A kilencvenes években a hazai könyvtárak egyre nagyobb számban kaptak támogatást integrált könyvtári rendszerek alkalmazására. A könyvtárak által kiválasztott különböző alkalmazói szoftverek és hardverek beszerzését követően a folyamat következő lépcsője az volt, hogy a kurrens beszerzéseket a számítógépes rendszerben dolgozzák fel. A kurrens feldolgozással megindult az egyes könyvtárakban az adatbázis-építés. Rendelkezésre állt tehát egy új rendszer a bibliográfiai és egyéb tételek feldolgozására és hozzáférhetővé tételére. A rendszer kihasználásának szükségessége, a felhasználók és támogatók számára annak bizonyítása, hogy nem volt hiábavaló a rendelkezésre álló jelentős összegek automatizált könyvtári rendszerre költése, és nem utolsó sorban annak felismerése, hogy a számítógépre alapozott rendszerek értelmét és értékét bibliográfiai adatbázisuk adja, újabb megoldások keresésére és további feladatok vállalására ösztönözte az intézményeket. Ma már közhelynek számít annak a tapasztalatnak a rögzítése, miszerint a hardvert rendszeresen lecserélik, a jól tervezett adatbázisok azonban rendszerek és eszközök számos generációját túlélik. A könyvtári automatizálás helyzetét felmérve és felismerve azt, hogy az automatizált rendszerek legnagyobb értékét bibliográfiai adatbázisuk jelenti, a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Szakkollégiuma – két lépcsőben – meghívásos pályázatot írt ki egyes gazdag állománnyal és automatizált rendszerrel rendelkező könyvtárak számára. A pályázat célja a már hagyományos cédulakatalógussal feltárt adatok számítógépes rekordokká alakítása. A Szakkollégium a retrospektív feldolgozás támogatását célzó pályázatát szakterületi bontásban tette közzé. Ezen koncepció alapján a pályázatot könyvtáranként egy-egy választott szakterületre kellett koncentrálni. A szakterületi bontást az indokolta, hogy a pályázati időszakban nem állt rendelkezésre számítógépes központi adatbázis, illetőleg nem nyert megoldást az egyes könyvtárak közötti hálózaton lebonyolítható rekordcsere lehetősége. A szakterületi megoldás ugyan nehezebbé tette a meghívott könyvtárak helyzetét, mint az a gyakorlat, miszerint a tartalomtól függetlenül, az időben visszafelé haladva, a leggyakrabban használt állományrészeiket dolgozzák fel. A szakterületek elosztását követően ez utóbbi gyakorlatot alkalmazták a feldolgozandó állományrészek kiválasztásakor.
A Könyvtári Szakkollégium meghívásos pályázatának első alkalma azokra a könyvtárakra terjedt ki, amelyek a vállalt retrospektív konverziós munkát a határidőn belül elvégezték.
A következő meghívásos pályázat további öt könyvtárra terjedt ki:
1. József Attila Tudományegyetem Könyvtára,
2. Janus Pannonius Tudományegyetem Könyvtára,
3. Miskolci Egyetem Központi Könyvtára,
4. OMIKK, Országos Műszaki Könyvtár,
5. Veszprémi Egyetem Központi Könyvtára.
Ez utóbbi könyvtárak számára a Kulturális Alap által támogatott konverziós munka elvégzésének határideje 1998: május 31., így az összefoglalás az első pályázatban részt vevő tíz könyvtár munkájának áttekintésén alapszik, és esetleg később vissza lehet majd térni az utóbbi öt könyvtár eredményeire.
A Kulturális Alap könyvtáranként 2 millió forint támogatást nyújtott a munka elvégzéséhez, melynek ellenszolgáltatásaként 8000 rekord adatbázisba építését várta el. A rekordonkénti ráfordítás összegét maximum 250,– Ft/rekordban határozta meg.
Alapvető kérdés volt a munka megkezdése előtt, hogy a könyvtárak állományának mely részére vonatkozzon a recon munka. A kiválasztott állományrészek tartalom és időtartomány szempontjából az alábbiakban ismertetett módon alakultak.
Emellett az intézményenkénti rövid összefoglalásokban ismertetjük az előkészítő munkát, a feldolgozás módszereit. és az intézmények teljesítményeit.
A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára külföldi közgazdasági szakkönyvek rekordjainak előállítását végezte el HUNMARC formátumban. A könyvtár a rögzítendő könyvek kiválasztását egyeztette a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral, valamint az Országgyűlési Könyvtárral. A három könyvtár az egyeztetésen túlmenően abban is megegyezett, hogy elkészült rekordjaikat egymásnak átadják. A munka megkezdése előtt a könyvtár tájékozódott a külső cégek által kínált lehetőségekről, majd ezt követően döntött úgy, hogy a feladatot saját szakembereivel végezteti el. A 8000, elsősorban nyugati nyelveken megjelent művet a könyvtár 1990 előtti állományából a használat gyakorisága alapján, az időben visszafelé haladva választották ki. A válogatás ezen szempontjait követve a legrégebbi dokumentumok kiadási éve 1868-1970 volt. A munkát végző könyvtárosok a kiválasztott dokumentumok valamennyi példányát kézbe vették, egyeztették a példányadatokkal, továbbá a számítógépes kölcsönzés érdekében vonalkódos azonosítóval látták el őket. Az 1987 előtti címleírásokat az új szabványnak megfelelően kiegészítették. A retrospektív konverziós munkát leltárellenőrzéssel kapcsolták össze. A címleíró könyvtárosok elvégezték a hiányzó szerzői, kiadói és sorozati alapadatok feltöltését, majd rögzítették a monográfiák és a többkötetes művek adatait. A munkafolyamat része volt a rekordok tételes ellenőrzése, szükség szerinti javítása. A munka során elvégezték a szerzői, kiadói és sorozati adatok teljes revízióját. A munka befejezését követően a dokumentumok visszakerültek a raktárba, és a kísérőlapokat visszaosztották a katalógusokba. Számítástechnikusok, az OLIB könyvtári rendszer szállítója, valamint könyvtáros szakemberek bevonásával a könyvtár elvégeztette a HUNMARC export program kialakítását, ami biztosítja a rendszer HUNMARC kimenetét.
A Budapesti Műszaki Egyetemi Könyvtár és Tájékoztatási Központ a műszaki tudományok körébe tartozó idegen nyelvű szakirodalom visszamenőleges számítógépes feldolgozását végezte el az ALEPH integrált könyvtári rendszerben abból a célból, hogy javítsa saját kölcsönzési és tájékoztatási munkáját, és segítse más könyvtárak munkáját az elkészült, rekordok átvételi lehetőségeinek megteremtésével. A recon munka megkezdése előtt a könyvtár gondoskodott a munkában résztvevő munkatársak betanításáról. Az adatbázisba épített 8000 új bibliográfiai rekord a könyvtárban 1985-től bevezetett hatályos magyar bibliográfiai leírási szabvány szerint készült. A feldolgozó munka a vállalt szakterület vonatkozásában az időben visszafelé haladt. A pályázat keretében készült rekordok az 1970–1985 között megjelent idegen nyelvű elsősorban a matematika, fizika, vegyészet, építészet tárgykörébe tartozó szakkönyvek adatait tartalmazzák. A munkafolyamat részét képezte a rekordok előállítása során a régi címleírási szabványok szerinti leírások átalakítása az érvényes magyar szabványnak megfelelően, az ETO szerinti szakszámok ellenőrzése és szükség szerinti javítása, az elkészült rekordok folyamatos ellenőrzése, valamennyi példány állományadatainak nyilvántartása. A munka részét képezte az ISIS-ben elkészített leírások áttöltése az ALEPH rendszerbe, valamint konvertáló program készítése a HUNMARC formátum számára.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Egyetemi Könyvtára az Alap által támogatott katalóguskonverziót a filozófia és lélektan területén vállalta. A munkát számos akadály nehezítette, úgy mint a Dynix-Horizon integrált könyvtári rendszer katalogizálási modul bevezetésének előkészítése (MARC formátum kialakítása, a régi tárgyszórendszer átdolgozása az automatizált feldolgozás érdekében), majd néhány hónap használat után a modul újabb, javított verzióra cserélése. Nem járt eredménnyel a könyvtár korábbi, 20 000 rekordot tartalmazó adatbázisának áttöltése a Horizon könyvtári rendszerbe. Súlyos következményekkel járt a létszám 38%-os csökkentése, ami lehetetlenné tette a konverziós munka könyvtáron belüli elvégeztetését. Mindebből következett, hogy a könyvtár a munkát kénytelen volt külső céggel elvégeztetni. Az OCLC Europe rekordonként 1,77 dollárt jelentő ajánlatát – amit a könyvtár által kiküldött 100 katalóguscédula alapján adtak meg – a könyvtár kedvezőnek találta és elfogadta. Az OCLC-vel történt szerződéskötést követően a munkafolyamat első lépéseként a pszichológia és filozófia témakörébe tartozó 1953 után megjelent külföldi monográfiákat a könyvtár decimális katalógusából leválogatták. Ezután az alapkatalógusból visszakeresett főlapokat két példányban lemásolták. A másolatok egyik példányát az OCLC-hez juttatták el a konverzió elvégzése céljából, míg a másik példány a könyvtárban maradt az ellenőrzés és vonalkódozás alapját képezve. Az OCLC-től visszakapott rekordok adatbázisba építése előtt a könyvtár szakembereinek kellett elvégezniük a példányadatok kitöltését, az ellenőrzést, az authority-fájlok ellenőrzését és az egyes bibliográfiai tételeknek a könyvtár tárgyszórendszeréhez történő igazítását. A munka eredményeként adatbázisba került 3000 új rekord, ami kb. 4000 fizikai egységnek felel meg. Az OCLC-vel folytatott kedvező együttműködés eredményeként a könyvtár megvásárolta az OCLC új és régebbi könyveinek bibliográfiai adatait tartalmazó CD-ROM-jait konverziós munkájának jövőbeni folytatásához.
A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár az állományában található, 1992-ben vagy korábban megjelent, idegen nyelvű, szociológiai tárgyú könyvek retrospektív konverzióját végezte el. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár feldolgozó munkája során a kiválasztott könyvek adatait egyeztette a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtárával, valamint az Országgyűlési Könyvtárral. A három könyvtár a párhuzamos munkát elkerülendő egyeztetés után az elkészült rekordokat egymásnak átadja. A Fővárosi Szabó Ervin Könyvtár eredeti tervei szerint a konverziós munkát a holland DMP-vel kívánta elvégeztetni, és a cég által szállított rekordokat a könyvtárban használt TextLib integrált könyvtári rendszerbe építeni. A megrendelést a holland cég – a pályázati határidőhöz viszonyítva meglehetősen későn – visszamondta. Ennek következtében a könyvtár kénytelen volt lemondani arról a tervéről, hogy a feldolgozáshoz külső céget vesz igénybe. A retrospektív konverziót így saját szervezésben, a könyvtár szakértő munkatársaival kellett elvégeztetniük. A könyvtár ezen pályázat támogatásával 8056 rekordot állított elő. A művek kiválasztása során az időben visszafelé haladva a nyugati nyelveken megjelent könyveket részesítették előnyben, és arra törekedtek, hogy elsősorban a könyvtár nyilvános tereiben elhelyezett könyvek adatait építsék be a személyes adatbázisba. A munkát gondos szakmai ellenőrzés biztosítása mellett végeztették el a könyvtár szakértő munkatársaival.
A Kossuth Lajos Tudományegyetem Egyetemi és Nemzeti Könyvtárában a támogatás összegéből 9066 bibliográfiai rekord készült el. Az Alap pályázati kiírásában a debreceni könyvtárat a természettudományok tárgykörébe tartozó, külföldi kiadású könyvek retrospektív katalogizálására hívta fel. A központi könyvtárban, valamint a tanszéki könyvtárakban elhelyezett természettudományi gyűjtemény nagyságrendje miatt a témakört szűkíteni kellett, így esett a választás a matematika szakterületére. A könyvtár a házilagos feldolgozást választva a recon bibliográfiai tételeket saját szakértő munkatársaival, illetve azok felügyeletével készíttette el. Elvégezték teljes egészében a központi könyvtár matematikai tárgyú referensz gyűjteményében lévő és kétharmad részben a Matematikai Intézet könyvtárában található külföldi kiadású könyvek konverzióját. A feldolgozás az időben visszafelé haladva elsősorban a modern, tartalmilag nem elavult könyveket érintette. A bibliográfiai rekordok szabványos USMARC formátumban készültek, és mindemellett ugyancsak szabványos MARC alakban elkészültek az egységesített besorolási adatokhoz az ún. “authority” rekordok is. A bibliográfiai rekord és a hozzá csatlakozó “authority” rekordok elkészítésének átlagos költsége 240; Ft/rekord volt, az anyaintézmény 2% kezelési költségre tartott igényt. A rekordok tárgyi visszakeresését a Library of Congress angol nyelvű tárgyszavainak felhasználásával segítik, melyeknek magyarra fordítása folyamatosan halad előre a könyvtárban. A rekordok – amelyek alkalmasak MARC formátumú letöltésre hozzáférhetők a könyvtár on-line katalógusában, valamint Interneten (http://www.lib.klte.hu/voyager/). A teljes MNB CD átemelésre került HUNMARC-ból a Voyager USMARC-jába, ami nagy segítséget jelentett és jelent továbbra is a könyvtár tájékoztató és visszamenőleges feldolgozó munkájában. A HUNMARC–USMARC konverziós program megalkotása nemcsak a debreceni könyvtár, hanem a magyar könyvtárügy számára is komoly értéket jelent. A pályázat megvalósítása során a könyvtár szakértő munkatársai több anomáliával is találkoztak, amit ebben a szakaszban nem tudtak megoldani, ilyen például a HUNMARC ellentmondásos rekord-kapcsolatainak kezelése.
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára 8000, géppel olvasható, a nemzetközi szabványnak megfelelő (ISBD) rekord leírását végeztette el az egyetemes történelem, különösen az ókor és a közvetlenül kapcsolódó diszciplínák területéről az 1986–1994-es időszakban beérkezett külföldi könyvállományból. A beszámolás időpontjában az elkészült anyagnak más adatbázisokba való exportja, azaz a MARC-formátumú konverzió még nem állt készen. A könyvtárnak e követelmény teljesítéséhez konvertáló programra volt szüksége, melynek elkészítését a Kulturális Alap ugyancsak támogatta.
Az Országgyűlési Könyvtár a főgyűjtőkörébe tartozó külföldi állam- és jog tudományi szakirodalom hagyományos cédulakatalógusainak gépi konvertálását végezte el. A recon munka megkezdése előtt igen komoly előkészítés jellemezte a tevékenységet. A megfelelő szakértő gárda bevonásával történt tárgyalások eredményeképpen jutottak arra az elhatározásra, hogy a konverziós munka az adott szakterület hagyományos könyvjellegű dokumentumait érinti az 1990 előtti megjelenésű kiadásokra vonatkozóan. Tekintettel arra, hogy az átírási szabványok változása miatt nem lehetséges a tételek mechanikus konvertálása, ezért nem vitték be az adatbázisba a cirill-betűs művek rekordjait. A dokumentumok kiválasztását nem a szakkatalógus, hanem a helyrajzi nyilvántartás alapján hajtották végre. Az így kiemelten kezelt számtartomány könyvanyagát az időben visszafelé haladva dolgozták fel. Az Országgyűlési Könyvtár a recon házilagos megoldását választva, saját dolgozóinak bevonásával végeztette el a munkát. A könyvtár a feldolgozást a TEXTAR 7.6 adatbázis-kezelő program alapján hajtotta végre. A régi és új leírási formátumok kompatibilissé tétele érdekében a program számára külön beviteli formátum elkészíttetése volt szükséges. Ezt követte annak szükségessége, hogy megoldást találjanak a Kollégium által kívánalomként megfogalmazott HUNMARC átalakíthatóságára. A könyvtáron belül végzett recon munka végzéséhez tehát a fentieknek megfelelően szigorú szabályokat fogalmaztak meg. A rögzített szabályokat minden résztvevőhöz eljuttatták, valamint számítógépes formában is hozzáférhetővé tették. A recon munka befejezését követően a könyvtár szakértő munkatársai tételesen ellenőrizték a bevitt rekordokat, és elvégezték a szükséges egységesítéseket, rögzítették a könyvtár speciális szakrendszerén alapuló szakszámokat, tárgyszavakat és szöveges értelmezéseket.
Az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központ az agrárkönyvtárak szakmai, informatikai koordinátoraként három felsőoktatási könyvtárral társulva hajtotta végre a pályázati feladatot. A három társuló könyvtár a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Könyvtára, a Kertészeti- és Élelmiszeripari Egyetem Könyvtára, valamint az Állatorvostudományi Egyetem Könyvtára volt. Egyezményüknek megfelelően a retrospektív konverzió keretében HUNMARC formában előállított rekordjaikat készítették el 1986-tól az új magyar címleírási szabvány bevezetésétől kezdődően. Az elkészült rekordok a társult könyvtárakban HUNMARC, ALEPH és TINLIB formátumban elérhetők. A külföldi monográfiák adatait tartalmazó rekordok (31 148 db) előállítási folyamata megegyező volt ezen könyvtárakban. A vállalt rekordmennyiséget saját könyvtáruk integrált könyvtári rendszerében (ALEPH, TINLIB) készítették el, és átadták az Országos Mezőgazdasági Könyvtár és Dokumentációs Központnak, ahol végrehajtották az új rekordok HUNMARC formátumra történő konverzióját. Ezt a munkát a Kulturális Alap az ALEPH és TINLIB integrált könyvtári rendszerek rekordjainak HUNMARC formátumra és viszontkonverzióra szóló külön pályázata támogatta. Az adott rendszerekben elkészült rekordokat – az elkészült konverziós programok támogatásával – kérésre szolgáltatják.
Az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum célja a könyvtár idegen nyelvű pedagógiai szakkönyveinek adatbázisba építése volt húsz évre visszamenőleg. Az Alap támogatásával 8176 számítógéppel olvasható rekord készült el HUNMARC formátumban és vált a PAD adatbázis részévé, az intézmény pedagógiai tárgyszójegyzéke alapján tárgyszavazva. A Pedagógiai Könyvtár a recon munka lebonyolításakor kétféle megoldást választott. A bibliográfiai leírások egy részét, nevezetesen 4000 rekordot, az OCLC Microcon szolgáltatásánál rendeltek meg. Az OCLC központi adatbázisából a megrendelt 4000 rekordból 3244 rekord érkezett meg a könyvtárba. Ebből következően 4932 bibliográfiai leírást, valamint az adatbázisba vitt összesen 8176 tétel tárgyszavazását, ellenőrzését a könyvtár saját, szakképzett munkatársai végezték el.
A Semmelweis Orvostudományi Egyetem Központi Könyvtára orvostudományi gyűjteményének könyvállományát 1989-ig visszamenőleg, a már korábban épített PCLIB lokális adatbázisában tárolt adatok megfelelő kiegészítésével konvertálta. A könyvtár a recon munka házilagos elvégzésének lehetőségét választotta. Ez a megoldás érthető, ha tekintetbe vesszük, hogy a munka alapjában véve a PCLIB lokális adatbázisában tárolt – lokális adatokat nem tartalmazó 8000 rekordnak a kiegészítését és konvertálását jelentette. A munkát előkészítő szakaszban a régebbi adatbázis rekordjaiban található mezők egyeztetése történt meg a könyvtárban használt Horizon integrált rendszer, ill. a HUNMARC megfelelő tételeivel. A recon munkafolyamat során a könyvtárosok nem a katalóguscédulákon lévő adatokat konvertálták, hanem kézbe véve a könyveket, a már meglévő, de hiányos gépi rekordokat tették teljessé a raktári jelzettel, a szabadpolcos helyrajzi számmal és vonalkóddal, valamint angol és magyar nyelvű tárgyszavakkal látták el azokat. A konverziós munkafolyamat jelen esetben tehát nem csupán az adatkonverzióra szorítkozott, hanem az állomány ezen kiválasztott részének újra szakozását ill. tárgyszavazását is jelentette. A teljessé tett bibliográfiai leírásokhoz új, kétnyelvű tárgyszavakat rendeltek, mely a MESH (Medical Subject Hezding) terminológiáját követte. A könyvtár tervezi háttéradatbázisok használatát a jövőben végzendő retrospektív átalakításokhoz, melyek közül a Magyar Nemzeti Bibliográfia, valamint az OCLC Medical Collection CD-ROM-jait kívánja előnyben részesíteni.
Végül megkíséreljük a több mint tíz könyvtár által végzett retrospektív feldolgozó munka jellemző vonásait összefoglalni. Tartalmi szempontból vizsgálva a kérdést: feldolgozásra került a külföldi kiadású közgazdasági, egyetemes történeti (elsősorban az ókort: érintő), szociológiai, pszichológiai, filozófiai, állam- és jogtudományi, pedagógiai, műszaki (elsősorban matematika, fizika, vegyészet és építészet), matematikai, mezőgazdasági (kertészeti, élelmiszeripari, állatorvos-tudományi), állatorvos-tudományi és orvostudományi szakkönyveknek a pályázó könyvtárak által meghatározott része. A gyűjtőkörben rokonságot mutató könyvtárak a feldolgozás előtt egyeztették tevékenységüket, és elkészült rekordjaikat átadták egymásnak. A pályázatban részt vevő könyvtárak gondoskodnak elkészült rekordjaik hozzáférhetőségéről, de a hálózati hozzáférés, ill. a rekordok letölthetősége nem mindenütt megoldott. A feldolgozásra kiválasztott könyvek kiadási ideje 1953–1994 közé tehető. A feldolgozás menetére általánosan jellemző, hogy az időben visszafelé haladva kerültek sorra a kiválasztott könyvek. A feldolgozás módszerének sajátossága, hogy több esetben nem a klasszikus értelemben vett retrospektív konverziót hajtották végre, vagyis nem csupán a katalóguscédulákon lévő adatokat konvertálták gépi adatbázisba. A résztvevő könyvtárak egy része az eredeti művek kézbevételével dolgozott, és a recon feldolgozó munkát összekötötte állományellenőrzéssel, a szakszámok korrigálásával, tárgyszavazással, vonalkód-ellátással stb. A feldolgozás munkafolyamatát gondos előkészítés előzte meg a könyvtárakban, volt, ahol írásban lefektetett szigorú eljárási szabályok alapján hajtották végre a tevékenységet, továbbá gondoskodtak a munkában részt vevő munkatársak betanításáról. A retrospektív konverzió végrehajtása tekintetében általánosan jellemzőnek mondható, hogy a könyvtárak saját erőből, könyvtáron belüli feldolgozás formájában hajtották végre a feladatot. Néhány könyvtár külső céget vett igénybe a munkához, de olyan is volt, ahol a házilagos feldolgozást kombinálták a külső szállító igénybevételével. Mint láttuk, a holland DMP-vel folytatott kísérlet nem járt sikerrel, de az OCLC Europe-pal dolgoztató könyvtárak számszerű eredményei bizonyítják a jó együttműködést. Nem hagyható azonban említés nélkül a fentiekben is illusztrált tény, hogy a külső céggel végeztetett recon munka esetében számos könyvtáron belüli feladat elvégzésével is számolnia kell az adott intézményeknek. A bibliográfiai rekordok mellett több könyvtár elkészítette a kapcsolódó ún. authority” rekordokat is. Az adatok egységesítését biztosító authority fájlok építése azonban nem mondható általánosan jellemzőnek. Több könyvtár beszámolt arról is, hogy feldolgozó munkájához milyen CD-ROM-on beszerzett adatbázisokat használt, így többek között az LC, az OCLC és az MNB CD-ROM adatbázisait. A már kész bibliográfiai tételek átemelését lehetővé tevő háttéradatbázisok használata ugyancsak nem mondható általánosnak a könyvtárak feldolgozó munkájában.
Végül, de nem utolsó sorban említést kell tenni arról is, hogy a meghívásos pályázatban részt vevő könyvtárak eleget tettek a Nemzeti Kulturális Alap Könyvtári Kollégiuma azon kívánalmának is, hogy a megfelelő konverziós programok kidolgozásával biztosítsák a különböző integrált könyvtári rendszerekben elkészült bibliográfiai rekordok HUNMARC ki- és bemenetelét, előkészítve ezáltal a magyarországi rekordcsere lehetőségét. A Kulturális Alap által támogatott szép eredményeket számba véve reméljük, hogy a Könyvtári Kollégium a jövőben is támogatni fogja – saját erőből nehezen végrehajtható, de országos könyvtári érdekeket szolgáló – retrospektív konverziót.