49. évfolyam, 2003. 4. szám

Archívum

Digitális könyvtári kérdések

ARMS, William Y.
Digital libraries / William Y. Arms. - Cambridge ; London :
The MIT Press, 2001. - XI, 287 p. ; 23 cm. - (Digital libraries
and electronic publishing). -
ISBN 0-262-01880-8

William Y. Arms a digitális könyvtárak ügyét nagyban előmozdító és már már jelentős tekintélyt szerzett elektronikus folyóirat, a D-Lib Magazine egyik alapítója volt 1995-ben. Fontos része van az utóbbi években magának igen jó nevet kivívott Ticer nyári egyetemekben is, amelyek keretében a hollandiai Tilburgban a digitális könyvtárak számos aktuális kérdéséről hallhatnak a résztvevők.

Könyvét 2000-ben írta, úgy fest nemcsak könyvtárosok számára, hiszen számos olyan kérdést tárgyal, amelyek (korszerűen felkészült-felkészített könyvtárosok számára) viszonylag jól ismertek, ami talán leginkább az első hat, nem-technológiai fejezet tartalmára vonatkozik. Mindez talán nem véletlen, hiszen Arms nem könyvtáros, hanem informatikus, akinek egyik korábbi cikkéreⁱ szinte mindenki hivatkozik, aki a digitális könyvtárakról ír. Ez a könyve is sokak szerint alapmű.

Mindez persze nem meglepő, ha figyelembe vesszük, hogy a digitális könyvtárak könyvtárosok és nem-könyvtárosok együttműködéséből születtek meg és jönnek létre ma is, igazi interdiszciplináris területként. Erre a szerző is felhívja a figyelmünket, miként kiemeli azt is, hogy könyve, témájánál fogva, egyrészt technológiákról, másrészt (legalább olyan súllyal) emberekről és szervezetekről szól. A könyv célja az is, hogy könyv- és folyóirat-kiadás területét, valamint a könyvtárak életét jellemző mélyreható változásokat elemezze. A társadalmi, szervezeti és jogi következményeket magával hozó változás ugyanis állandóan jellemzi ezt a szférát.

A könyvet esszé-jellegű stílus jellemzi, ami nem jelenti azt, hogy nem volna gondosan tagolva. Nem tankönyv-szerű szövegről van szó, amelynek azonban nagy erőssége a számos - tipográfiailag is kiemelt - példa. Ezek mintegy ellenpontozzák az esszéket. Átolvasásuk önmagában is érdekes és tanulságos, egyfajta kisenciklopédia érzetét adja.

Arms, a könyv jellegének megfelelően, csak informális definíciót ad a digitális könyvtárról. Ennek megfelelően a digitális könyvtár információk menedzselt gyűjteménye, melyhez szolgáltatások kapcsolódnak, és ahol az információt digitális formában tárolják és hálózatok útján teszik hozzáférhetővé. Külön kiemeli, hogy az információ kezelésének kiemelt szerepe van. Ezzel a definícióval mintegy feloldja azt az ellentmondást, amelyet Borgman 1999-ben úgy fogalmazott meg, hogy a digitális könyvtár meghatározásának mikéntje nagy mértében függ attól, hogy a digitális könyvtárakat megalapozó kutatások szempontjából, vagy e könyvtárak gyakorlati hasznosítása szempontjából definiáljuk őket.ⁱⁱ

A könyv első, Könyvtárak, technológia, emberek elnevezésű fejezetében a definíció mellett olvashatunk többek között arról, hogy miért választhatjuk problémáink megoldására a digitális könyvtárakat. A következő fejezet az Internetet és a World Wide Webet mutatja be. A harmadik fejezet néhány, a fentiekben mondottaknak megfelelően - alapfogalmakat tartalmazó kérdéskör tárgyalása után elektronikus folyóiratok digitális könyvtárait jellemzi, ideértve olyan projektek rövid bemutatását, mint a JSTORE. A negyedik fejezet a digitális könyvtári kutatásra összpontosít. Olyan konkrét információk, mint például az Amerikai Egyesült Államokban 19984-ben kezdődött Digital Library Initiative áttekintése mellett a technológia elvi kérdéseivel is foglalkozik. Így például tárgyalja (a magyarra oly nehezen lefordítható) interoperabilitás, azaz a rendszerek egymással való együttműködési képessége, kérdéseit.

Ahogy haladunk előre a könyvben, egyre inkább megerősödik bennünk az, hogy valóban olyan a könyv, mint amilyennek a szerző megjelölte: áttekintés, a digitális könyvtárakkal kapcsolatos kérdések rövid áttekintése ennek minden előnyével és hátrányával. Megint az előbbi kisenciklopédia-hasonlat jut eszünkbe: amolyan belelapozni való könyv ez.

Az Emberek, szervezetek és a változás elnevezésű, ötödik fejezet igen érdekes abból a szempontból, hogy milyen kérdések kerülnek itt egymás mellé. Kiemelt kérdésként kezeli a szerző azokat a digitális könyvtárakat, amelyeket a felhasználók hoznak létre. Felhasználók alatt itt alapvetően kutatókat kell értenünk. Ezt követi az információ létrehozói és felhasználói motivációit röviden bemutató, majd a könyvtárak és a változás összefüggéseit viszonylag részletesen elemző rész, amelyet Az egyetemek és könyvtáraik című rész követ. Itt esik szó arról is, hogy egyelőre nem tudjuk, milyen épületekre van a digitális könyvtáraknak szüksége. A hatodik fejezet a digitális könyvtárak gazdasági és jogi kérdéseivel foglakozik.

A következő fejezetek többsége technológiai jelegű. A hetedik fejezet a hozzáférés kontrollja és a biztonság kérdéseit, a nyolcadik a felhasználói interfészeket, a kilencedik a szöveges anyagok kezelését, a tizedik az információ-visszakeresés és a leíró metaadatok kérdéseit tárgyalja. A következő fejezet az elosztott rendszerekről, a tizenkettedik az azonosítókról és a strukturális metaadatokról szól. A szerző szerint az archiválás kérdései, főként ha az nem Web-szervereken történik, kevésbé vannak kidolgozva. Mindazonáltal az ezzel kapcsolatos problémák is kapnak egy fejezetet. A tizennegyedik fejezet címe: Digitális könyvtárak és elektronikus publikálás ma. Ez a fejezet sincsen tanulság nélkül, de (ezúttal) ne felejtsük el, a könyv 2000-ben íródott.

A kötetet szószedet és tárgymutató teszi teljessé.

Koltay Tibor

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek