“Mert Isten az, aki bennetek
az akarást és a véghezvitelt
egyaránt műveli jóakarata szerint”

(Fil 2,13)

Az előadásom célja, hogy körbejárjuk azt a kérdést: jelen vannak-e és mennyire jelentős tényezők a pályázatok, a pályáztatás az egyházi könyvtárak működésében és fejlődésében.A konferenciára készülve az Egyházi Könyvtárak Egyesülése tagkönyvtárainak kérdőívet küldtünk, amely a könyvtárak pályázati munkájára kérdezett rá. A 65 könyvtár közül 27 könyvtár válaszolt a kérdésekre. Az előadás egyrészt ezeknek a kérdőíveknek a feldolgozásából, másrészt az interneten található adatokból épült fel. Ezúton is köszönöm a könyvtáros kollégák segítségét!
A kérdőíven a 2007 és 2013 közötti pályázati eredményekre kérdeztünk rá. Egyrészt mert ez a hét év egybeesik a 2008-tól 2013-ig tartó könyvtári stratégia időszakával, másrészt ekkor nyíltak meg az európai uniós pályázati lehetőségek a magyar könyvtárak számára.
A kérdőívet visszaküldött egyházi könyvtárak a fenti időszakban 216 pályázaton vettek részt, ezek közül 19 volt sikertelen, tehát a nyertes pályázatok aránya jónak mondható.
A legtöbb pályázatot a Nemzeti Kulturális Alaphoz nyújtották be a könyvtárak, százalékban kifejezve ez a pályázatok 77 százaléka. A fennmaradó pályázatok 8 százaléka minisztériumi, 6 százalék európai uniós, a többi megyei, NCA-s vagy alapítványhoz beadott pályázat volt.

Pályázatok száma
A diagramból láthatjuk, hogy a legtöbb pályázatot 2008-ban nyújtották be a könyvtárak. 2008-ban, az úgynevezett Reneszánsz évében sok egyházi könyvtár vett részt minisztériumi pályázaton. Ezután – többek között a gazdasági válság miatt – drasztikus csökkenés figyelhető meg, az elmúlt öt évben megközelítően azonos volt az évente beadott pályázatok száma.

Ha külön megnézzük a Nemzeti Kulturális Alap igazgatóságához beadott pályázatok arányát, az összes benyújtott pályázatok számához viszonyítva láthatjuk, hogy az elmúlt években a Nemzeti Kulturális Alap pályázatai jelentették a szinte egyedüli pályázati lehetőséget az egyházi könyvtárak számára.
A pályázati témák a következők voltak:

A NKA-hoz beadott pályázatok több mint fele restaurálással és állományvédelemmel kapcsolatos pályázat volt. Kicsivel több mint 20 százalék volt a dokumentumvásárlással, eszközbeszerzéssel, kiadványszerkesztéssel, köttetéssel és digitalizálással kapcsolatos pályázatok száma.
A kérdőíven szinte minden egyházi könyvtáros kolléga azt jelezte vissza, hogy az egyházi könyvtárak számára jelentősek és fontosak a pályázati lehetőségek, ám többen kritikát is megfogalmaztak.
Az egyik ilyen megjegyzés, hogy az egyházi könyvtárak számára kiemelten fontosak az állományvédelemmel, a muzeális állományához kapcsolódó pályázatok, ám más témák és támogatási célok is kellenének – könyvek köttetése, informatikai fejlesztés, állománygyarapítás, könyvtári bútor beszerzése -, mégpedig legalább olyan kiszámíthatóan és tervezhetően, mint a restaurálással kapcsolatos pályázatok.
Az egyházi könyvtárosok többsége úgy látja, hogy egyre kevesebb a kiírt pályázat, amelyen indulni tudnak. Sok lehetőségből az egyházi intézményeket eleve kizárják. A korábbi években sok helyen problémát okozott az önrész biztosítása, ezért a könyvtárak egy része számára könnyebbséget jelentett, hogy a Nemzeti Kulturális Alap 2012-ben eltörölte az önrészt.1 Sok helyen tapasztalták azt is, hogy a megpályázott összegnek csak egy részét kapták meg, így nem sikerült a tervezett fejlesztést teljes egészében megvalósítani.
A pályázatok között kell megemlítenünk a Márai programot. Az egyházi könyvtárak az első fordulóban nem vettek részt. A második fordulóban 41 egyházi könyvtár összesen 22 millió 400 ezer forint támogatásban részesült; a 3. fordulóban ugyancsak 41 könyvtár 10 millió 400 ezer forintot költhetett el könyvvásárlásra. A 2. fordulóban egy-egy könyvtár 100 ezer és 1 millió 500 ezer közötti támogatást kapott, a harmadik fordulóban 50 és 750 ezer forint között voltak a könyvtáraknak juttatott támogatások.
Ha összesítjük a pályázati támogatásokat, összesen 236 millió 294 ezer forint támogatás érkezett a könyvtárakhoz. Ebből 100 millió 504 ezer forint az NKA-tól jövő, 53 millió 640 ezer forint minisztériumi, és 64 millió 312 ezer forint európai uniós pályázati támogatás volt.
Külön fejezetben kell beszélnünk az Európai Unió pályázatairól, amelyek a teljes magyar könyvtárügy számára újdonságot jelentettek.
Az uniós pályázatok megjelenésekor több cikket olvashattunk a könyvtári szaksajtóban a hazai könyvtárak uniós projektjeiről, ám az egyházi könyvtárak részvételéről EU-pályázatokon nem hallhatott ezeken a fórumokon a szakmai közönség. Csupán a szűk körben terjesztett – bár interneten, az EKE honlapján is elérhető – EKE Hírlevelekből tájékozódhat a szakmai közvélemény. Ezért is öröm és megtiszteltetés számomra, hogy bemutathatom az elvégzett munkákat.
Az európai uniós pályázatok mint lehetőségek 2008-ban jelentek meg a hazai könyvtáros szakmában. Ezek egyszerre jelentettek kivételes lehetőséget és óriási felelősséget, mert ezek a pályázatok újfajta szemléletet, gondolkodásmódot kívántak. A pályázaton induló könyvtárosoknak el kellett sajátítaniuk a projektszemléletet, amely együtt járt a tervezéssel, a stratégiai gondolkodásmóddal, a szakmai koncepció kialakításával. “Új nyelveken” kellett megszólalniuk, ehhez új szókincset kellett elsajátítaniuk, új fogalmazásmódot, új retorikát kellett megtanulniuk. Új, az eddig megszokottól eltérő szakmai kapcsolatokat kellett kialakítaniuk, konzorciumi munkában vettek részt – más típusú könyvtárakkal.
Az uniós pályázatok sok hazai könyvtár számára jelentettek új lehetőségeket, azonban az egyházi könyvtárak közül csak kis számban vettek részt a pályázatokon. Ennek egyik oka volt, hogy egyes pályázatokon a közép-magyarországi régió könyvtárai nem indulhattak, így a budapesti egyházi könyvtárak sem. Nehézséget jelentett az erős és megfelelő konzorciumi partner megtalálása is, akihez csatlakozni tudtak volna. Jelentős probléma volt a pályázatok utófinanszírozása is, ami sok intézményt gátolt az indulásban. Ennek ellenére volt néhány egyházi könyvtár, amely eredményesen részt tudott venni a pályázatokon.
A következőkben nézzük meg, hogy mely uniós pályázatokon indultak egyházi könyvtárak, mely könyvtárak voltak ezek, és mit sikerült megvalósítani e projektekkel.
Előadásomban nem foglalkozom a projektek ismertetésével, ám tájékozódásra ajánlom Bánkeszi Katalin 2008-ban megjelent cikkét, amely bemutatja és összefoglalja a könyvtári európai uniós pályázatokat.2

TIOP (Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program) pályázatok:

Ezek a pályázatok az eszközfejlesztést, a technika, technológia fejlesztését támogatták.

TIOP-1.2.3: “Könyvtári szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése – Tudásdepó-Expressz” pályázat

Gál Ferenc Főiskola Könyvtára:

Időtartam:    2009. 09. 01.-2010. 03. 31.
Összeg:    5 000 000,-

A szegedi Gál Ferenc Főiskola Könyvtára az “Agatha: Informatikai infrastruktúra-fejlesztés szegedi felsőoktatási és egyházi könyvtárakban” címmel, a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár konzorciumi vezetésével beadott pályázaton indult.
A támogatásból megvalósított fejlesztések:
• új szerver a könyvtári rendszer kezelésére,
• a könyvtári integrált rendszer upgrade-je,
• 12 darab új számítógép a felhasználók számára,
• wifi megvásárlása, “kiépítése”,
• új szolgáltatásként wifi-használat biztosítása a könyvtár területén,
• két, a látássérülteket segítő szoftver beszerzése.

Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára:

Időtartam:    2009. 03. 02.-2010. 08. 31.
Összeg:    5 631 394,-

A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára a Bács-Kiskun Megyei Könyvtárak Információs Rendszere, “Tudásdepó-Expressz – Könyvtári Szolgáltatások összehangolt infrastruktúra-fejlesztése” címmel a Katona József Megyei Könyvtár vezetésével megnyert pályázaton indult.
A megvalósított fejlesztések:
• új szerver beszerzése, amelynek segítségével a könyvtári programok könnyebben kezelhetők és gyorsabban elvégezhetők az adatbázis- és programfrissítések,
• a könyvtárosi munkaállomások megújítása,
• használói számítógépek vásárlása,
• színes nyomtató, multifunkciós készülék,
• szkenner beszerezése (a szkenner biztosítja, hogy a nagyméretű dokumentumokat is lehessen digitalizálni),
• Sasszem típusú nagyítókészülék vásárlása a könyvtárhasználók számára az esélyegyenlőség megteremtése érdekében.

Székesfehérvári Püspöki Könyvtár:

Időtartam:    2009. 10. 19.-2010. 12. 31.
Összeg:    3 452 973,-

A Székesfehérvári Püspöki Könyvtár a Fejér megyei könyvtárak szolgáltatásainak összehangolt infrastruktúra-fejlesztése, az oktatásban résztvevők információellátásának javítása érdekében címmel beadott pályázaton indult, amelynek konzorciumvezetője a Vörösmarty Mihály Megyei Könyvtár volt, további öt könyvtár részvételével.
A pályázat átfogó célja az eszközellátottság javítása volt, amelytől a könyvtárhasználók számának növekedését remélték a könyvtárosok.
A pályázati támogatást a Székesfehérvári Püspöki Könyvtárban eszközfejlesztésre költötték. Olvasótermi számítógépet vásároltak, kutatótermi gépeket állítottak be, speciális szkennert szereztek be, amely alkalmas nagyméretű és régi dokumentumok digitalizálására. Fejlesztették a könyvtári integrált rendszert, akadálymentessé tették a bejutást az épületbe és a könyvtár területére. Légkondicionálót szereltek fel az épületben elhelyezett állomány megóvása érdekében, légszárítót, lámpaparkot vásároltak.

TÁMOP (Társadalmi Megújulás Operatív Program) pályázatok
Ez a pályázat a szolgáltatásokat, tartalmi fejlesztéseket támogatta.

TÁMOP-3.2.4: “Tudásdepó-Expressz – A könyvtári hálózat nem formális és informális képzési szerepének erősítése az élethosszig tartó tanulás érdekében”

Gál Ferenc Főiskola Könyvtára:

Időtartam:    2010. 12. 01.-2011. 11. 30.
Összeg:    5 004 894,-

A pályázat címe CONTENTA: 24 óra – A minőségi oktatás és hozzáférés támogatása a szegedi felső- és közoktatási intézmények könyvtáraiban volt.
A konzorciumvezető a Szegedi Tudományegyetem Klebelsberg Könyvtár volt.
Az összegből a következő fejlesztések valósultak meg:
• képzés: a főiskola oktatói számára különböző adatbázisok megismerése és használata,
• “Rendhagyó hittanóra a könyvtárban”, ennek keretében új korcsoportként a kisiskolások ismerhették meg a könyvtárat,
• a könyvtárosok szakmai képzése: Corvina-képzés,
• egy könyvtáros részvétele szaknyelvi kurzuson,
• könyvtárportál funkciókkal is rendelkező saját honlapjának kialakítása (http://www.gff-szeged.hu/konyvtar/),
• a főiskolán született szakdolgozatok feldolgozása és kereshetővé tétele a katalógusban.

Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára:

Időtartam:    2010. 05. 01.-2012. 02. 28.
Összeg:    4 488 840,-

A konzorciumvezető a kecskeméti Katona József Megyei Könyvtár volt.
A pályázati támogatást a következő célokra fordították:
• felhasználóképzés: “Infosuli” névvel alapfokú számítástechnikai tanfolyamot szerveztek, amelyen elsősorban az egyházközség munkatársai vettek részt;
• új rekordok rögzítése a könyvtári integrált rendszerbe: jogi, helytörténeti és a régi könyves gyűjtemény darabjai, régi folyóiratok leírása készült el;
• egy 2011-ben érkezett hagyaték feldolgozása;
• saját interaktív honlap kialakítására nyílt lehetőség: http://www.krekbib.hu/, amely igyekszik megmutatni a könyvtár sokszínűségét, a ritkaságokat, különgyűjteményeket, kiállításokat, újdonságokat;
• olvasásnépszerűsítő program kisdiákok számára: Berg Judit, Miklya Luzsányi Mónika, Csörömpölők Együttes voltak a meghívott vendégek.

A konzorciumi közös munka révén készült el a Bács Tudástár (www.bacstudastar.hu) közös portál, amely “összegyűjti azt a közös tudásanyagot, amelynek megőrzése, közkinccsé tétele a könyvtárak alapvető fontosságú feladata.”3. A portál információt nyújt Bács-Kiskun megye valamennyi könyvtáráról. Bemutatja a megye könyvtári szolgáltatóhelyeit, és tájékoztat a nemzetiségek számára biztosított könyvtári ellátásról. A portálról a megyéhez kötődő jeles személyiségekről, emlékhelyekről is tájékozódhatunk. A rendszer a kornak megfelelő web2-es szolgáltatásokkal is rendelkezik. A könyvtárosok önállóan töltik fel az információkat, maguk helyezhetnek el új modulokat, ezzel biztosítják a naprakészséget. Az olvasók, látogatók regisztrált tartalmakhoz férhetnek hozzá.

Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára:

Időtartam:    2010. 07. 01.-2011. 12. 31.
Összeg:    4 007 370,-

Az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára A Komárom-Esztergom megye meghatározó gyűjteményű könyvtárainak összefogása szolgáltatásaik fejlesztésére, az olvasás népszerűsítésére, az ismeretek terjesztésére az élethosszig tartó tanulás jegyében, képzett könyvtári szakemberek közreműködésével című pályázaton vett részt, a József Attila Megyei Könyvtár (Tatabánya) vezetésével. A konzorcium további tagjai az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és a Komárom-Esztergom Megye Múzeumainak Igazgatósága voltak. Számunkra, egyházi könyvtárosok számára öröm és nagy jelentőségű, hogy erre a pályázatra két egyházi könyvtár is meghívást kapott.
Az esztergomi kollégák a kérdőíven megfogalmazták, hogy a pályázat elősegítette a magasabb színvonalon végzett könyvtárosi munka népszerűsítését, és “jelzésértékkel bír a tekintetben, hogy a XXI. század egyházi könyvtárai versenyképesek lehetnek a kutatási-képzési feltételeket tekintve országos nagy gyűjtemények mellett, illetve velük együtt is.”4
A támogatásból sikerült megvalósítani a régi könyves gyűjtemény nagy részének katalogizálását, sor került a modern könyvek retrospektív konverziójára. A könyvtárosok akkreditált képzéseken vettek részt, nyelvtanfolyamokat végeztek el. Elkészült egy teljes honlap-rekonstrukció (http://www.eszhf.hu/konyvtar/), és könyvtári kiadvány megjelentetésére is lehetőség nyílt.

Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár:

Időtartam:    2010. 07. 01.-2011. 12. 31.
Összeg:    5 428 584,-

A könyvtár az előbb említett pályázaton vett részt. A Hittudományi Főiskola Könyvtárához hasonlóan sor került a régi könyvek feldolgozására. A kollégák szakmai továbbképzéseken vettek részt, és ugyancsak megjelentek könyvtári kiadványok.

Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára:

Időtartam:    2012. 09. 01.-2013. 11. 30.
Összeg:    23 123 478,-

A Szent Atanáz Görögkatolikus Hittudományi Főiskola Könyvtára Az élethoszszig tartó tanulás elősegítése a Szent Atanáz Görögkatolikus Főiskola Könyvtárában címmel önállóan pályázott. A támogatás lehetővé tette a Corvina integrált könyvtári rendszer bevezetését, és a meglévő rekordok konvertálását. Az elkészülő katalógus biztosítani fogja a rekordokhoz való korlátozás nélküli hozzáférést. A rendszer kölcsönzési modulja lehetővé teszi a dokumentum-hosszabbítást, a kölcsönzési adatok megtekintését és az elektronikus előjegyzést is. A könyvtárosok önálló könyvtári honlapot hoztak létre: http://www.lib.atanaz.hu/. A pályázat segítségével számos képzést, könyvtárhasználati, könyvtár-látogatási programot valósítottak meg különböző korosztályok számára.

Csokonai Vitéz Mihály Református Gimnázium,
Általános Iskola és Kollégium Könyvtára, Csurgó:

Időtartam:    2009. 10. 09-2011. 06. 30.
Összeg:    6 686 970,-
A konzorciumvezető a Takáts Gyula Megyei és Városi Könyvtár (Kaposvár) volt.
A támogatásból portált hoztak létre: http://www.csvmrgk.hu/. A bejelentkező oldal után három úton indulhat el a látogató: diákként, kutatóként, és a gyengénlátóknak is készítettek egy felületet. A különböző felületek eltérő stílusúak, más-más “képi nyelven” szólítják meg a célközönséget. A portálon kívül a pályázat keretében városbemutató kalauz is készült, valamint író-olvasó találkozókat szerveztek (Darvasi Lászlóval) és helytörténeti órákat tartottak.

Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára:

Időtartam:    2010. 04. 29.-2011. 12. 15.
Összeg:    5 700 000,-

Az Egri Hittudományi Főiskola Könyvtára e-SZAPPORT Oktatást és tanulást támogató elektronikus Szakkönyvtári Partner Portál című pályázaton vett részt. A konzorcium vezetője az Eszterházy Károly Főiskola Könyvtára volt, partnerként vettek részt még a Neumann János Középiskola és Kollégium, valamint a Heves Megyei Levéltár.
A pályázat lehetővé tette a könyvtár számára, hogy megvásárolják a Corvina Integrált Könyvtári Rendszert. Elkészült a meglévő rekordok konverziója (8000 rekord), és több mint 3000 könyv feldolgozása is sikeresen megtörtént. A könyvtáros kolléga képzéseken vett részt, könyvtári digitalizálási és angol szaknyelvi tanfolyamon.
A támogatásból könyvtár-látogatási programokat és könyvtárhasználati előadásokat szerveztek, amelyeken a partnerintézmények diákjai és hallgatói vettek részt. Az intézmény helyet adott a Könyvtári szabadegyetem programnak, amelyen az előadók a magyar irodalom és művelődéstörténet kevésbé ismert területeit mutatták be. A könyvtáros vezetésével a Hittudományi Főiskola hallgatói, kispapjai is részt vettek a pályázati cél közös megvalósításában. A pályázat honlapján (http://eszapport.ektf.hu/) olyan, az olvasáskultúra fejlesztését támogató fejlesztések találhatók, mint a Mit olvastak a régi Egerben? (az Eger című újság 1867-es cikkeinek válogatása), a Helytörténeti memóriajáték (online memóriajáték középiskolásoknak), Beszélő utcanevek (online enciklopédia). A honlapon immár elérhető a könyvtár régi könyves állományáról készített katalógus is.

Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára:

Időtartam:    2012. 11. 01.-2014. 03. 31.
Összeg:    49 230 272,-

A tudás Patakja címet viselte az a pályázat, amellyel a Sárospataki Református Kollégium Tudományos Gyűjteményeinek Nagykönyvtára önállóan pályázott. A pályázat egy olyan komplex projekt, amely a programok lebonyolítása mellett további fejlesztéseket is lehetővé tett.
Megvalósított fejlesztések:
• egy új kutatószoba kialakítása,
• könyvtári infrastruktúra fejlesztése: új polcrendszer létrehozása,
• a számítógéppark frissítése,
• honlapfejlesztés: a portál megújítása, amely hasznos tudásbázist nyújt, és több nyelven elérhető http://www.patakarchiv.hu/,
• HUNTÉKA rendszer megvásárlása,
• 100 ezer új rekord betöltése az elektronikus katalógusba,
• A kollégák 63 programot szerveztek meg és bonyolítottak le: könyvtárismereti és a könyvtárat népszerűsítő foglalkozásokat a város és környéke középiskolásainak, irodalmi esteket, irodalmi köröket főiskolai hallgatóknak, teológiai szakmai programokat, felolvasó üléseket a felnőtt korosztály számára. Ezek közül külön ki kell emelnünk a roma fiatalokat megszólító könyvtár-szocializációs foglalkozást, és a Verspatak című rendezvényt, amelynek célja az irodalom és vers népszerűsítése volt.

Utolsóként egy nemrég indult, még folyamatban lévő pályázatról:

TÁMOP-3.2-13-12/1: “Kulturális intézmények részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában”
Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára:

Időtartam:    2014. 03. 01.-2015. 01. 31.
Összeg:    18 797 950,-

A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtára A Kecskeméti Református Egyházközség Könyvtárának részvétele a tanórán kívüli nevelési feladatok ellátásában, szakkörök, tehetséggondozás, versenyek, témanapok és témahét megvalósításával címmel a korábbi évek tapasztalatai alapján önállóan indult ezen a pályázaton. A 2012-ben benyújtott pályázatot először forráshiány miatt elutasították, majd 2013 szeptemberében tartaléklistáról megítélték a támogatást. A megvalósítás során tíz együttműködő partnerrel – általános és középiskolákkal -, három témanapot és két versenyt bonyolítanak le. A Kecskeméti Református Egyházközség Általános Iskolája és Gimnáziumának diákjai számára tehetséggondozást, szakköröket, versenyeket rendeznek. A programokhoz tartozik múzeumlátogatás, kézműves foglalkozás is. A rendhagyó órák, témanapok történelmi eseményekhez, ünnepekhez bibliai történetekhez kapcsolódnak, és az adott kor mindnapjainak életét mutatják be, hagyományait járják körül.
Összefoglalásként a kollégáktól összegyűjtött tapasztalatokról a pályázatokkal kapcsolatban a következő pozitívumokat és negatívumokat mondhatjuk el:

Pozitívumok: szinte mindegyik könyvtár azt állította, hogy a támogatások nélkül a fejlesztések nem valósulhattak volna meg. A pályázati munka során az egyházi könyvtárak partnerkapcsolatokat alakítottak ki megyei, városi, egyetemi könyvtárakkal. A pályázatok segítettek abban, hogy az adott egyházi könyvtárat széles körben (szakmai, társadalmi-politikai) megismerjék, kilépjen az olykor elmarasztaló, lekicsinylő “egyházi könyvtár” kategóriából. Az együttműködés a “világi könyvtárakkal” sikeresnek bizonyult. Fejlődött a pályázatírói, a stratégiai, kommunikációs, szakmai stb. kompetencia.
Negatívumok: a könyvtárakban komoly nehézséget okozott az utófinanszírozás; a fenntartónak rendelkeznie kellett a megpályázott összeggel. Csak azok a könyvtárak tudtak elindulni a pályázatokon, amelyeknek a megpályázott összeget a fenntartó intézmény biztosította. A legtöbb könyvtár megemlítette az adminisztráció nehézségét, az elszámolás bonyolultságát. Kis létszámú könyvtáraknak kellett elvégezniük ugyanazokat a feladatokat, mint a nagy, egyetemi és megyei könyvtáraknak. Sok intézmény a kicsisége miatt nem tudott indulni. Budapesti egyházi könyvtárak egy része pedig – mivel a közép-magyarországi régióhoz tartoznak – a TIOP-pályázat első köréből kizáródott.

Könyvtáros kollégáim beszámolói és saját tapasztalataim alapján is mondhatom, hogy az egyházi könyvtárosok sokat dolgoztak az elmúlt hét évben a pályázatok, a pályáztatás területén. Munkájuk gyümölcsöző volt, hiszen olyan fejlesztéseket végeztek el, amelyeket e támogatások nélkül nem tudtak volna megvalósítani. E projektek során szakmai kapcsolataik erősödtek, ismereteik gazdagodtak és könyvtárosi képességeik, készségeik erősödtek.

Köszönöm a figyelmüket!

IRODALOMJEGYZÉK

Bánkeszi Katalin: Könyvtári fejlesztések – TIOP, TÁMOP – összehangolt tervezés. = Könyvtári Levelező/lap 20 (2008/8.) 3-7. p.
Kövécs Ildikó: Beszámoló a TIOP és TÁMOP pályázatokban való részvételről. = EKE Hírlevél 6 (2009/1) 7.
Szalai Katalin: Beszámoló az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára TÁMOP 3.3.4 pályázatáról. = EKE Hírlevél 7 (2010/4) 3-4.
Kövécs Ildikó: Beszámoló a Gál Ferenc Hittudományi Főiskola Könyvtára TIOP és TÁMOP pályázatairól. = EKE Hírlevél 7 (2010/4) 5-6.
Bán Magdolna: Bemutatjuk a Bács-Tudás-Tár kulturális közösségi portált. = EKE Hírlevél, 10 (2013/2) 4-5.
Kövécs Ildikó: Beszámoló a TIOP és TÁMOP pályázatokon való részvételről, harmadik befejező rész. = EKE Hírlevél 9 (2012/4) 18-19.
A cikkek megtalálhatók az Egyházi Könyvtárak Egyesülése honlapján a következő menüpont alatt: http://www.eke.hu/index.php/kiadvanyok/hirlevel

1 Az önrész helyett most a pályázatok beadásánál pályázati regisztrációs díjat kell fizetni, azonban ez kisebb arányú, mint az önrész volt.
2 Bánkeszi Katalin: Könyvtári fejlesztések – TIOP, TÁMOP – összehangolt tervezés = Könyvtári Levelező/lap 20 (2008/8.) 3-7. p.
3 Bán Magdolna: Bemutatjuk a Bács-Tudás-Tár kulturális közösségi portált, EKE Hírlevél, 10 (2013/2) 5.
4 Szalai Katalin: Beszámoló az Esztergomi Hittudományi Főiskola Könyvtára TÁMOP 3.3.4 pályázatáról, EKE Hírlevél 7 (2010/4) 4.