Kutatási eredmények
A Könyv, Könyvtár, Könyvtáros 2019/8-as számában megjelent A könyvtár mentális térképe[1] című cikkünkben ígért részletes elemzést jelen írásban adjuk közzé.
Szakközépiskolában tanuló, OKJ-s képzésben részt vevő hallgatókat kértünk meg rá, hogy rajzolják le az intézményben működő könyvtár alaprajzát. Ennek a módszernek a segítségével, a hallgatók tudatában lévő, úgynevezett mentális térképet kapjuk meg, amelyet elemezni lehet. A beérkezett képeken a tárgyak és berendezések meglétéről, valamint a helyes és arányos ábrázolásukból, a szavakkal is jelölt objektumokról arra lehet következtetni, hogy egyes diákok a könyvtárban mennyi időt töltenek. Minél részletesebb egy rajz, annál részletgazdagabb a mentális térkép, amiből viszont a könyvtárhasználat volumenére, a gyűjtemény kihasználtságára lehet következtetni. Ez lehet az egyik alapja a vizsgált iskolában a könyvtári gyűjteménymenedzsmentnek és a szolgáltatások fejlesztésének.
Az eredeti közlemény és az abban közreadott felmérés konklúziója szerint, az iskolába járók nagy száma akkor tud részletes és pontos képet adni a könyvtár alaprajzáról, ha ott sok időt tölt. A közreadott rajzokról az is leolvasható, hogy a helyiség felosztása és a polcokon található könyvek megnevezése visszatükrözi a használók érdeklődését vagy igényét. A fent nevezett írásban néhány olyan rajzot adtunk közre, amelyek a legpontosabbak voltak, és arányosak az iskolai könyvtár valós fizikai teréhez és berendezéséhez viszonyítva.
A felméréshez beérkezett 76 rajzból az elemzés során 65 darabot tartottunk alkalmasnak arra, hogy szerepeltessük jelenlegi statisztikai összesítésünkben. Ezek a rajzok az alábbi követelményeknek felelnek meg:
- hozzávetőlegesen pontosan adják vissza a vizsgálatban szereplő könyvtár alaprajzát;
- a berendezés kisebb eltérésekkel pontosan ábrázolt és egyértelmű;
- a rajzokon szereplő elemek és azok elhelyezkedése a térben arányos;
- a feliratok, ha szerepelnek, helyesen mutatják meg a jelölt tárgyakat;
- a könyvtári állományra utaló feliratok hozzávetőlegesen jó helyet jelölnek meg a valós fizikai elhelyezkedésükhöz képest;
- különösebb tárgyi eltérés nem figyelhető meg, legfeljebb hiányok vannak, de a valóságban nem létező tárgyak nincsenek a rajzokon.
Természetesen a hallgatók rajzkészsége nem egyforma, de ez nem befolyásolta szignifikáns mértékben a beérkezett rajzok feldolgozását. Az alábbi táblázat szemlélteti a rajzok valósághűségét, az elemek száma n=65 minden esetben.
Elemzett releváns faktor |
Elemszám (n=65-ből) |
Leggyakoribb hiba rövid leírása |
hiányos rajzok |
41 |
a fogas, a táskatartó, illetve a könyvtáros pultjának ábrázolása hiányos |
helyes feliratok a rajzokon |
39 |
a művelődéstörténet és művészettörténeti polcok valamint a kommunikáció és médiaismeret szekciók keveredése |
hiánytalan (releváns) tárgyi elemek |
18 |
a székek az asztalok körül általában nem szerepelnek |
1. sz. táblázat A rajzok néhány fontos tulajdonsága
A rajzokon a polcok, asztalok és a könyvtáros dolgozóasztala szinte minden esetben jól szerepel. A hibás rajzokon nem különül el a munkaasztal és a könyvtáros pultja, annak ellenére, hogy más a kialakítása (magasabb, keskenyebb és hosszabb is, mint a mögötte látható íróasztal).
Azon a 39 rajzon, amely tartalmaz feliratokat, a táblázatban is szereplő témakörök több esetben keverednek vagy nem különülnek el. A médiaismeret nagyobb szekciót foglal el, de tíz rajzon úgy tüntették fel a hallgatók, mintha két egymás mögött lévő, szimmetrikus elrendezésű állomány lenne. Érdekes, hogy a sűrűbben elhelyezkedő logisztika-marketing-közgazdaságtan egységek megjelölése minden esetben pontos. Ehhez hasonló a protokoll gyűjtemény is, ahol a sarokban elhelyezkedő könyvek elrendezése egyszer sem „csúszott” az egyik falrész polcaira.
A rajzokon legtöbbnyire nem szerepelnek az asztalok körül található székek, de ezek mindenhol megtalálhatóak, így feltehetően egyértelmű, hogy az asztalokhoz ezek szervesen hozzátartoznak.
Az összes részletes elemzésnek alávetett ábrázoláson szerepel a fénymásoló, így azok között, akiktől a rajzok származnak, megkérdeztük, hogy milyen gyakorisággal használják a berendezést. A kérdés operacionalizálásához öt fokozatú Likert-skálát használtunk, ahol az ötös érték jelölte a leggyakoribb használatot.
Milyen gyakran használja a könyvtárban található fénymásolót? |
„1” (soha) |
„2” |
„3” |
„4” |
„5” (nagyon gyakran) |
összes válasz (n=65) |
0 |
5 |
15 |
30 |
15 |
2. táblázat A fénymásoló használatának gyakorisága
A feliratok elemzése különösen érdekes, mert a hallgatók minden esetben az előbbiekben feltüntetett hibákon túl, pontosan jelölték meg a feliratokat jelentő könyvek helyét. Ebből arra következtetünk, hogy azokat a könyveket használják elsősorban, amelyekről a felirataik tanúskodnak. A jelölés tehát egyenlő a gyakori használattal, amely azt mutatja, hogy melyik könyvtári részleget érdemes bővíteni, mert gyakori igénybevételnek van kitéve. A szolgáltatásbővítést célzó előbbi feltételezésünket az is megerősítette, hogy a feliratokkal megjelölt könyvek szemmel láthatóan használtak, kevéssé vannak jó állapotban. A könyvállományra vonatkozó feliratok a következőképpen alakulnak (az említések gyakoriságának sorrendjében):
Helyes feliratok a rajzokon (n=39) |
Említések száma (db, felirat), |
„média” | 5, közösségfejlesztő animátor x2,
idegenvezető, mozgóképgyártó, pedagógiai- és családsegítő munkatárs |
„tömegkommunikáció” | 4, személyi edző x2, színész x2 |
„lakáskultúra” | 3, lakberendező x3 |
„marketing” | 3, közművelődési szakember, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző x2 |
„pr” | 3, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző |
„lakber” mint lakberendezés | 2, lakberendező |
„ifo” mint idegenforgalom | 2, idegenvezető, szállodai recepciós |
„művtöri” mint művelődéstörténet | 2, közművelődési és közönségkapcsolati szakember x2 |
„lexikon” | 2, munkavédelmi technikus, nonprofit menedzser |
„angol” | 2, idegenvezető x2 |
„német” | 2, idegenvezető x2 |
„közgáz” | 2, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző |
„sport” | 1, sportedző |
„vallás” | 1, közszolgálati ügyintéző |
„szótár” | 1, lakberendező |
„irodalom” | 1, számítógép-szerelő, karbantartó |
„nyelvtan” | 1, pincér |
„keresked” mint kereskedelem | 1, logisztikai és szállítmányozási ügyintéző |
„számtek” mint számítástechnika (helyesírási hibával) | 1, számítógép-szerelő, karbantartó |
3. sz. táblázat A rajzokon szereplő feliratok megoszlása, és a válaszadók leendő szakmája
Az OKJ-s képzésben részt vevők szakirányai összhangban lehetnek az előbbi táblázattal, azokat a könyveket forgatják talán a legtöbbet, amelyek a tanulmányaik fő irányvonalába tartoznak. Ez azonban nem állapítható meg kétség nélkül, mert az aktuális tantárgyak, az órák során kapott feladatok és a tanulók szakdolgozati témái is befolyásolják a könyvtári könyvek használatát – ez kiderül a második oszlop szakmáinak feltüntetésénél. De néhány, talán meglepő felfedezés is leolvasható a táblázatból: a tömegkommunikációs érdeklődés a személyi edzőknél, vélhetően egy aktuális tantárgy miatt, vagy a vallás iránti figyelem a közszolgálati ügyintézőknél. A táblázat többi sora teljes mértékben összhangban áll a tanulmányokkal, kivéve talán az irodalom megjelölése a számítógép-szerelő és karbantartó szakma esetében. Az ilyen irányú érdeklődés lehet, hogy a habituális motivációnak köszönhető.
Kísérletünk részletes elemzése alátámasztja a mentális térképekre vonatkozó azon megállapításokat, hogy az aktívan használt tereket az emberek a fejükben részletesebben tárolják el (lásd feliratok és azok helye), mint a kevésbé ismert részleteit a könyvtárnak. Ez a folyamat környezetünk minél alaposabb megismerése alapján alakul ki az emberek fejében, és képezi a mentális térképek megrajzolásának és előhívásának lehetőségét. Minél pontosabb egy kép és annak részlete(i), annál valószínűsíthetőbb, hogy az egyén több időt tölt az adott „területen”, és annál fontosabb a számára.
[1] Dóra László: A könyvtár mentális térképe. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 28. évf. 2019. 8. sz. 27-33. p. https://epa.oszk.hu/01300/01367/00319/pdf/ (2020.03.20.)