51. évfolyam, 2005. 2. szám
Archívum

Új hungarikák az OSZK-ban

"Mi a magyar most ." - magyar könyvek Moszkvában

A rendszerváltás utáni években az orosz könyvpiacon csak elvétve jelentek meg magyar szerzők művei. Magyar nevekkel inkább az irodalmi folyóira- tok hasábjain találkozhattunk, ahol a magyar szerzők egy-egy elbeszélését vagy novelláját közölték. A magyar irodalom iránti érdeklődés 2000 óta élénkült fel, amikor a " Kni ž noe obozrenie " c. az új könyvekről és a szerzőkről tájékoztató folyóirat terjedelmes interjút közölt Rigó Bélá val, akinek akkor jelent meg a "Znaki zodiaka" (Csillagjegyek) c. verseskötete. Esterházy Péter az " Inostrannaâ literatu- ra" (Idegen nyelvű irodalom) c. lapnak volt a vendége. A folyóirat részleteket is közölt Esterházy oroszra fordított két könyvéből, a 2000-ben moszkvai kiadásban megjelent a "Zapiski sinego č ulka" (Egy kékharisnya feljegyzései) és a 2002-ben szentpétervári kiadásban közreadott "Proizvodstvennyj roman" (Termelési regény) c. regényből.

A magyar könyvek a tavaly decemberben rendezett hatodik moszkvai Non/Fiction nemzetközi könyvvásáron is sikerrel mutatkoztak be. A könyvfesztiválon - melynek Magyarország kiemelt vendége volt - a magyar nap alkalmából 15 magyar szerző könyvét vonultatták fel, Esterházy Péter, Parti Nagy Lajos, Szilágyi Ákos és Kukorelly Endre pedig könyvbemutatóval egybekötött irodalmi szemináriumot is tartott.

Az orosz olvasókhoz egyébként nemcsak a kortárs magyar írók könyvei jutottak el, hanem a magyar klasszikusok közül Örkény, Karinthy, Kosztolányi, Krúdy vagy az oroszok kedvenc írója, Jókai művei is.

Kiss Ilona , a moszkvai Magyar Kulturális, Tudományos és Tájékoztatási Központ igazgatója egy itthon adott interjújában arról beszélt, hogy az orosz könyvkiadók között komoly versengés folyt a magyar irodalom kiadásáért. Például a Novoe Literaturnoe Obozrenie (Új Irodalmi Szemle) c. könyvkiadó, amely Esterházy Péter Harmonia Caelestis c. művének kiadásán dolgozott, különösen fájlalta, hogy a Bibliotheca Hungarica c. sorozat kötetei nem náluk jelennek meg.

A Bibliotheca Hungarica indítását azért tartom nagyon fontosnak, mert a valamikori, - a 70-es évek közepétől a 80 évek közepéig tartó időszakban megjelent - Biblioteka vengerskoj literatury (A Magyar irodalom könyvtára) c. sorozat folytatásának tekinthetjük.

A Bibliotheca Hungarica elindítását Szilágyi Ákos kezdeményezte. Kiss Ilona igazgató a sorozat sikerének zálogát a kiadó és a kiváló könyvtervező Sergej Miturie ban látta. Együtt dolgozták ki a sorozat tematikáját is, amelyről Kiss Ilona így nyilatkozott: ". csak olyan művek jöhetnek szóba, amelyek interferenciába léphetnek az orosz intellektuális irodalom főáramával".

Lássuk, akkor, hogy milyen könyvek jelentek meg eddig a "Tri kvadrata" (Három négyszög) kiadásában:

Kertész Imre: Âzyk v izgnanii stat'i i ésse Imre Kertes. [sost. Vâeeslav Sereda, perev. Elena Malyhina, Vâeeslav Sereda]. - Moskva : Tri kvadrata, 2004. 204 p. (Bibliotheca Hungarica))

Címfordítás: A száműzött nyelv

Kertész Imrének a XX. század két totalitárius rendszeréről, a nácizmusról és a kommunizmusról írt cikkei, esszéi kerültek be a könyvbe, továbbá az irodalmi Nobel-díj átvételekor mondott beszéde. Az előszót Kertész Imre írta.

Hamvas Béla: Scientia Sacra. -[perev. Ů rij Gusev]. - Moskva : Tri kvadrata, 2004. 363 p. (Bibliotheca Hungarica)

"Hamvas Béla unikális jelenség - írta a szerzőről fordítója, Ů rij Gusev -, mert hihetetlen emberi erudícióval rendelkezett. Ismerte az ősi és a modern világ művészeti kultúráját és filozófiáját, s olyan gazdag szellemi örökséget hagyott maga után, amely átfogja az emberi történelmet. Tudása az ősi civilizációkról, az emberiség "aranykoráról" egyedülálló."

Bibó István: O smysle evropeiskogo razvitiâ i drugie raboty. - [red. Koll. I. Bibo, perev. N. Nag' i T. Lendel]. - Moskva : Tri kvadrata, 2004. 477 p. (Bibliotheca Hungarica)

Címford. : Az európai fejlődés értelme és más munkák

A könyv Bibó István munkáinak első orosz nyelvű kiadása. A jogász, politológus, publicista Bibót egyik fordítója, Vâ č eslav Sereda mutatja be az orosz olvasóknak a könyvhöz írott bevezetőjében. A kötet Bibó munkáinak válogatott bibliográfiájával zárul.

Nádas Péter: Treningi svobody. Izbrannye ésse Peter Nadaš. [red. Vâeeslav Sereda, perev. Ů rij Gusev] - Moskva : Tri kvadrata, 2004. 303 s. (Bibliotheca Hungarica )

Címford.: A szabadság tréningjei /gyakorlatai

A könyvben közölt esszék több orosz fordító munkáját dicsérik. Nádast mint Kossuth-díjast és más nemzetközi díjak tulajdonosát mutatják be, aki a rendszerváltáskor publicisztikai esszéket is írt.

Nádás Péter: Konec semejnogo rimana. [ perev. Elena Malyhina] - Moskva : Tri kvadrata, 2004. 175 p.

A "Tri kvadrata" könyvkiadó a "Bibliotheca Hun- garica" c. sorozaton kívül jelentette meg Nádas " Egy családregény vége " c. művét. A regényhez Boris Dubin írta a bevezetőt.

Bodor Ádám: Zona Sinistra. [perev. P. Guseva] . - Moskva : Âzyki slavânskoj kul'tury, 2004. - 160 s.

Eredeti cím: Sinistra körzet.

A könyv hátsó borítóján szerepel: "A szerző Sinistranak (borzalomnak) nevezi azt a szegletet, ahol Románia, Magyarország és Ukrajna határai találkoznak. A Sinistra körzet szimbóluma annak a bukott világnak, amelyben az emberek annyira kiszolgáltatottak voltak, hogy elveszthették emberi mivoltukat is."

Kertész Imre: Bez sud'by : roman [perev. ?.. Guseva].- Mozkva : Tekst, 2004. 302 p.

A moszkvai "Tekst" (Szöveg) kiadó jelentette meg ki Kertész Imre Nobel-díjas magyar író könyvét, a Sorstalanságot. Miroskin Andrej a Kni ž noe obozrenie c. könyves folyóirat novemberi számában mutatta be a könyvet az orosz olvasóközönségnek.

Esterházy Péter: Malaâ vengerskaâ pornografiâ ; [perev. Oksana Âkimenko] - St. Peterburg : Symposium, 2004. - 334 p.

Eredeti cím: Kis magyar pornográfia

A szentpétervári Symposium kiadó előtt nem ismeretlen Esterházy neve, hiszen ők adták ki 2002-ben a Termelési regényt is Viktor Popirov fordításában. Esterházy neve talán a legismertebb magyar írónév a mai Oroszországban. A regényt Mariâ Muraeva ismertette a "Kni ž noe obozrenie-ben: " Ez a könyv az elmúlt szocialista rendszerről és a tőle való búcsúzásról szól, sajátos írói humorral fűszerezve. Esterházy olyan történeteket mond el, amelyek anekdotaként hatnak ránk, pedig nemrég még mi is e történetek részesei voltunk."

***

Érdemes elgondolkozni Kiss Ilona igazgatónő szavain, aki szerint most . " a legsürgősebb teendőnk egy új műfordító-gárda kinevelése." mert ". a legújabb magyar irodalom bemutatásához elengedhetetlenek azok a fiatalok, akik szemléletükben is azonosulni tudnak ezekkel a művekkel." Pl. műfordító-pályázatokat kellene hirdetni és fordítói műhelyekre lenne szükség.

A felsorolt könyvek Kiss Ilonának köszönhetően már az OSZK állományában vannak.

Hargitai Gáborné

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek