A nemzeti könyvtári feladatok megfogalmazásánál négy tényezőre épít: 1-2) az alapítólevélre és a 200 éves nemzeti könyvtári hagyományokra (hungarikumok gyűjtése, a gyarapodás megjelentetése - nemzeti bibliográfiai funkciók -, nyilvános szolgáltatások ellátása), melyek kibővülnek a kor szakmai követelményeivel; 3) az 1997-es CXL-es kulturális törvény III. részében megfogalmazottakra (köteles-példány jogosultság, központi katalógus, nemzeti bibliográfia, bibliográfiai rekordok szolgáltatása, részvétel a UBC és UAP programokban; a megőrzési kötelezettségből és állományvédelemből fakadó feladatok; a nemzetközi könyvtárközi kölcsönzés intézése; részvétel a nemzetközi szakmai szervezetek munkájában, a központi katalógusokra épülő szolgáltatások működtetése; a könyvtári-informatikai szakirodalmi dokumentációs szolgáltatások biztosítása; szakkönyvtári feladatok ellátása a magyar nyelvű irodalomtudomány és magyar történettudomány területén; a kutatók ellátása mellett a főiskolai egyetemi hallgatók ellátása; 4) az elektronizáció és az informatika fejlődéséből származó kihívások megoldása. A költségvetési tervezés korábbi leosztásos módszere helyett az ún. "controlling" rendszer bevezetése (a munkafolyamatok, feladatok költségeinek időben és költségnemek szerinti lebontása). A fenntartótól kapott költségvetést pályázatok, céltámogatások, saját bevétel stb. révén kell kiegészíteni. A továbbiakban a pályázó részletes elképzelései olvashatók az állománygyarapítás; a feldolgozás és a nemzeti bibliográfiai feladatok; az olvasószolgálat; az állományvédelem; a számítógépesítés és digitalizálás; a központi szolgáltatások, a Könyvtári Intézet; a kutatás és tudományos tevékenység; az állományellenőrzés, a személyzeti politika; a kiállítások, rendezvények, kapcsolatok, valamint a nemzeti könyvtár épületének és környezetének kérdéseiről.