Megalakult a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Jogi Szekciója

Kategória: 2011/ 5

Mindennek megvan a maga órája
… s ideje az építésnek.
(Préd. 3. 1-9.)

A jogalkotást, a jogalkalmazást, a jogi tudományok oktatását napjainkban több mint kétszáz szakképzett könyvtáros és jogvégzett információs szakember támogatja ma Magyarországon. Nagyon fontos célnak tekintjük a fent említett területen működő jogi könyvtárak, könyvtárosok közötti együttműködés erősítését és érdekeinek képviseletét. Ezért időszerűnek láttuk egy jogi szakmai közösség létrehozását, s ehhez a legmegfelelőbb keretnek pedig a Magyar Könyvtárosok Egyesületét tartottuk.
Az alábbiakban a szekcióalakítás előzményeit és történéseit tekintjük át, valamint a szekció terveit tesszük közzé.

Az egyesületről

A Magyar Könyvtárosok Egyesülete (MKE) 2010-ben ünnepelhette megalapításának 75. évfordulóját. A hazai civil szervezetek között is tisztes kornak számít a hetvenöt év, még ha tudjuk is, hogy a folyamatosság nem jellemezhette a fennállást – ez azonban nem az MKE-n múlott, hanem azon a politikai környezeten, amely a II. világháború utáni Magyarországon az egyesületek betiltásához vezetett.
Az egyesületünk a folytatva megőrzés intézménye. A múlt század ötvenes éveiben való csendes újjászerveződéstől a hetvenes évekre az erős szervezeti kiteljesedésig jutott el, amely az országos területi lefedettség mellett új szekciók (szakterületi szervezetek) megalakulását is eredményezte.
Ez az egyesületi fejlődés – többek között – a gazdasági-politikai környezet akkori változásainak következtében jöhetett létre, és hatással voltak rá az egyre megismerhetőbb nemzetközi szakmai tendenciák is.
Az ipari termelés, a műszaki fejlesztés háttérintézményei között legismertebbek az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ (OMKDK, majd a későbbi OMIKK), valamint a Kohó- és Gépipari Műszaki Tájékoztató és Propaganda Intézet (KGMTI) voltak. Ezek az intézmények, önálló és országos tájékoztatási profiljuk kialakítása mellett a vállalati és intézeti szakkönyvtárak hálózati és módszertani központjai is voltak egyben. Formális oktatási tevékenységük hatékonyságát nagymértékben segítette az MKE-keretekben zajló informális továbbképzés.
Előretekintő és lelkes szervezők ezekben az években hozták létre az MKE Műszaki Könyvtárosok Szekcióját és a Társadalomtudományi Szekcióját1 is.
Ezeknek a szerveződéseknek nemcsak a megalakulását, hanem a működését is támogatták a kor vezető információs intézményeinek számító könyvtárak2: fizikai és szellemi infrastruktúrájukkal is.
Mindkét említett szekció tevékenységében rendkívül jelentős szerephez jutott a tudásátadás, ami egyrészt tapasztalatcsere-látogatások, másrészt előadások formájában valósult meg. Az egyesületi keret egyfajta szakmai mobilitást tett lehetővé, személyek és információk szabadabb áramlását segítette elő.

A mai jogi könyvtári környezet

Ahogyan a hetvenes évek ipari és közgazdasági gondolkodása hatással volt a könyvtárszakmai szervezetfejlődésre, továbbá ennek civil szervezeti leképeződésére, úgy a kilencvenes évek politikai változásai is nyomon követhetőek a jogi könyvtári-könyvtárosi kör kialakulásában.
A rendszerváltozás során a jogalkotás és jogalkalmazás társadalmi felértékelődése – a meglévők megtartása mellett – új állam- és jogtudományi képző intézményeket hívott életre, amelyek (sok esetben több éves késéssel ugyan) könyvtárakat alapítottak. A budapesti, debreceni, szegedi és pécsi jogi egyetemek könyvtárainak fejlődése is új lendületet kapott és új elvárásoknak kellett megfeleljenek.
A jogfejlődés új intézmények megalakulását is eredményezte. Erre példa az Alkotmánybíróság és az Országgyűlési Biztosok Hivatala3, amelyek szakember-gárdája szinte az intézmény létrejöttének pillanatától igényelte a magas színvonalú könyvtári hátteret.
Létező intézményi könyvtárak reaktiválódtak állományuk és szolgáltatásaik tekintetében (ilyenek pl. a bírósági, ügyészségi könyvtárak), más jogi szakkönyvtárak tevékenységében pedig reaktiválódott, új formát és tartalmat kapott a hajdani alaptevékenység (ilyen pl. a parlamenti könyvtári munka).
A legtöbb minisztériumi könyvtár sorsa viszont “külön történet”.
Megszilárdult az önkormányzatiság, felértékelődött a helyi jogalkotás, megyei és városi könyvtárakban közjogi gyűjteményeket hoztak létre. Számos új ügyvédi irodát nyitottak, ahol speciális információs igények merültek fel.
Ezt a jogi könyvtári környezetet működtető intézményeknek vitális érdeke, hogy munkavállalói magasan képzett, tudásukat szinten tartó és folyamatosan fejlesztő, hazai és nemzetközi kapcsolataik révén mások jó gyakorlatát honosítani képes szakemberek legyenek. Emellett felértékelődött a munkaidőalap kihasználásának és hatékony felhasználásának ellenőrzése. 
A helyzet elemzésekor látnunk kell azt is, hogy bár az MKE a könyvtárosok egyesülete, és döntő többségében az egyéni tagság jellemzi, [az Informatikai és Könyvtári Szövetség megalakulása ellenére - és mellette -] testületi, intézményi tagsága is van. S ugyan a megidézett hetvenes évek óta változtak a könyvtárak és az MKE kölcsönös egymásra utaltságának indokai és okai, nem tagadható, hogy a jelenkori szekcióalapításokhoz is nélkülözhetetlen az intézményi háttér. Ma a kommunikációt alacsony költségen tartva segíti az internet, de a személyes együttléteket feltételező rendezvényekhez méltó és alkalmas helyszínek kellenek.
Örömünkre a szerveződést támogatják az állam- és jogtudományokat oktató egyetemek könyvtárainak vezetői, számos bírósági intézmény könyvtárának vezetői, az OITH4 Magyar Bíróképző Akadémia (MBA) Tájékoztatási és Dokumentációs Központja (TDK), a Budapesti Ügyvédi Kamara, valamint az Országgyűlési Könyvtár is.

A “bírósági könyvtárosok csoportja” az MKE-ben

Az az ötlet, hogy a bíróságok reaktivált könyvtáraiban dolgozó könyvtárosok szakmai közösséget alkossanak, a kilencvenes évek közepére datálható. Ez az igény előbb nem is fogalmazódhatott meg, hiszen – bár könyvtárnak nevezett könyvgyűjtemény minden bíróságon létezett – az országban akkoriban mindössze öt képzett könyvtáros dolgozott ezen a területen.
Megítélésünk szerint a pozitív változásokat az indította el, hogy 1994-ben a Zala Megyei Bíróság elnöke főállású könyvtárost alkalmazott. A megyében sikerült kialakítani egy példaértékűen működő jogi szakkönyvtárat.
A kedvező vélemények alapján egyre több bíróság követte a zalai példát, s a munkálatok során szerzett tapasztalatok átadására először 1998-ban, majd 2004-ben a megrendezett országos konferenciák adtak lehetőséget.
A Bírósági Könyvtárosok I. Országos Találkozóját Zalaegerszegen sikerült megrendezni, ahol az MKE elnökségét Ottovay László és Haraszti Pálné képviselte. Már ezen a konferencián megfogalmazódott, és az elodázhatatlan feladatok között szerepelt a kapcsolat kialakítása a könyvtáros szervezetekkel.5
A bírósági könyvtárosok kapcsolódása a Magyar Könyvtárosok Egyesületéhez a Társadalomtudományi Szekció segítségével valósulhatott meg, hiszen szakmailag ez a szervezet állt a legközelebb hozzájuk. Ezen a konferencián formálisan kimondatott, hogy “megalakult a bírósági könyvtárosok csoportja”.
Az egyesülethez való társulás egyik eredményeként értékelhető, hogy a bírósági csoport lehetőséget kapott a szélesebb körű szakmai nyilvánosság előtti bemutatkozásra, az MKE 31. Vándorgyűlésén, Pápán, 1999-ben.
A következő néhány évben pozitív változások mutatkoztak a bírósági könyvtárakban, a felhasználói igények nőttek és fejlődtek. Elodázhatatlanná vált az állományok elektronikus feltárása, ez motiválta leginkább a II. országos konferencia6 megszervezését 2004-ben. Ezen a konferencián az MKE Társadalomtudományi Szekcióját Szivi Józsefné elnök képviselte, ő tájékoztatta a résztvevőket a belépési és csoportalakítási lehetőségekről.
El kell ismerni, hogy a gyakorlatban csak csekély létszámot sikerült megnyerni az egyesületi szerveződéshez. Az önálló csoporthoz szükséges létszám még mindig nem volt elégséges. Néhány bírósági könyvtáros azonban ekkor is belépett az egyesületbe.

Az OITH Magyar Bíróképző Akadémia

2004-ben az Országos Igazságszolgáltatási Tanács határozatot hozott a Magyar Bíróképző Akadémia létrehozásáról, amely 2006-ban kezdte meg működését. Az Akadémia Tájékoztatási és Dokumentációs Központja lett a letéteményese a bírósági könyvtárak szakmai, módszertani gondozásának, a bírósági könyvtárosok képzésének. Ez kétségkívül újabb fejlődési fokot jelentett az összefogott működésben.
Nemcsak a bírósági könyvtárosok informális csoportja igyekezett a szakmai szervezetekkel felvenni a kapcsolatot, hanem egyre erőteljesebben jelent meg a különböző könyvtáros fórumokon az az igény is, hogy képet kaphassanak a Magyar Bíróképző Akadémián folyó munkáról és a bíróságokon működő könyvtárakról. Így került sor 2008-ban a dunaújvárosi Networkshop konferencián tartott előadásra, amit azóta több is követett.7
A szakmai építkezés szempontjából fordulópontnak tekintett 1994 óta eltelt 17 esztendő alatt igen sokat változott az a kép is, amit a bírósági könyvtárakról az 1998-ban elkészült első felmérés alapján láthattunk. Napjainkra 27 báziskönyvtárban közel 40 fő könyvtáros 400 000 kötetnyi dokumentumot gondoz, és munkájával hathatósan segíti az igazságszolgáltatás munkáját.
2010-re a Magyar Bíróképző Akadémia munkája eredményeképpen szakmailag sokkal felkészültebb, összefogottabb csoportot alkotnak a bírósági könyvtárosok. Belső igénnyé vált a szakmai közösséghez való tartozás. Az önálló szekció megalakulásának eddigi gátjai megszűntek.

Jogi szekció: a 0. verziótól a megalakulásig

Ezeket az előismereteket felelevenítve az MKE 2010. évi bajai vándorgyűlésen a három szerző Horváth Sándor Domonkos elnökségi taggal baráti beszélgetést folytatott arról, hogy újra meg kellene próbálni az önálló egyesületi szerveződést. Merész ötlettől vezérelve – valójában a jogi könyvtári környezet változásainak ismeretében – azonban nemcsak a bírósági könyvtárosok, hanem a többi, más jogi területen dolgozó kollégák érdeklődésének megnyerését is célul tűztük ki.
Úgy becsültük, hogy a jogalkotást, a jogalkalmazást, a jogi tudományok oktatását napjainkban több mint kétszáz szakképzett könyvtáros és jogvégzett információs szakember támogatja Magyarországon. Fontos célnak láttuk a fent említett területen működő jogi könyvtárak, könyvtárosok közötti együttműködés erősítését és érdekeinek képviseletét. Ezért időszerűnek gondoltuk egy jogi szakmai közösség létrehozását, s ehhez pedig a legmegfelelőbb keretnek – mind a négyünk személyes és jó tapasztalatai alapján – a Magyar Könyvtárosok Egyesületét tartottuk.
Koncepcióalkotás, egy sor egyeztetés és e-mail-váltások sokasága után szervezőkként reálisnak láttuk, hogy 2011 elején fórumot tarthatunk, ahol a leendő jogi szekció potenciális tagságával találkozhatunk. Újabb e-mailek és telefonok útján kialakult a program, megszületett a végleges időpont, és megkaptuk azokat az elvi engedélyeket is az MKE elnökségétől, amelyek nélkül nem léphettünk tovább.
2011. január 28-án az MKE Jogi szekciója megalapítása céljából Budapestre összehívott szakmai fórumnak az OITH Magyar Bíróképző Akadémiája adott otthont – ezzel is bizonyítva az intézményi támogatottság szükségességét. Várhegyi Éva, az OITH MBA TDK vezetője töltötte be a házigazda szerepét.
A találkozót Solt Pál, az OITH Magyar Bíróképző Akadémia igazgatója nyitotta meg, támogatásáról biztosítva a leendő szerveződés résztvevőit. Köszöntötte a résztvevőket és üdvözölte a kezdeményezést Magyar Károly, a Zala Megyei Bíróság elnöke, valamint az MKE elnöksége részéről Horváth Sándor Domonkos kodifikációs szakjogász, a győri Galgóczi Erzsébet Városi Könyvtár igazgatója.
A szervezők jó reményei beigazolódtak, a bírósági könyvtárosokon kívül képviseltették magukat a jogi egyetemek könyvtárai, az Alkotmánybíróság könyvtára, az Országgyűlési Könyvtár és az MTA Jogtudományi Intézetének könyvtára, továbbá megyei és városi könyvtárak, valamint jogi könyvkiadók és ügyvédi irodák.
Az egybegyűltek meghallgatták a három szervező összefoglalóját a szekció létrehozásának feltételeiről. Hamar Zsuzsanna, a PTE Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár igazgatója az egyetemi képzést támogató könyvtárosok, Sándor Viktória, a Győr-Moson-Sopron Megyei Bíróság könyvtárvezetője a bírósági könyvtárosok nevében fogalmazta meg a szerveződés jelentőségét.
A több mint negyven fős szakmai fórum résztvevői szándéknyilatkozatban tájékoztatták az MKE elnökségét a szekcióalapítási elképzelésekről. Minthogy ott helyben tíz főt meghaladó mértékben írtak alá belépési nyilatkozatot, Nagy Anikó MKE-főtitkár bejelentette, hogy a Jogi Szekció megalakításának formai akadályát nem látja. A fórum résztvevői a szekcióalapítás további formális követelményeinek teljesítése, így a vezetőségválasztás érdekében ideiglenes jelölőbizottságot hoztak létre (tagjai: Sándor Viktória, Aczél-Partos Adrienn, Horváth Sándor Domonkos voltak).
Az MKE elnöksége 2011. február 10-i ülésén a benyújtott hivatalos dokumentumok alapján egyhangúan hagyta jóvá a Jogi Szekció alapítási tervét, valamint elfogadta az MKE Jogi Szekció szakmai céljait.
A Jogi Szekció alapítói a kezdeményezés minél szélesebb körű megismertetéséhez és további tagok toborzása céljából tájékoztató levelet jutattak el a széles szakmai közvélemény részére az IFLA-HUN és a KATALIST szakmai levelezőlistákon keresztül.

A Jogi Szekció megalakulása

Az MKE elnökségének hivatalos jóváhagyása alapján a Magyar Könyvtárosok Egyesületének Jogi Szekciója 2011. március 4-én tartotta alakuló ülését a Budapesti Ügyvédi Kamara székházában. Az alakuló ülésen megjelentek megerősítették a 2011. január 28-i szakmai fórumon tett szándéknyilatkozatukat, és döntést hoztak a szekció megalakításáról. Ezt követően megvitatták és elfogadták a – Horváth Sándor Domonkos által előkészített, és az MKE EB által előzetesen véleményezett – Szervezeti és Működési Szabályzatot.
E dokumentumban a szekcióalapítók kimondták, hogy “Az MKE Jogi Szekció célja a jog- és államtudományi, közigazgatási gyűjtőkörű könyvtárakban működő könyvtárosok, információs szakemberek és valamennyi, a könyvtári és a jogi szakterület művelésében érintett szakember számára szervezett lehetőség biztosítása az együttműködésre, tapasztalatcserére, informális továbbképzésére, érdekeik képviseletére – a Magyar Könyvtárosok Egyesületének céljaival összhangban, a szakterületi sajátosságoknak megfelelően.”8
Az ideiglenes jelölőbizottságot megerősítették e tisztségében. A jelöléseket követően a Jogi Szekció titkos szavazáson választotta meg tisztségviselőit:
Vezetőség
Elnök: Sándor Gertrud – Zala Megyei Bíróság dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtár;
Vezetőségi tagok: Gerencsér Judit – OITH Magyar Bíróképző Akadémia; Hamar Zsuzsanna – PTE Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár; Nyikosné Szabó Ibolya – Győri Ítélőtábla Szakkönyvtára; Redl Károly – Országgyűlési Könyvtár
Ellenőrző bizottság
Elnök: Karoliny Eszter – PTE Benedek Ferenc Jogtudományi és Közgazdaságtudományi Szakkönyvtár;
Tagok: Henn Ilona – Szegedi Tudományegyetem Egyetemi Könyvtár; Amberg Eszter – OSZK Könyvtári Intézet
Tanácsi képviselő
Haraszti Pálné – parlamenti könyvtáros, az MKE volt alelnöke

A Jogi Szekció tervei, működési területe, lehetőségei

  • A Jogi Szekció célul tűzi ki a hazai jogi szakkönyvtári munka helyzetének és fejlődési lehetőségeinek áttekintését, a jogi szakkönyvtárak szerepének erősítését és korszerű információs szolgáltatások nyújtását szakemberek és az állampolgárok számára.9 
  • A nemzetközi szakkönyvtári gyakorlat tanulmányozásával megszerzett ismereteket, tapasztalatokat a Jogi Szekció igyekszik beépíteni a hazai jogi könyvtári környezetbe. 
  •  A Jogi Szekció minden tőle telhetőt megtesz annak érdekében, hogy a jogi könyvtárosok és könyvtárak között erősödjön a szakmai együttműködés, és hogy felhívja a szakmai és széles közvélemény figyelmét a jogi könyvtárakban fellelhető értékekre. 
  •  A szekció számos lehetőséget nyújt a csatlakozás révén a tagok számára a hazai és külföldi szakmai szervezetekkel és intézményekkel való szoros együttműködés elősegítése révén: előadásokon, szakmai konferenciákon, vitaüléseken, tanfolyamokon, tanulmányutakon való részvétel támogatásával; a szakmai fejlődés erősítésével, a szakmai publikálás támogatásával, közös pályázatok elkészítésével.
  • A Jogi Szekció számos területen indítványozza az együttműködést a résztvevő könyvtárosok és intézményeik között: pl. a jogi szakterület állománygyarapítási összehangolása, közös katalogizálási irányelvek kidolgozása, közös tárgyszójegyzék létrehozása, digitalizálás összehangolása, a jogi szaktájékoztatás és oktatási tapasztalatainak megosztása, hagyományos és online jogi forrásokhoz való hozzáférés tapasztalatainak megosztása, közös pályázati célok megfogalmazása, kiadványcsere, kiadókkal való szoros együttműködés, a könyvtári jog nemzetközi – elsősorban európai – jogi aspektusainak figyelemmel kísérése, a kulturális életre vonatkozó jogszabályok hatásvizsgálatába való bekapcsolódás. 
  • A szekció szakmai rendezvények keretében szeretné megvitatni pl. a nyílt hozzáférés (avagy Open Access), a Creative Commons, valamint a szerzői jog aktuális kérdéseit.

Az MKE Jogi szekció első hivatalos rendezvényére a Nemzetközi Könyvfesztivál Könyvtáros Klubjának keretein belül került sor 2011 áprilisában. A Jogi Szekció két tagja, Schenk Borbála10 és Karoliny Eszter11 előadással is gazdagította a programot.
A Jogi Szekció kezdeményezte, hogy az MKE idén július 13-17. között Pécsett megrendezésre kerülő 43. vándorgyűlésén a szekció szervezzen önálló programot.

A Jogi Szekció eddigi eredményei

A szekció megalakulását kezdeményezők nagy elismerésnek tartják, hogy a szekció jelenleg 36 taggal működik, közülük 34 egyéni és 2 testületi tag.
A minél hatékonyabb munkavégzés és kommunikáció megvalósításához Takács Dániel – a Budapesti Ügyvédi Kamara könyvtárvezetője – informatikai segítségével létrehoztuk a szekció tagjainak és vezetőségének levelezőlistáit is. Az elektronikus források hidat jelentenek az egymástól földrajzilag távol élő és dolgozó kollégák között, és elősegítik a napi kapcsolattartást. Ennek már tapasztaljuk az előnyeit.
A Jogi Szekció az MKE új honlapján12 keresztül létrehozta saját weboldalát is, ahol elérhetők a szekció hivatalos dokumentumai és tájékoztató anyagai.

Zárszó helyett: nyitott ajtó!

Az MKE Jogi Szekciója a jövőben is nyitott marad minden érdekelt és érdeklődő információs szakember és könyvtáros előtt. Bízunk abban, hogy vonzó szakmai rendezvényeket tudunk szervezni, és további kollégák lépnek be körünkbe.
… ” ahogy a cseppben benne él a tenger, úgy él a tengerben a csepp” analógiája alapján szeretnénk a Magyar Könyvtárosok Egyesületében azon munkálkodni, hogy Jogi Szekció erősebbé váljon, egyre gazdagabb lehetőségekkel rendelkezzen, s minél szélesebb szakmai közönség számára biztosíthasson reményteli szakmai fejlődési esélyeket.

JEGYZETEK

1 Abban az időben az OMKDK és az Országgyűlési Könyvtár vezetése kezdeményezte a műszaki és a társadalomtudományi szakkönyvtárakat és az ott dolgozó könyvtárosokat tömörítő szekciók megalakítását. (Utóbbiról tudnunk kell, hogy bár 1952 és 1990 között csak a nevében viselte a törvényhozáshoz tartozást, jogi szakkönyvtárként viszont kétségkívül a hazai zászlóshajónak számított. Az intézmény mind állományfejlesztésében, mind a bibliográfiai és dokumentációs szintű feltárásban úttörő szerepet vállalt.)
 2 Főként az OMKDK és KGMTI, az Országgyűlési Könyvtár, a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Központi Könyvtára, a Központi Statisztikai Hivatal Könyvtára.
 3 Közismertebb nevén: az Ombudsmani Hivatal.
 4 Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala
 5 Sándor Gertrud: Adatok és tények a bírósági jogi szakkönyvtárakról. Javaslat a megyei bíróságokon működő könyvtárak, könyvgyűjtemények kezeléséhez, működéséhez. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1998. 8. sz. 3-12. p. (A Bírósági Könyvtárosok I. Országos Találkozója, Zalaegerszeg, 1998. Rendező: Zala Megyei Bíróság dr. Degré Alajos Jogi Szakkönyvtára)
 6 Sándor Gertrud: A bírósági könyvtárak Magyarországon 1998-2003. A Bírósági Könyvtárosok II. Országos Konferenciája. = Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2004. 10. sz. 39-45. p.
 7 http://videotorium.hu/hu/contributors/details/275,Sandor_Gertrud
http://videotorium.hu/hu/recordings/details/718,Magyar_Birosagi_Konyvtari_Rendszer
 8 Az MKE Jogi Szekció szervezeti és működési szabályzata, 3. bek.
 9 E cél megvalósítása érdekében eddig két előadást szerveztünk. A szekcióalakítást előkészítő budapesti fórumon, 2011. január 28-án hangzott el Darák Péter, a Legfelsőbb Bíróság bírája “A Jogi szekció létrehozásának előnyei a bírósági ítélkezés tükrében” című áttekintése a felhasználói szokások, szükségletek tipizálásáról, továbbá Pataki Gábor, az OITH MBA TDK könyvtárvezetője számolt be az Akadémia és a Magyar Bírósági Könyvtári Rendszer kapcsolatáról, az informatikai és könyvtári fejlesztések történetéről és eredményeiről.
10 Schenk Borbála szerkesztő és Bázing Zsuzsanna ügyvezető igazgató, Dialóg Campus Kiadó: Kiadók és könyvtárak együttműködése a szakkönyvek digitalizálásában
11 Karoliny Eszter, MKE Pécsi és Baranyai Szervezet, MKE Jogi szekció: EU elnökség – magyar elnökség
12 – http://mke.info.hu/groups/jogi-szekcio/

Címkék

(1) (1) (1) (12) (2) (2) (3) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (3) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (19) (1) (12) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (1) (5) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (5) (1) (2) (1) (2) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (6) (28) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (10) (1) (3) (1) (1) (2) (1) (1) (4) (1) (1) (5) (1) (1) (1) (1) (16) (4) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (27) (3) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (8) (3) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (12) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (7) (11) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (2) (10) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (2) (10) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (30) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (33) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (9) (1) (1) (1) (4) (3) (1) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (6) (3) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (4) (1) (9) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (6) (15) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (10) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (7) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (13) (1) (1) (2) (4) (3) (1) (1) (1) (3) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (38) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (6) (1) (6) (17) (1) (1) (1) (1) (6) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (19) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (4) (1) (3) (1) (1) (2) (9) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (2) (1) (21) (6) (5) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (8) (1) (25) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (18) (3) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (4) (14) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (14) (7) (2) (4) (2) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (5) (1) (1) (1) (1) (2) (22) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (6) (1) (4) (1) (1) (1) (10) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (1) (3) (12) (1) (4) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (17) (3) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (9) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (60) (1) (1) (1) (3) (3) (1) (3) (1) (11) (5) (3) (1) (1) (3) (1) (1) (2) (2) (2) (1) (4) (1) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (9) (1) (1) (7) (6) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (7) (42) (3) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (9) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (2) (6) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (4) (6) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (4) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (4) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (4) (1) (1) (1) (1) (4) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (7) (1) (4) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (2) (2) (8) (1) (7) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (3) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (2) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (1) (1) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (5) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (2) (8) (1) (1) (1) (4) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (1) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1)