A 2007-es költségvetési év megszorító intézkedéseinek a könyvtárakat fenntartó, működtető önkormányzatokon keresztül erősen negatív hatása volt a közgyűjteményi területre is. Ezzel összefüggésben érzékeltük, hogy 2007-ben egyrészt – a korábbi két évhez hasonlóan – a kistelepülési/községi önkormányzatok közül továbbra is többen kérték könyvtáruk levételét a jegyzékről, mert ezentúl a könyvtári feladat-ellátást nyilvános könyvtár szolgáltatásának megrendelésével kívánják teljesíteni; másrészt a 2007-es esztendő az intézmény-összevonások éve is volt.
Az összevonások után “újonnan” születő intézmények számos tagintézményből állnak, és sajnos, egyre többször találkozunk esetünkben olyan elnevezéssel, amelyben a “könyvtár” szó nem is szerepel. Egy összevont intézmény esetében nem tartjuk szerencsésnek például a “Városi Intézményi Központ” vagy a “Kulturális Központ” elnevezést, mivel nem derül ki belőle, hogy konkrétan milyen funkciói vannak az intézménynek, pontosabban az önkormányzat által ellátandó kötelező feladatok közül melyekkel foglalkozik pl. a Kulturális Központ (nem így, ha “Városi Könyvtár, Sportcsarnok és Emlékház”-nak hívnák az intézményt). Hangsúlyozni szeretnénk továbbá, hogy a könyvtár közgyűjteményi és nem közoktatási vagy közművelődési intézmény, ezért teljességgel elfogadhatatlan például a “Közművelődési Központ” elnevezés egy nyilvános könyvtár esetében, hisz ez csak egyetlen funkciót tükröztet a névben.A többször módosított 31/2005. (XII. 22.) OM rendelet – a nevelési-oktatási intézmények névhasználatáról – hatályon kívül helyezte a művelődési intézmények nevéről, elnevezéséről és névhasználatáról szóló 9/1989. (IV. 30.) MM rendeletet. Ugyanakkor a könyvtárak esetében a jogszabály szerinti megnevezés az 1997. évi CXL. tv. 65. § (1) bekezdés szerint a községi, városi, fővárosi könyvtár.1 Természetesen a fenntartó dönthet az intézmény nevének a megállapításáról, és intézményét egyedi megnevezéssel is elláthatja. Egyedi elnevezésként adható például kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve is. Az egyedi elnevezésre javaslatot tehetnek például az állampolgárok (a település lakossága), továbbá a településen működő állami szervek és társadalmi szervezetek vagy az intézmény alkalmazottai. Egy intézmény elnevezése pedig ugyanolyan lényeges, mint a személynév kérdése. Véleményem szerint a név az azonosításon túl szimbólum is, amely érzékelteti a név és viselője, hordozója közötti szellemi kapcsolatot.
2007-ben négy nyilvános könyvtári jegyzék2 jelent meg, amelyekre összesen 22 könyvtár kérte felvételét, végül 11 könyvtár, vagyis a jelentkezők fele került fel ténylegesen. A 11 jegyzékre felkerült könyvtár alaptevékenység szerinti megoszlása:

A 2006. év végi állapothoz képest3 1976-ról 1548-ra csökkent a nyilvános könyvtárak száma, egyrészt az említett 11 könyvtárat felvettük a jegyzékre, másrészt a 15. jegyzékről 133, a 16. jegyzékről 177, a 17. jegyzékről 63, a 18. jegyzékről pedig 66 könyvtárat, azaz összesen 439 könyvtárat töröltünk az önkormányzatok kérésére. 2007-ben összesen majdnem kétszer annyi könyvtárat töröltünk a jegyzékről, mint az előtte való két évben együttvéve.4

A nyilvános könyvtárak jegyzéke
2002-2007

Az idei és a tavalyi táblázat adatait összevetve megállapítható, hogy továbbra is a legnagyobb változás a községi (és iskolai) könyvtárak számában mutatkozik. 2005-ben 1 százalékkal, 2006-ban 10, 2007-ben pedig (a 2006-os állapothoz képest) kb. 27 százalékkal, azaz mintegy negyedével csökkent a nyilvános könyvtárak jegyzékén található községi (és iskolai) könyvtárak száma.
A 2007-ben a jegyzékről elutasított 11 könyvtárból 9 szintén községi (és iskolai) könyvtár. Az elutasítások háromnegyedének egyik oka, hogy az alaptevékenység leírása sok esetben távol áll a törvény szövegétől, esetleg teljesen hiányzik az alapító okiratból, vagy csak a KSH-szakfeladat szerinti besorolást tartalmazza. Bár ez utóbbi is fontos, de az állami feladatként ellátandó alaptevékenység körébe tartozó feladatokat – a könyvtárak esetében – az 1997. évi CXL. tv. 55. és 65. §-a határozza meg, ezért indokolt az egyes feladatokat részletesen is felsorolni az alapító okiratban. Az elutasítások másik oka pedig a már sokat emlegetett gazdálkodási forma: a szakfeladat. Az OKM Könyvtári Osztálya jogilag akkor látja biztosítottnak egy könyvtár folyamatos működését, ha az önkormányzat garantálja, hogy legalább a könyvtár éves állománygyarapítási keretének elköltéséről a könyvtáros dönthet, szakmai indokok alapján.5
A köztársasági elnök a 127/2007. (VI. 29.) KE határozata értelmében 2007-ben 9 nagyközségnek adományozott városi címet. Év végéig három önkormányzat6 küldte be a Könyvtári Intézetbe a hiteles, módosított alapító okiratot. Továbbra is aggasztó, hogy az OKM Könyvtári Osztálya és a Könyvtári Intézet többszöri megkeresése ellenére még mindig nem érkezett be néhány 2004-ben és 2005-ben várossá nyilvánított település könyvtárainak hitelesített, módosított alapító okirata. A négy mulasztó település közül Örkényben nem működik nyilvános könyvtár, az önkormányzat egyszer kérte felvételét a jegyzékbe (Örkényi Szabadidő Központ); a kérvényt azonban elutasítottuk, mivel a könyvtár nem intézményegységként, hanem “részterületként” szerepelt az alapító okiratban.

Városi címet kapott települések,
amelyek módosított alapító okiratát továbbra is várjuk7

Annak a tendenciának következtében, hogy sok kistelepülési önkormányzat kérvényezte könyvtárának levételét a jegyzékről a 2005. évtől kezdődően, megállapítható, hogy erősen lecsökkent a jegyzéken szereplő “problémás könyvtárak” száma.8 Ezek a – zömmel községi (és iskolai) – könyvtárak egyébként sem intézményként működtek, nem feleltek meg a törvény által deklarált nyilvánosság alapkövetelményeinek, és szakfeladaton működtek, így kézenfekvővé vált az önkormányzatok számára, hogy – szakmai koncepciónknak megfelelően – a könyvtári feladatellátást a jövőben szolgáltatás megrendelésével biztosítsák.

JEGYZETEK

1 Elavult volta miatt nem támogatjuk az elnevezésben a “klubkönyvtár”, a “közkönyvtár” és a “közművelődési könyvtár” kifejezések használatát sem.
2 Kulturális Közlöny, 2007. 1. sz. 3-16. p.; Kulturális Közlöny, 2007. 8. sz. 532-545. p.; Kulturális Közlöny, 2007. 15. sz. 1067-1075. p.; Kulturális Közlöny, 2007. 20. sz. 1286-1294. p.
3 Vö.: Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 2007. 6. sz. 13. p.
4 2005-ben 71 könyvtárat, 2006-ban pedig 165 könyvtárat töröltünk.
5 Ezért szoktuk javasolni, hogy használják a “polgármesteri hivatal részjogkörű költségvetési egysége” megfogalmazást. Ez a jogszabály szerint [217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről, 2. § 40. pont és 15. § (4)] elfogadható.
6 Ács, Kozármisleny, Törökbálint.
7 2006-ban egy nagyközség se kapott városi címet.
8 Értem ezen azokat a nyilvános könyvtárakat, amelyeknek a szakfelügyeleti kérdőívben vagy a statisztikában szereplő adatai és a nyilvános könyvtárak jegyzékéhez bejelentett adatai eltérőek.