A 25 éves Pro Bibliotheca Antiqua Baksayana Alapítvány 2016. szeptember 30-án jubileumi emlékülést és szakmai konferenciát rendezett Kunszentmiklóson, az Öreggimnázium gyülekezeti termében. A konferencián részt vett és felszólalt Hoppál Péter, az EMMI államtitkára.
A jubileumi emlékülést az alapítvány elnöke, Baski Imre nyitotta meg, majd Pintér Gyula lelkész-elnök köszöntötte az egybegyűlteket. Ezután Balogh Mihály, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum nyugalmazott főigazgatója, a kuratórium titkára, a konferencia szellemi atyja, rendezője és levezető elnöke ismertette az alapítvány történetét, és bemutatta az ünnepre megjelent könyvtár- és alapítványtörténeti kötetet. Baráth Julianna, az alapítvány társelnöke e könyvvel és jubileumi emléklappal köszönte meg az alapítók, kurátorok, segítők munkáját.
Hoppál Péter előadásával kezdődött a tanácskozás. A muzeális könyvtárak, és különösen a könyvtári állományvédelem jövőjét vázolta fel az EMMI olvasatában, három fő „csapásirányt” kijelölve. Egyik a törvényi szabályozás korszerűsítése: a 2005-ben megjelent törvénymódosítás (1997. évi 140. trv.) után 2016-ban további módosítások lépnek hatályba a muzeális dokumentumok nyilvántartásáról. Második a finanszírozás: a kormány az utóbbi években jelentősen megemelte az egyházi közgyűjtemények támogatásának összegét. A harmadik az OSZK teljes körű megújítása.
Ásványi Ilona, a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár helyettes igazgatója, az Egyházi Könyvtárak Egyesülésének elnöke is beszélt a finanszírozásról Állományvédelmi trendek, feladatok és források az egyházi könyvtárakban című nagyívű előadásában, valamint átfogó képet adott az egyházi könyvtárak rendszerváltozás előtti és utáni helyzetéről, az EKE történetéről, az összefogás és érdekképviselet eredményeiről. 2005-ben egy EKE-felmérés összegzését követően minisztériumi pályázat keretében sok könyvtár juthatott korszerű állományvédelmi eszközökhöz. Az elnökasszony idei megismételt felmérésének eredménye: annak ellenére, hogy 2013 óta az NKA pályázataiból nagyrészt kizárták a könyvtárakat, szinte mindenütt mutatkozik fejlődés. Ennek mértéke nemcsak a könyvtár történeti jelentőségétől függ, hanem attól is, mennyire tekintélyes a fenntartó, és mennyire agilis a könyvtár vezetője. Ő emlékeztette a jelenlevőket arra is, hogy éppen Szent Jeromos emléknapján gyűltünk össze, és a könyvtárosok védőszentjének áldását kérte a konferenciára.
A Fogarasi Zsuzsa igazgató (Ráday Múzeum, Kecskemét) előadásában bemutatott intézmény jól példázza az Ásványi Ilona által is említett egyházi sajátosságot: a könyvtár, levéltár és múzeum hármasságát. A Ráday Gyűjteménynek még külön jellemzője, hogy mindez két helyszínen található, Budapesten és Kecskeméten. A Berecz Ágnes főigazgatóval (Ráday Gyűjtemény, Budapest) együtt írt előadás (Állományvédelmi feladatok és megoldások a Dunamelléken) könyvtári részéből fontos megjegyezni, hogy a szigorú szolgáltatási és kutatási protokoll is az állományvédelem része, és hogy a műemléki környezetbe beavatkozva (üvegfalat építve a polcok elé) a látogatóktól megvédhető a könyv, ám a megemelkedett hőmérséklet újabb veszélyforrás. A múzeumvezető irigylésre méltó eredményekről számolt be. Egy TIOP-pályázatnak köszönhetően saját restaurátor- és ötvösműhely szolgálja a múzeum és az egyházkerület gyülekezeteinek műtárgyvédelmét, fenntartói és NKA-támogatással pedig digitális nyilvántartó adatbázis épül, és hamarosan indul az újabb projekt: a Kunszentmiklóssal is közös vallásturisztikai pályázat, Reformatour – alföldi református csillagtúra néven.
Keveházi Katalin főigazgató, a MOKKA Egyesület elnöke (Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár) szerint …az állományvédelem a katalógussal kezdődik”, tehát “a’ könyveknek … lajstromozása kivántatik” A téma csak első hallásra kakukktojás, valóban az az első, hogy tudjuk: mit kell védeni. A címben idézett Toldy Ferenc óta nem változott a könyvtár feladata – ami nincs feldolgozva, az nem szolgáltatható, tehát nem része a kulturális örökségnek. Ma már nemcsak erkölcsi, hanem törvényi kötelesség a muzeális dokumentumok bejelentése az MKDNy-be. A szabályos leírások támogatója a MOKKA-R, az Eruditio és a Lectio adatbázis, ezen belül a régi magyarországi nyomdahelyek és szerzők adatbázisa. Keveházi Katalin azzal zárta előadását: jó olyan helyen beszélni minderről, ahol példaértékű a feldolgozás. (Hozzátenném: is. Továbbá az állományvédelem is, a műemléki környezet megóvása is.)
Mindezekre bizonyság Kisari Ottilia, a Baksay Sándor Református Gimnázium és Általános Iskola könyvtárostanára, aki felvázolta a könyvtár történetét, bemutatta a legértékesebb, illetve legérdekesebb könyveket, a 25 éve tervszerűen folyó állományvédelmi munka szakaszait, az alapítvány jelentőségét. Kisari Ottilia harminc éve tért vissza iskolájába könyvtárosként dolgozni és matematikát tanítani. Feladatait mindvégig kiemelkedően látta el: matekos tanítványai versenyeket nyertek, megújult a diákkönyvtár és a muzeális gyűjtemény, és ami talán ennél is fontosabb: a gyerekek szeretik és használják a könyvtárat.
Szőkefalvi-Nagy Erzsébet könyvtárnok (Szeged) előadásának nemcsak a címe volt meglepő – Az idős bölcs ráncai szépek –, hanem a tartalma is. Szembeszállva az eddig elhangzottakkal, kijelentette, hogy a restaurált könyv kiváló műremek, nagyszerű kiállítási darab, de csak ennyi. Mert az öreg, használt könyvnek arca van, lelke van. Ha egy könyvnek megvannak a ráncai, nagyobb tiszteletet kelt, mintha botoxoznák! Számos képpel illusztrálva állítását, megismételte az államtitkár úr szavait: a könyvtári gyűjtemény a nemzeti közvagyon része, annak megfelelő bánásmódot érdemel.
Violáné Bakonyi Ibolya könyvtárostanár (Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium, Általános Iskola és Kollégium, Csurgó) két okot talált arra, miért éppen a messzi Somogy délnyugati részén levő csurgói gimnázium szerepel a kis egyházi iskolai könyvtárak közül e jeles ünnepen. Kunszentmiklóst és Csurgót összeköti egy püspök (Baksay Sándor, aki csurgói diák volt) és egy látogatás. Ha 2003. május 1-jén nem jelentkeznek be a kunszentmiklósiak könyvtárlátogatásra, három napig csurog a víz a könyvekre az emeleti csőtörés következtében, így „csak” egy éjszakán át, eláztatva száznál több könyvet, három helyiséget. De „Akik Istent szeretik, minden javukra szolgál” (Róma 8,28), hiszen a teljes evakuálás és másfél évi kényszerlakhelyen való szorongás után egy kívül-belül megújult, szép és „vízbiztos” helyre költözhetett vissza a könyvtár.
Peller Tamás restaurátor az előadásában (Állományvédelmi tanácsadás és eredmények egyházi gyűjteményekben) a preventív állományvédelem fontosságát hangsúlyozta. A nagy múltú könyvtárakban gyakran kell műemléki környezetben modern műszaki-gépészeti megoldásokat alkalmazni, hogy elkerülhető legyen a kár. Az UV-sugárzás („a csendes gyilkos”) ellen viszont egyedül a jó öreg spaletta jelenti a tökéletes védelmet.
Fehrentheil Henriette restaurátor (Ars Alba Bt, Szentendre) az alapítvány létrejöttétől dolgozik a kunszentmiklósi könyvek „ránctalanításáért”, éppen erről beszélt Negyedszázados munkánk a kunszentmiklósi gimnáziumi könyvtár állományvédelméért cím alatt. Vetített képein fokozatosan nyomon követhettük a penészes, vízfoltos, savas, moly- és egérrágta kötetek átalakulását. Választ kaptunk arra is, miért nem fél a restaurátor a víztől (nem úgy, mint a csurgói könyvtáros). Azért, mert a papír vízben születik, és egy fürdő mindig frissítő és tisztító hatással van rá.
Hajdu Zsófia Edit okleveles múzeumi és közgyűjteményi tárgyrestaurátor (Pre-Con Restaurátor Kft) nem az egyedi restaurálásról beszélt, hanem a folyamatos helyszíni állományvédelemről, amelynek legfontosabb elemei: a portalanítás, fertőtlenítés és a bőrkötések kiszáradás elleni kezelése.
Az utolsó előadást Kelemen Eörstől (Pytheas Könyvmanufaktúra, Budapest) hallhatta a kitartó közönség: Régi könyvek új köntösben. A könyvdigitalizálástól a facsimile kiadásig.
A kiváló minőségű szellemi táplálék mellé ugyanilyen kiváló testi táplálékot kaptunk, megkoronázva a jubileumi torta ízével és eleganciájával. A szép környezet, a tökéletesen felújított könyvtár emlékét kézzelfoghatóvá teszi a tartalmában is, küllemében is magas színvonalú jubileumi kiadvány: Balogh Mihály – Kisari Ottilia: Fejezetek a kunszentmiklósi református gimnáziumi könyvtár történetéből. A huszonöt éves Pro Bibliotheca Antiqua Baksayana Alapítvány.