51. évfolyam, 2005. 1. szám
Archívum
English

Nyitott kérdések a könyvtárosképzésben

BÉNYEI Miklós

 

Könyvtári Figyelő (Library Review) 2005. 1. 13 – 18. p.

Magyarországon jelenleg az informatikus-könyvtáros felsőfokú szakképzés 13 képzőhelyen folyik nappali, esti, levelező és távoktatás formájában, a tanulók száma kb. 4000 fő. A képzés végén főiskolai és egyetemi oklevelet lehet szerezni.

A bolognai-folyamathoz való csatlakozás következtében jelentős változások várnak a magyar felsőoktatásra, így a hazai könyvtárosképzésre is. 2006-tól már az új, lineáris struktúra szerint folyik majd a felsőfokú képzés. Ez azt jelenti, hogy a felsőoktatás jelenlegi kettőssége (külön főiskola, külön egyetem) megszűnik, s felváltja a három szakaszból álló képzés: 1) alapfokú három éves (BA) képzés 180 kreditért, 2) mesterképzés, két éves (MA) 120 kredittel és 3) doktori képzés (PhD) három éves, 180 kredittel.

2006-tól radikálisan lecsökken az alapképzési szakok száma. Képzési területeket, ezen belül pedig képzési ágakat alakítanak ki. Az egyes képzési ágakon belül közös alapozás történik.

A felsőoktatási törvénytervezet előterjesztői a felsőfokú informatikus-könyvtáros képzést először nem önálló szakként határozták meg. A szak önállóságának megmaradásáért a könyvtárosképzés és a könyvtári szakma prominens képviselői lobbizni kezdtek. Érveiket a törvényalkotók elfogadták, de akkor meg a magyar képzési ágba sorolták be, a magyar szaknak alárendelve. A könyvtáros szakmai szervezetek, a képző intézmények és a könyvtári osztály újból harcot indított, azért, hogy az informatikus könyvtáros alapszakot a multidiszciplináris társadalomtudományi képzési területre sorolják. A 2004 augusztusában megjelent rendelet (252/2004) már ebben a képzési területben, s ezen belül a “társadalomismeret” képzési ágon belül tünteti fel az informatikus-könyvtáros szakot, olyan szakként, ahova közvetlenül lehet felvételizni.

Sikerült tehát a szakmának megmenteni az informatikus könyvtár szakot. Problémák azért még bőven vannak: pl. a rendelet nem foglalkozott az esti, a levelező és a távoktatás kérdéseivel, bár a másoddiplomás képzésben valószínűleg megmarad a levelező képzés. Bizonytalanná vált, hogy fenntartható lesz-e az eddigi kétszakosságot, amely pozitívuma volt eddig a szakmánknak. Bár az egyszakosság visszalépés lenne, viszont az egyszakos képzésben jóval több idő (kredit) jut az egyes tárgyakra, vagyis az alapképzésben az eddiginél több idő fordítható a közvetlen szakismeretek elsajátítására. Pozitívum az is, hogy a társadalomismeret képzési ág valamennyi szakja tanárképes szak lett, tehát az első ciklus befejezése után tanári oklevél is szerezhető, vagyis könyvtáros-tanár mesterszak létesíthető.

A rendelet megjelenése után a könyvtárosképzésben érintett szakemberek hozzáláttak a képzési és kimeneti követelmények összeállításához.

 

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek