46. évfolyam, 2000. 1-2. szám

Archívum

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi karán működő Könyvtártudományi-Informatikai Tanszék 1999-ben ünnepelte fennállásának 50. évfordulóját. Az ünnepség alkalmából a tanszék vezetője, Sebestyén György (Az ELTE BTK Könyvtártudományi tanszékének szerepe és jelentősége a hazai és nemzetközi könyvtárügyben) művelődéstörténeti és politikai háttér megrajzolásával foglalta össze a tanszék történetét 1949-től, napjainkig, érzékeltetve, hogy a nemzetközi és hazai könyvtári világban bekövetkezett változások (napjaikban pl. az információs társadalom kialakulása és a globalizáció, ill. a hazai életben az új könyvtári törvény) milyen mértékben hatottak a képzés tartalmára. A tanszék célja, hogy jól képzett, értelmiségi felelősségtudattal bíró, önálló, kreatív szakembereket képezzen, akik magas színtű könyvtári, információs munkára képesek, s alkalmasak az ilyen típusú intézmények vezetésére, döntéselőkészítésre és kutatómunkára. A tanszéknek igazodnia kell a változásokhoz, s szükséges folyamatosan felülvizsgálnia és korszerűsítenie a képzést.

A könyvtári tanszék egykori diákja, Kókay György (Ahogyan az első könyvtár szakos hallgatók látták) személyes hangú beszámolóban emlékezett vissza, milyen volt egyetemi hallgatónak lenni az ötvenes években, s felidézte az első idők kiváló képzettségű, tudós oktatóit, Kéki Bélát, Varjas Bélát, Mezey Lászlót, Kőhalmi Bélát).

Szabó Sándor a közelmúlt eseményeit idézte fel (Gondolatok az ELTE Könyvtártudományi - Informatikai Tanszék hetvenes és nyolcvanas évekbeli történetéhez). A hetvenes években a tanszék élete zaklatottá vált, a tanszékvezetők gyakran váltották egymást, s nem volt idejük végigvinni elképzeléseiket. Fülöp Géza (1986-ban) kinevezése után konszolidálódott a helyzet. Fejlesztési tervek születtek a képzés tantervére és programjára, valamint a tanszék személyzeti fejlesztésére. Az új tanterv informatikai irányultságú lett, de az olvasásszociológiai tárgyak is visszakerültek. Hátránynak tekintették, hogy a kétszakos képzés idején csak bölcsészeti szakpárosítást választhattak a hallgatók. Azóta egyszakos lett a képzés, választható bármely másik egyszakkal. Két speciális (szakmai információs és könyvtártörténeti) posztgraduális tagozatot is indítottak, sikerrel. A 80-as évek visszatérő problémája volt az alacsony hallgatói létszám, s az ebből származó hátrányos következmények. A felsőoktatás alulfinanszírozása személyzeti, utánpótlási gondokhoz vezetett.

A közelmúltban elhunyt kimagasló szerepű, meghatározó egyéniségű tanszékvezetőről, Fülöp Gézáról is megemlékeztek (Barátné Hajdu Ágnes: A Fülöp Géza emlékkönyv bemutatása), aki előtti tisztelgésből emlékkönyvet szerkesztettek számára egykori diákjai, barátai, becsülői. Barátné az emlékkönyv elkészülésének történetét foglalta össze.

Jubileumi emlékülésen idézték fel a szakma jeles képviselői 1999 novemberében Noszvajon a magyarországi közművelődési könyvtárak történetét. Az elhangzott előadásokból Tóth Gyula, Papp István, Kiss Jenő és Havas Katalin tanulmányát vette át a folyóirat.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek