Egyszer már elbúcsúztattuk Vajda Kornélt e folyóirat lapjain, éspedig 2007 nyarán, amikor nyugdíjba vonult. Az akkori összeállításnak az volt a címe: Auf Wiedersehen, Kornél! Vajon most mit írhatnék méltó módon e nekrológ fölé cím gyanánt? Elegendő a neve, születésének és halálának évszáma. Már csak azért is, mert sosem szeretett magáról beszélni; egy ránk maradt szakmai önéletrajza mindössze kilenc sorból áll. És hallottam „előadását”, amelyben egy konferencián a maga munkájáról számolt be – az egyetlen összetett mondat volt. Pedig a régi Könyvtártudományi és Módszertani Központban, a mai Könyvtári Intézetben, azután az Új Könyvek, a Könyvtáros, majd a Könyv, Könyvtár, Könyvtáros szerkesztőségeiben eltöltött évtizedei a magyar könyvtári szaksajtó egyszer megírandó történetében bizonyosan külön fejezetet képeznek majd. (tovább…)