50. évfolyam, 2004. 3. szám

Archívum

Indexek, könyvzúzdák, könyvtárosok. Könyvkivonások a Fővárosi Könyvtárban 1945–1950 között

KATSÁNYI Sándor

Könyvtári Figyelő (Library Review), vol. 14. (50.) 2004. No. 3. pp. 513 – 524.

A cikk az 1945 és 1950 közötti ideológiai indítású központi könyvkivonások krónikája, de közben bemutatja a kivonást végző könyvtárosok motivációit, magatartását is.

1945-ben polgármesteri rendelet bízta meg a Fővárosi Könyvtárat a fasiszta szellemű, szovjetellenes és antidemokratikus könyvek és újságok budapesti begyűjtésére. A kivonás lebonyolításáról eltérően vélekedtek a könyvtár  vezető tisztségviselői. Remélték, hogy a rendelet „kiskapuját” kihasználva megmenthetik az állományt, sőt még  a fiókokból beszolgáltatott művekből is válogathatnak. A kiskaput a rendelet azon kitétele képezte, mely a művek 2-2 példányának dokumentációs célú megőrzésére lehetőséget adott.

Az első selejtezési akció után  a központ állománya 10 307 kötettel csökkent, az olvasói katalógusból pedig további, kifogásolhatónak gondolt  művek céduláit emelték ki (így legalább a műveket nem kellett megsemmisíteni, bár az olvasók nem használhatták). A leselejtezett könyveket és folyóiratokat a politikai rendőrség zúzdába vitette.

1946-ban az egyik vezető könyvtáros buzgalmában konkrét kivonási listát készített a fiókvezetők részére. A lista túllépett a politikai szempontokon és a válogatásba már az ideológia tágabb szempontjai érvényesültek.1947-ben a Központi Könyvtárban zárolva tartott gyanús szellemiségű műveket is azonnali megsemmisítésre ítélte a Szövetségi Ellenőrző Bizottság, és ezt sorsot szánták a könyvtárban őrzött, 1920–1944 között megjelent napi és hetilapok évfolyamainak. Hiába kérte a könyvtárvezető a polgármester közbenjárását a pótolhatatlan tudományos értékű újságok megmentésére, a könyvtár periodikái megsemmisültek.

A kivonási láz 1950-ben kulminált, s már államilag diktált feladattá vált a selejtezés. A művelődési tárca kivonási jegyzékeket készíttetett az egyes könyvtártípusok számára. A végén már minden olyan művet eltávolításra ítéltek, amelyben a polgári társadalom élete vonzóan szerepelt, továbbá listára kerültek a klasszikusok, a népi írók, a vallásos művek szerzői közül is sokan.

Az országos tisztogatási akció következtében kb. 54 ezer kötetet vontak ki a Szabó Ervin Könyvtár hálózatából, vagyis régi állományának  kétharmada zúzdába került.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek