49. évfolyam, 2003. 4. szám

Archívum

Sándor István és a Magyar Könyvesház

POGÁNY György

(Könyvtári Figyelő (Library Review) 2003. 4. 719 – 733. p.)

A tanulmány Sándor István (1750-1815) bibliográfusi munkásságát mutatja be, de érinti  egyéb irodalmi és tudományos tevékenységét. A jómódú birtokos család tagjaként született Sándor István tanulmányait befejezve irodalmi ambícióinak élt. Kezdetben szépirodalmi fordításokkal jelentkezett, de már első, 1778-as munkájában felfedezhető bibliográfusi hajlama. Az 1780-as években kapcsolatba került a magyar tudományos élet számos képviselőjével, műveltsége olvasmányai, majd több nyugat-európai utazása révén kiszélesedett. Tevékenységében előtérbe került a felvilágosodásra jellemző ismeretterjesztő szándék, történelmi, nyelvészeti, művészettörténeti, könyvészeti cikkeket közölt Sokféle című, egyedül írt enciklopédikus gyűjteményében. Kutatásai és külföldi kapcsolatai révén szembesült azzal, hogy a magyar irodalmat és kultúrát nem ismerik. A Sokféle hasábjain jelentette meg első valódi bibliográfiáját a l6. században publikált magyar nyelvű könyvekről. Készülő bibliográfiájáról 1799-ben, egyik cikkében adott hírt először. A Magyar Könyvesház elnevezésű könyvészete 1803-ban jelent meg Győrben. A tanulmány Sándor István forrásait és munkamódszerét a bibliográfia megjegyzéseiből és a Sokféle utalásaiból rekonstruálja. A 3632, 1533 és 1800 között megjelent magyar nyelvű könyv adatait időrendi szerkezetben közlő bibliográfia anyagának összegyűjtésében felhasználta saját könyvtárát, kutatásokat végzett a bécsi Udvari Könyvtárban, Debrecenben és Egerben. Több segítője is akadt, akik eljuttatták hozzá a címeket. Sándor felhasználta a 18. századi magyarországi historia litteraria szinte valamennyi fontosabb művét és a század végétől növekvő számban megjelenő könyvkereskedői jegyzékeket. A Széchényi-féle könyvtár katalógusát és a Magyar Könyvesházat összehasonlítva megállapítható volt, hogy a könyvtárjegyzékben akadnak olyan művek, amelyek Sándor bibliográfiájából hiányoznak, így nem használhatta azt. Sándor készült a bibliográfia átdolgozására, de érdeklődése egy idő után más területek felé fordult. Végrendeletében a megalapítandó Magyar Tudós Társaságnak szánta gyűjteményét 10.000 forinttal együtt. Könyvtárának pontos rekonstrukciója a későbbi kutatás feladata.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek