50. évfolyam, 2004. 1. szám

Archívum

Az osztályozás és a káoszelmélet

A rendszer-, a káosz-, az osztályozás- és az információelmélet találkozása a tudományok dobozai között

GICZI András

Könyvtári Figyelő (Library Review) 2004. 1. 59–82.  p.

A szerző ismerteti a káoszelméletet és annak napjainkra kialakult paradigmaváltását. Mivel a kaotikus viselkedések csak rendszerekben vizsgálhatók, ezért a káosztudomány olyan nyílt rendszereket vizsgál, amelyek egyszerű kezdőfeltételekből kiindulva, bonyolult (kaotikus) viselkedést mutatnak.

A könyvtári osztályozás is alkalmas arra, hogy jelenségeit a káoszelmélettel írják le. Az osztályozási rendszerek három iskolájának (tudományelméleti, nyelvészeti és statisztikai) elemein keresztül a szerző azt vizsgálja, hogy az osztályozás dinamikus struktúraként és szellemi folyamatként nyílt rendszernek tekinthető, s ebből következően kaotikus viselkedésminták jellemzik. Bemutatja, hogyan alkalmazható a fraktálemélet az osztályozás szerkezetére. Megvizsgálja az osztályozás alapjait meghatározó információelméletet, s azt, hogy a rendszer hogyan védekezik a kaotikus állapot kialakulása ellen.

Edward Lorenz kutatásai a kezdőfeltételekre való érzékenység felismerésével (pillangó-hatás) a következmények kérdését vetették fel. Természeti folyamatban a pillangó-hatás fellépésekor a vizsgált folyamat eltér az előre megjósolható végeredménytől. Az osztályozás során a cél a dokumentum tartalmának minél pontosabb meghatározása, s a használó igényének kielégítése. Az osztályozás folyamatában hiba lép fel, ha valami nem jól működik az osztályozási rendszerben (pl. az ETO rendszere sok ponton nem pontosan illeszkedik a tudományok szerkezetéhez) , ill. ha az osztályozó, visszakereső téved (az emberi tényező hibája). Az emberek által létrehozott rendszerekben a kaotikus viselkedés azonban a visszacsatolás és megelőzés révén elkerülhető.

A fraktál- és káoszelmélet széles körben alkalmazható. Ráirányítja a figyelmet egy olyan nézőpontra, ahonnan jobban láthatók a munka során felmerült hibák forrásai, s modellezhető a gondolkodás szerkezete.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek