50. évfolyam, 2004. 2. szám

Archívum

A cigányság kulturális beilleszkedése és a közkönyvtár. Problémavázlat

NAGY Attila – PÉTERFI Rita

(Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 2. 307–340. p.)

2003-as kutatási adatok szerint Magyarországnak megközelítően 600 ezer cigány lakosa van. Többségük hátrányos körülmények között él, folyamatosan küszködve a gazdasági, társadalmi és kulturális beilleszkedés akadályaival, nehézségeivel.

A kulturális kormányzat – közte a könyvtárügy – stratégiai céljai között kiemelten szerepel a hátrányos helyzetű rétegek támogatása, beilleszkedésük segítése.

2003 őszén országos vizsgálatot indítottak a Könyvtári Intézet kutatói azzal a céllal, hogy a magyarországi cigányság és a közkönyvtári rendszer közötti kapcsolatról képet alkothassanak. Az anyagiak egyelőre csak azt tették lehetővé, hogy néhány megye pozitív példáit összegyűjtsék és a szakma egésze számára felmutassák.

Ennek érdekében körlevélben fordultak a 19 megyei könyvtár vezetőjéhez és a fővárosban a FSZEK igazgatójához, hogy tájékoztatást kérjenek a cigányság kulturális beilleszkedését segítő, speciális könyvtári programokról. 11 helyről semmilyen választ nem kaptak a kutatók, folyamatos, érdemi munkáról 3 helyről tudósítottak. A többi könyvtár beszámolt arról, hogy miként próbálkoztak különféle programokkal, melyek aztán eltérő okok miatt abbamaradtak.

A cikk részleteket közöl a debreceni, szekszárdi, nyíregyházi, miskolci, salgótarjáni, továbbá néhány budapesti FSZEK könyvtár tudósításaiból, és a különböző helyszíneken készült interjúkból. A könyvtárosok (rövidített, szerkesztett), ötletgazdag beszámolóit, az egykori szocialista iparvárosban, Ózdon, Nagykanizsán és a szatmári kis faluban, Uszkán készült három esettanulmány követi. (Már ebben az előkészítő fázisban is sokkal differenciáltabb, „érdesebb” összképet ismertek meg a kutatók, beszámolójukban elsősorban a követésre, továbbfejlesztésre érdemes példák sorának kiemelését tartották fontosnak.)

A vizsgálatból megállapítható, hogy az óvodai, iskolai, egyházi és kulturális – kiemelten a könyvtári – intézményrendszernek alapvető szerepe lehet a kulturális és társadalmi hátrányok csökkentésében. A szocializációs folyamat valamennyi intézményének – beleértve az írott és különösképpen az elektronikus médiát – együttesen kell részt vennie az előítéletek kölcsönös oldásában, a valóság árnyaltabb megismerésében, s ebben az ösztönző példák felmutatása is segítséget nyújthat.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek