50. évfolyam, 2004. 1. szám

Archívum

Vitae parallelae – párhuzamos életrajzok

(Apáczai Csere János és Bod Péter lexikonszerkesztői tevékenysége)

KOZÁK Péter

Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 1. 26–43.  p.

A szerző a mai lexikonokat megelőző adattárak születésének körülményeit ismerteti két erdélyi tudós pályájának összehasonlításával. A 16–18. században az enciklopédia és a lexikon fogalma még mást jelentett, mint amit manapság értünk alatta. Az első enciklopédiák még elsősorban tankönyvek voltak, s csak másodsorban átfogó ismerettárak. Szerzőik református teológusok, gyakran karteziánus filozófusok voltak, akik átfogó műveltségükkel a „mindenről tudás” igényét támasztották a tanulókkal szemben.

Apáczai Csere János (1625–1659) az első magyar enciklopédia szerzője volt. Hollandiai egyetemeken tanult, majd visszatérve Magyarországra, a gyulafehérvári kollégium tanára lett. Fő műve a magyar nyelven, de latin bevezetővel írt Magyar Encyclopaedia. Alapvonalaiban természettudományi jellegű alkotás, mely a 17. századi természettudományos világképet tükrözi. Apáczai kiválogatta korának legismertebb szerzőit, s a szerzők alapján elrendezte az általa fontosnak ítélt tudományokat (matematika, természettudományok, egy kevés társadalomtudomány és teológia). Elképzelése az volt, hogy a tanulni vágyókkal magyarul ismertesse meg a tudományokat. Úgy tervezte, hogy a diákok az anyanyelvi iskola elvégzése után, a középfokú iskolába kerülve tanulnának a könyvéből. A körülmények azonban akkor még nem tették lehetővé, hogy Apáczai műve tananyagként elterjedjen.

Bod Péter (1712–1769), kinek nevéhez az első magyar lexikon készítése fűződik, Apáczaihoz hasonlóan Hollandiában mélyítette el enciklopédikus műveltségét, majd hazatérése után udvari lelkész, könyvtáros és tanár lett. Egyik jelentős műve a „Szentírás értelmére vezérlő magyar leksikon” a Bibliában előforduló példázatokat, ábrázolásokat, párhuzamosságokat kívánta megvilágítani. A mű 657 betűrendbe szedett bibliográfiai kifejezést magyarázott meg. Bod alapműve, a Magyar Athenas, mely a magyar tudósok első számbavétele volt, azaz műfaja szerint ez volt az első magyar nyelvű életrajzi lexikon. Bod Péter Bethlen Kata udvari könyvtárosaként hosszú éveken keresztül gyűjtötte a könyveket, katalógust készített, forrásokat gyűjtött. Művében 528 írót és művet ismertet, s a szócikkekhez kiegészítő megjegyzéseket is fűzött.

Munkáiban mindkét tudós az enciklopédikus tudástár létrehozása mellett megkísérelte megteremteni az akkor még hiányzó magyar tudományos szaknyelvet is.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek