyar honfitársaim!

Emlékezzetek!

Emlékezzetek és örüljetek! Ti, akiknek közvetlen és személyes emlékeitek vannak ’56-ról, ti, a pihenés évei felé tartó hatvanasok, akik 14 éves gyerekek voltatok a nagy napokban, s ti, hetvenesek, akik érettebb fővel értétek meg történelmünk dicső eseményét és vehettetek részt benne. Örüljetek, hogy sorsotok megadta nektek a történelmi egyidejűség kegyelmét, s kisebb-nagyobb mértékben, tudatosan vagy öntudatlanul, akarva vagy akaratlanul magatok is hozzájárulhattok a történelem kerekének fordulásához, fordításához. (tovább…)

Tisztelt Emlékezők! Kedves Barátaim!
Hölgyeim és Uraim!

Holnap lesz negyvenhat éve, hogy Füzéki István mártírhalált halt. Pedig Füzéki István nem készült hősnek, nem volt szándékában a mártíromság. Egyike volt az egyetemi hallgatóknak a kiválóak közül, éppen 1956-ban fejezte be tanulmányait. Társaitól talán abban különbözött, hogy a vitákban gyorsan reagált, és erős igazságérzet feszült benne. Ha úgy érezte, hogy az általa vélt vagy tudott igazságot sérelem éri, rögtön kitörtek belőle az érvek, akár indulattal is. (tovább…)

1.

Mindazon könyvtárosok tiszteletére, akik részt vettek az 1956-os forradalomban és szabadságharcban, valamint Füzéki István (1934–1956), a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtár és Dokumentációs Szolgálat könyvtárosa emlékére, aki hősi halált halt az egyetemi nemzetőrség harcosaként, megalapítom a Füzéki István Emlékérem díjat. (tovább…)

(Tennivalók az Olvasás Éve után)

Kierkegaard, a méltán világhíres filozófus egyik dolgozatában az egyén és persze az emberiség időszemléletét a csónakban ülő ember helyzetéhez hasonlította. Húzzuk az evezőket és pontosan látjuk a már elhagyott parti tájakat, a múltat, de hátunk mögött van a cél, a jövő, melyből aligha sejtünk valamit. (Mára az evezőket motorra cseréltük, s a korábban segítő angyalt is vízbe dobtuk – jegyzi meg keserű iróniával a XX. századvégi kommentátorok egyike.) Nyilvánvalóan él bennünk egy képzeletbeli, vágyott kép az elérendő “partról”, de az a megérkezés pillanatában a lehető legritkábban esik egybe a valóság az előre tervezettel. (tovább…)