A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) a korábban magára hagyott kistelepülések leépült könyvtárait újra életre keltette, építve a korszerű technikákra, tudásra, újrateremtette a személyes találkozás, a közösségben élés lehetőségeit – mondja Ramháb Mária, az Informatikai és Könyvtári Szövetség elnöke, akivel a kistelepülési ellátás jelenéről, aktualitásairól beszélgettünk.
Miként látja a hazai könyvtári intézményrendszer helyzetét?
Magyarországon a könyvtári intézményrendszer stabil és szolgáltatóképes. Az alapszolgáltatásokra építve egyre jobban differenciálódnak a különböző könyvtártípusok kínálatai. A könyvtárak virtuális szolgáltatásai széles körben elterjedtek, amiben vezető szerepet töltenek be a felsőoktatási és a szakkönyvtárak. Az elektronikus dokumentumok megjelenése, a legkülönbözőbb témájú tudástárak folyamatos fejlesztése nagymértékben növeli a nyomtatott dokumentumokhoz képest az egyidejű korlátlan hozzáférhetőséget. Dinamikus fejlődés tapasztalható az egyházi könyvtárak nagy értékű, egyedi kulturális javainak közkinccsé tételében is. A közkönyvtárak – miközben ugyancsak napról napra bővítik digitális szolgáltatásaik körét – egyre meghatározóbb közösségi helyekké válnak, minden korosztály igényeit figyelembe véve. A 3 év alattiak, a kismamák megszólítása, az átlagos életkor meghosszabbodása sok új lehetőséget kínál a könyvtárlátogatók körének bővítésére. Nagy kihívás megtartani a személyes látogatókat éppúgy, mint ahogy folyamatosan növelni kell a virtuális látogatók számát. Ezen a téren nagy a felelősség és a lehetőség a tanulást támogató tudástárak működtetésében, aminek az alapja döntően a helyismereti dokumentumok, információk köre. A megyei könyvtárak együttműködésének köszönhetően – a szerzői jogokról történő együttes megállapodás eredményeként – a HUNGARICANA portálon folyamatosan növekszik a helyi sajtótermékek hozzáférhetősége, az adott lapok kezdeti megjelenése óta ma már milliós nagyságrendet meghaladó terjedelemben.
Miként helyezkedik el ebben a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer?
A vidék igazi esélyteremtése a jól szervezett könyvtári hálózaton keresztül biztosított kulturális alapellátás. Az elmúlt évtized legnagyobb jelentőségű lépése a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer (KSZR) létrehozása, amely teljessé tette a hazai települési nyilvános könyvtári hálózatot. Mára elmondhatjuk, hogy év végére nem lesz olyan település Magyarországon, ahol ne lenne elérhető könyvtári szolgáltatás, így teljes az országos lefedettség. Ez a hálózati szervezettség óriási lehetőség mindenki számára. A KSZR létrehozásának éppen az a felismerés volt az alapja, hogy egy olyan korszerű, költséghatékony, szakmailag egységes elveken működő rendszert kell kialakítani, amely azonos feltételeket biztosít az ötezer fő alatti településen lakók számára, éljenek bárhol az országban. A magyarországi települések 91.4 %-a ide tartozik, ahol a lakosság 31.4 %-a él.1 Ez is indokolja, hogy az állam kiemelt figyelmet fordít az ötezer lakos alatti településen lakók könyvtári ellátására.
Hol tart a KSZR fejlesztése a megyei könyvtárak egyik legfontosabb szolgáltatásaként?
2013. január 1-től – a korábbi kistérségi társulások keretei között 2005-ben elindult, meglehetősen elaprózott szolgáltatást – az 1997/ CXL. törvénybe iktatott kötelező feladatként átvették a megyei könyvtárak. A kistelepülések önkormányzatai önként dönthetnek arról, hogy önállóan működtetnek-e könyvtárat, vagy csatlakoznak a megyei könyvtár szolgáltató rendszeréhez. 2017. január 1-től 2568 kistelepülés csatlakozott a KSZR-hez, ami az érintett települések 89 %-a. Mivel nem cél minden egyes ötezer lakos alatti település bevonása, ha megfelelő módon tudja működtetni az önkormányzat a könyvtárat, ezért a jelenlegi helyzet igen nagy szervezettségre utal. Jelentős különbségek vannak az ország régiói között, ami a KSZR szolgáltatóhelyek szintjén is megmutatkozik. A Dunántúl, valamint Észak-Magyarország egy része túlnyomó többségében aprófalvas településekből áll, így a KSZR-ben is természetesen számottevő, 70 % az ezer lakos alatti szolgáltatóhelyek száma. Itt különösen fontos, hogy a települések ellátásába bekapcsolódjanak a bibliobuszok is, amelyek jelenleg 143 településen biztosítják a szolgáltatást Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében. Azon a 769 településen, amely ezer lakos feletti, a könyvtári szolgáltatás szervezésének szempontjából meghatározó az óvoda, iskola, civil szféra közreműködése.
Miként jellemezhető jelenleg a szolgáltatóhelyek infrastruktúrája?
A korszerű könyvtári szolgáltatás egyik legfontosabb eleme a szolgáltatóhelyek infrastruktúrája. A 39/2013. (V. 31.) EMMI rendelet a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer működéséről szól azokról a követelményekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a szolgáltatóhely alkalmas legyen a KSZR keretében igénybe vehető szolgáltatások fogadására. Ebben meghatározó jelentőségű maga az épület, azon belül a könyvtár helyisége, annak berendezése, felszereltsége. A gyakorlati megvalósításhoz szükséges tudnivalókat a Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer Ajánlás című módszertani kiadványa2 részletesen tartalmazza. Nagy lendülettel indult el az épületek felújítása, a könyvtárhelyiségek bővítése, az új térszervezés. A fenntartó önkormányzatoknak nagyon jelentős szerepe van abban, hogy jelenleg a könyvtárhelyiségek 41 %-a felújított, 39 %-a pedig elfogadható, 20 % azonban még korszerűsítésre vár. A berendezések – különösen az utóbbi időben elsősorban a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával – a megújított terekhez igazodva 32 %-ban kicserélődtek, 36 %-ban elfogadhatóak, és 32 %-ban felújításra várnak a megyei könyvtárak által megadott adatok alapján.3 Nagyon fontos, hogy ezek a helyek sokoldalú információs és közösségi térként is működjenek. Ebben jelentős előrelépés történt az elmúlt években. Fokozatosan kerülnek felszerelésre a könyvtárak a szolgáltatásokhoz, dokumentáláshoz szükséges további eszközökkel: pl. többfunkciós eszközök (másoló, nyomtató, fax), projektor fényképezőgép, TV, DVD-lejátszó. Természetesen, ahol sikerül eszközfejlesztésre is lehetőséget adó pályázatból korszerűsíteni, ott sokkal gyorsabban lehet elérni az optimális IT feltételeket is.
Mennyire tudja segíteni a jelenlegi rendszer a digitális írástudatlanság mérséklését kifejezetten a leszakadó térségekben, vannak/lesznek-e erre külön programok?
A KSZR sokoldalú szolgáltatásai között kiemelt figyelmet fordít a digitális írástudók számának növelésére. Ahogy halad előre a kistelepülési szolgáltatóhelyek megújítása, növekszik a korszerű számítástechnikai eszközpark is. Két év alatt 63.5 %-kal növekedett a gépek száma, így átlagosan 3-4 számítógép van minden szolgáltatóhelyen, többségükben internet elérhetőséggel. Amikor a Digitális Jólét Program keretében megvalósul a szélessávú internet hozzáférés minden településen, az nagy biztonságot és újabb lehetőségeket fog jelenteni a könyvtári szolgáltatásban is. A megyei könyvtárak évek óta szervezik a lakossági internet-tanfolyamokat a helyi könyvtárosok közreműködésével. Több megyében a szolgáltató könyvtár szükség esetén a csoportok létszámától függően biztosít a helyben lévő gépekhez mobil gépparkot, természetesen oktatót is ad a környéken lévő szakembereket felkérve. Így a legkisebb településen is adott, hogy legalább 10-12 fős tanfolyam esetén is mindenkinek jusson munkaállomás, szakszerű képzés. A legnagyobb számban továbbra is a könyvtárakban működnek az eMagyarország pontok, így a GINOP-6.1.2-15-2015-00001 Digitális szakadék csökkentése európai uniós pályázat támogatásával megvalósuló tanfolyamszervezésbe is sok könyvtár bekapcsolódott. Hasonló lehetőségeket kínálnak a folyamatosan megjelenő EFOP pályázatok is.
Milyen változások történtek a kistelepülési könyvtárak gyűjteményfejlesztése terén?
Talán ezen a téren történt a legnagyobb változás. A könyvtári szolgáltatások alapját képező gyűjteményeket a megyei könyvtár szakemberei leválogatták, a sok elavult, felesleges dokumentum kivonásra került. Jelenleg a kistelepülések állományának 70 %-a a megyei könyvtárak adatbázisában feldolgozott, így az interneten bárhonnan lehet tájékozódni a legkisebb faluban található könyvekről is. Vannak megyék – Bács-Kiskun, Tolna megye – ahol ez már 100%-ban elkészült, de 2018-ra minden megye felzárkózik.
A szolgáltatóhelyeken miként jutnak újdonságokhoz az olvasók manapság?
Évente legalább 4 alkalommal kerülnek kiszállításra az újdonságok, a friss olvasnivalók, amelyek beszerzését a megyei könyvtár végzi jelentős kedvezménnyel, a kistelepülési könyvtáros bevonásával. Azokat a könyveket, amelyek nem találhatók a helyi könyvtár gyűjteményében, egyre nagyobb következetességgel kérik a könyvtárközi kölcsönzésben a könyvtárosok a szolgáltató megyei könyvtártól, így az olvasók minden igénye kielégíthető. Ugyanakkor igyekeznek a könyvtárosok is mindent megtenni azért, hogy a beszerzett könyvnek minél több olvasója legyen. Különböző könyvajánlásokkal, könyvbemutatókkal egyre eredményesebben keltik fel az emberek érdeklődését az újdonságok iránt.
Mindehhez hozzá kell még tenni, hogy rendkívül költséghatékonnyá vált az újdonságok feldolgozása is. Teljes mértékben áttekinthetőek a gépesített nyilvántartások, amelyek sok helyen ma már nemcsak azt teszik lehetővé, hogy a dokumentum beszerzését és a használatot összefüggéseiben lehessen elemezni, hanem nagyon meggyorsították az állományellenőrzést is. A korábbi több hetes munka többségében egy nap alatt elvégezhető, ha áttért a könyvtár a vonalkódos nyilvántartásra, kölcsönzésre, ami különösen könyvtáros-váltás esetén nem elhanyagolható időmegtakarítás.
Milyen közösségi szolgáltatásokkal bővült még a kistelepülési könyvtárak kínálata?
A könyvtárak a lakosság – különösen a gyerekek és az idősek korosztályában – rendszeresen szerveznek olyan programokat, amelyek hozzájárulnak a célközönség tájékoztatásához, kikapcsolódásához, hasznos időtöltéséhez az olvasáshoz, információszerzéshez. Ehhez a szolgáltató megyei könyvtár játékok szervezésével, kortárs írók, költők, szakemberek több helyszínen történő programjának koordinálásával, támogatásával nyújt segítséget. A gyerekek mindig kíváncsian várják, hogy kedves meséik, történeteik megálmodóival találkozhassanak. Ezeknek a beszélgetéseknek az olvasásra, tanulásra ösztönző ereje igen jelentős. Sok gyerek számára nyújt maradandó élményt egy-egy ilyen könyvtári együttlét. Ugyanakkor a jelenlévő felnőttek (szülők, pedagógusok) számára jó alkalom kínálkozik a kortárs szerzőkkel, a legújabb gyerekkönyvekkel való megismerkedésre. Rendszeresek azok a tapasztalatcserék, konzultációk, szakmai napok, ahol az egy-egy korosztállyal való értő foglalkozáshoz kapnak komoly módszertani segítséget a szolgáltatóhelyek könyvtárosai. A megyei könyvtárak összehangolt munkájának köszönhetőek azok a kiemelkedő részvételi adatok is, amelyek az Országos Könyvtári Napok és az Internet Fiesta eseményeit jellemzik az utóbbi években.
A kistelepülések szolgáltatóhelyei találkozási pontot jelentenek a faluban élő kismamáknak éppen úgy, mint a jó szóra, törődésre, érdekes beszélgetésre vágyó időseknek. De fontos helyek ezek azoknak a kamaszoknak és fiataloknak is, akiknek a település elöregedése miatt máshová kell iskolába járniuk. Ez persze alapvetően akkor működik, ha tudunk érdekes szolgáltatásokat kínálni, amilyen a KönyvtárMozi is.
Úgy tűnik, hogy a 2015-ben indult KönyvtárMozi szolgáltatás valóban egyre népszerűbb. Minek köszönhető ez?
Számos kistelepülési könyvtárunk alkalmas ma már arra, hogy egy időben 25-30 felnőttet fogadjon be, s legalább ennyi gyereket, ahol van. A korszerű technikának köszönhetően ma nem mozigépészek vetítenek, hanem az interneten keresztül az arra jogosult könyvtáros belép a KönyvtárMozi portálra és elindítja azt a filmet, amit együttműködő partnereink a magyar filmkincs értékei közül felajánlottak. Azok a bevezető beszélgetések, játékok, fejtörők, amelyek különösen a gyermekprogramokat kísérik, megsokszorozzák a filmhez köthető élményeket. Az idősebb korosztály rendkívüli élvezettel eleveníti fel azokat a fiatalkori emlékeit, amikor először látta azokat a ma már klasszikus filmeket, amelyeken ma is újra jókat derülnek, de ehhez kell a közösség is, amit a KönyvtárMozi lehetősége teremt meg, egyelőre közel 300 kistelepülésen.
Ennyi fejlesztés, előrelépés közben bővült-e a szolgáltatásokhoz való hozzáférhetőség, a nyilvánosság tájékoztatása?
Alapvető kritérium a szolgáltatások hozzáférhetősége, a szolgáltatóhely megfelelő és elegendő időben való nyitvatartása. Az ideális az lenne, ha egész héten, egész nap nyitva lennének ezek a közösségi helyek, hogy mindenki akkor tudja igénybe venni a szolgáltatásokat, amikor szüksége van rá. Ha erre nincs lehetőség, akkor legalább törekedni kell az azonos nyitvatartási idők kialakítására délelőtt és délután is, hogy az megjegyezhető legyen. Örvendetesen nőtt a hozzáférhetőség ideje heti 3,5 napról 4,2 napra, illetve 18,4 órára. Amikor egy könyvtár megújul, könnyebb növelni a nyitvatartási napok, órák számát is, mert megjelenik a használók igénye. Nagyon fontos, hogy minél szélesebb körben lehessen információt szerezni a könyvtárak szolgáltatásairól, aminek a kistelepüléseken még ma is egyik fontos eszköze, ha „beszélnek a könyvtárról a faluban”. Ugyanakkor egyre több helyen jelennek meg a tartalmas, esztétikus könyvtári szolgáltatást népszerűsítő szórólapok, kiadványok, a helyi sajtóban híradások és természetesen a különböző internetes elérhetőségek.
Hogyan tudja a KSZR segíteni a könyvtárosok fejlődését, szakmai ismereteinek bővítését?
Minőségbiztosított szolgáltatásokat csak úgy lehet nyújtani, ha – egységesen magas szintű, korszerű működési feltételek között – az folyamatos és kiszámítható, aminek legfontosabb letéteményese maga a szolgáltató személyzet úgy a megyei könyvtárban, mint a kistelepülésen. Kiemelt fontosságú a szolgáltatóhelyen dolgozó kollegák munkájának támogatása, ezért a személyes segítésen, konzultáción kívül évente többszöri továbbképzésre, esetenként képzésre kerül sor. 2016-ban 2547 fő dolgozott a kistelepülési könyvtári szolgáltatóhelyeken. Ebből mindösszesen 12.4 % volt főfoglalkozású közalkalmazott, 22 % részmunkaidőben látta el feladatait. Jelentős, 37.6 % a megbízási jogviszonyban álló, 23 % közfoglalkoztatásban, 4.5% önkéntesként tevékenykedett. Az alkalmazottak 64 %-ának megfelel a képesítése a jogszabályban előírtaknak, így 2018-ra megközelíthető a kívánatos képesítési szint. Nagyon fontos lenne a főfoglalkozású szakképzett dolgozók körének bővítése, mert a képzések befektetése is másként térül meg, ha valakinek biztos álláshelye van. Az egy nagyon jelentős előrelépés, hogy a kistelepülésen dolgozó kollegák bekerültek egy szakmai közösségbe, így még ha maguk vannak, akkor sincsenek egyedül.
Miként foglalná össze a KSZR eddig elért legfontosabb eredményeit?
Ma már köztudott, hogy a kulturális fejlesztés nem kulturális kérdés csupán, hanem közvetve jelentős szerepet gyakorol a vidéken élők gazdasági, társadalmi környezetére. Segíti az embereket életvitelük optimalizálásában, munkahelyük megőrzésében vagy keresésében, tájékozódási, tanulási lehetőségeket teremt számukra, így hozzájárul életminőségük javításához. A lakosság érdeke az, hogy minden településen legyen olyan korszerű, hatékony könyvtári szolgáltatóhely, amely a kérdéseikre, kéréseikre gyorsan, szakszerűen és hatékonyan tud reagálni, támogatja az egyéneket és a közösségeiket egyaránt, vagyis szolgáltatásainak középpontjában valóban az emberek állnak. A Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer ma az állam és az önkormányzat támogatásával ezt igyekszik biztosítani a könyvtárosok odaadó munkáján keresztül. Az eddig elért eredmények rendkívül biztatóak: összeállt egy rendszer, amely a korábban magára hagyott kistelepülések leépült könyvtárait újra életre kelti, építve a korszerű technikákra, tudásra, ugyanakkor újrateremti a személyes találkozás, a közösségben élés lehetőségeit. 2015-ben egy év alatt csaknem 10%-kal nőtt, a szolgáltatóhelyeken a könyvtári tagsággal rendelkezők és a látogatók száma, ez utóbbi meghaladta a 3 millió 117 ezret. Ma az az egyik legfontosabb feladata a megyei könyvtáraknak a városi könyvtárak bevonásával, a kistelepülési könyvtárosokkal összefogva, hogy ezek az eredmények folyamatosan bővüljenek, fenntarthatóak legyenek.
Az interjút készítette: Szeifer Csaba
JEGYZETEK
1. KSH 2016. január 1-i adatok szerinti település és lakónépesség
2. Könyvtárellátási Szolgáltató Rendszer, KSZR : ajánlás / [bev. Hoppál Péter, Ramháb Mária]. – 2. átdolg. kiadás. – [Kecskemét] : Bács-Kiskun Megyei Katona József Könyvtár, 2016. – 16 p. : ill. ; 24 cm
3. Forrás: A megyei könyvtárak öt éves KSZR fejlesztési tervei – 2016. év