Az olvasás a tartalmi feltárás folyamatában

50. évfolyam, 2004. 1. szám

KOLTAY Tibor

Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 1. 54–58. p.

A feltárandó dokumentum vizsgálatának magától értetődő része a dokumentum teljes szövegének (általában többszöri) elolvasása. Az olvasás számos mozzanatát sikeresen figyelték meg pszicho-lingvisztikai kísérletekkel, folyamatáról, azonban több, egymásnak gyakran ellentmondó, bár egymással nem kibékíthetetlen ellentétben álló modell jött létre, mindazonáltal vannak tisztázatlan kérdések is. A cikk az olvasással kapcsolatos néhány már ismertnek tekinthető kérdést tárgyalja a tartalmi feltárásra vonatkozóan.

A tartalmi feltárás során olyan olvasással találkozunk, amely eltér a más célú olvasásoktól, hiszen fogalmak azonosítására és kiválasztására irányul. Ezért is nevezhetjük dokumentációs (célú) olvasásnak. A dokumentációs olvasást az elolvasandó szövegek – a más olvasásokhoz viszonyítva – viszonylag nagy mennyisége, továbbá az, hogy az olvasás és az olvasás eredményeként megvalósuló szövegértés kizárólagos célja az elsődleges szöveg elemzése, értelmezése, reprezentációk (szurrogátumok) létrehozása, amelyek generálása ráadásul a megértést azonnal vagy legalábbis viszonylag rövid időn belül) követi. Éppen ezért sokkal nagyobb a tevékenység tudatos volta is.

A tudatosságnak célszerű a jó olvasási készségekkel, a gyakorlottsággal párosulnia, annyiban mindenképpen, hogy hatékonyan dolgozni csak gyakorlott olvasók tudnak. Ez akkor is jól nyomon követhető, ha általánosságban nézzük az olvasás folyamatát.
A dokumentációs olvasás vizsgálható a verbális protokollok alkalmazásával, a cikk összeveti két ilyen módszerű vizsgálat eredményeit is.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek