Barclay, Donald A.

   Managing public-access computers : a how-to-do- it manual for librarians / Donald A. Barclay. – New York, NY ; London : Neal-Schuman, cop. 2000. – XV, 223 p. ; 28 cm. – (How-to-do-it manuals for librarians ; 96.). – ISBN 1-55570-361-5

Raktári jelzet: 4-11078

A nyilvános könyvtárakban az olvasók számára biztosított számítástechnikai eszközök: a helyi hálózatok gépei és a különböző be- és kimeneti eszközök (nyomtatók, CD-ROM meghajtók stb.) a könyvtárak vezetőit szinte naponta állítják döntések elé. Könyvünk ezeket a kérdéseket igyekszik túlzás nélkül a teljesség igényével számba venni és megválaszolni. Felépítése olyan, hogy fokozatosan „távolodik” magától a számítógéptől. A vezetőktől manapság elvárható számítástechnikai alapismeretektől – leginkább fogalommagyarázatok – a biztonságtechnikai alapokon, a speciális bútorokon, a személyzeti kérdéseken és sok máson keresztül eljut végül az olvasók számítógép-használatban való segítéséhez, illetve az ilyen természetű olvasói visszajelzésekhez. Természetesen ennyi mindent csak leegyszerűsítésekkel, és a szakma ismerete, többéves könyvtári gyakorlat feltételezésével lehetett egy kézikönyvbe tömöríteni, azonban éppen ez teszi jól használhatóvá célközönsége, a könyvtárvezetők számára.

Bazillion, Richard J. – Braun, Connie L.

   Academic libraries as high-tech gateways : a guide to design & space decisions / Richard J. Bazillion, Connie L. Braun ; [ed. by the] American Library Association. – 2. ed. – Chicago, IL ; London : ALA, 2001. – XI, 250 p. : ill. ; 26 cm. – ISBN 0-8389-0792-X

Raktári jelzet: 4-11079

A könyv öt évvel korábbi első kiadásában a szerzők még úgy említették a világháló használatát, mint egyszerű könyvtári segédeszközt. Akkor a felsőoktatási könyvtárakat „a csúcstechnika kapui”-nak nevezték. Azóta drámaian változott a helyzet: a könyvtár ma már egyszerű elektronikus csatolóként szolgál a kereső és a forrás között – ráadásul nem kizárólagosan, hiszen a technikai eszközöket bárki birtokolhatja s általuk elérheti a könyvtári információk minden fajtáját. Ezért a könyvtárnak olyan intézetként kell tovább élnie, amely hagyományos és elektronikus eszközeivel tanulási és közösségi helyszínként szolgál. Ezt a kettős funkciót kell ellátniuk az egyetemi és főiskolai könyvtáraknak is.

Az információtechnológia rohamos fejlődése új feladatot ad a könyvtárépületek tervezőinek.

Új szempontok határozzák meg a terveket: a személyzet és az olvasók megváltozott eszközhasználata, a tanulást/tanítást szolgáló helyiségek kialakítása, a segédletek elhelyezése stb. A szerzők az Egyesült Államok és Kanada újabban tervezett és épített könyvtárain (azon belül főiskolai és egyetemi könyvtárakon) mutatják be a tervezés és kivitelezés új módjait, amelyek megfelelnek a kihívásnak. Az információs eszközök várható további változása is befolyásolja az épületek belső tereinek, bútorainak kialakítását. A könyvben bemutatott könyvtárak képekkel illusztrált mintát adnak az új megoldásokhoz.

Benson, Allen C.

   Neal-Schuman complete Internet companion for librarians / Allen C. Benson. – 2. ed. – New York, NY ; London : Neal-Schuman, cop. 2001. – XXXI, 566 p. ; 28 cm + 1 db CD-ROM. – ISBN 1-55570-414-X

Raktári jelzet: 4-11080

Az információtechnika változásai és valószínűleg az első kiadás népszerűsége tette szükségessé (és nyilván anyagilag is megtérülőnek) újabb, bővített kiadását a nagyszabású Internet-kézikönyvnek. Mégsem mondható, hogy e vaskos kötet témája már „lerágott csont”, ugyanis az első kiadás óta eltelt hét év alatt sokat változott a világháló, tehát lehet újat mondani róla, és változott maga a könyvtáros is, akinek immár napi feladatává vált az elektronikus dokumentumok kezelése, a digitális könyvtárak szervezése, a webes információkeresés.

A kézikönyv hét nagyobb egységből és sok alfejezetből áll. Az első nagyobb rész az internetről szóló alapismereteket foglalja össze; a 2. rész a szükséges technikai ismereteket rendszerezi. A harmadik rész a könyv egyik központi fejezete, amelyből az átdolgozás jegyében már kimaradt a gopher, bár a telnetezést, ftp-használatot, az Archie-t, Free-Nets-et, Lynx-ot, a keresőgépek működését még bemutatja. A 4. rész újonnan írt fejezete a könyvnek a multimédiás tudnivalókról (szkennelés, digitális kamera használata, kép és hangklippek, web-adatbázisok). A következő fejezet a hálózati kommunikációról szól (e-mail, levelező listák), a 6. pedig az elektronikus publikálásról, a digitális kiadókról és a digitális könyvtárakról. A kötet 7. fejezetében, a Függelékben hét melléklet található (Internet-szótár, fontosabb levelezési listák válogatott jegyzéke, a könyvtárosképző intézmények webcímei, on-line álláskereső listák, a fájl-kiterjesztések és tudnivalók ezek használatáról, néhány központi hálózati intézmény bemutatása, végül pedig az Internet legújabb forrásairól, szolgáltatásokról tájékozódást adó webhelyek felsorolása).

A jól felépített, a legújabb fejleményekről is tájékoztató, olvasmányos stílusban megírt könyv praktikus segédeszköz.

Raktári jelzet: 3-13186

A könyv az első monográfia a Francia Nemzeti Könyvtárról, mióta új helyére, a François-Mitterand épületbe költözött. A könyvtár szakemberei egy-egy fejezetben a következő területeket mutatják be részletesen: a könyvtár küldetése és története; az állomány; állománygyarapítási politika és kötelespéldány-rendszer; katalógusok és bibliográfiák; osztályozás és állományvédelem; új technológiák alkalmazása; a könyvtár használói; kutatási tevékenység és kiállítások; a „falak nélküli könyvtár” (távolról is elérhető elektronikus szolgáltatások); a jövő tervei és feladatai. A függelék a nemzeti könyvtár tematikus bibliográfiáját, filmográfiáját, az elmúlt tíz év jelentős kiállításainak jegyzékét és az új épület létesítését előíró kormányrendelet szövegét tartalmazza.

Blum-Brunner, Angelika

   Lesen & Unterricht : eine Frage des Geschlechts? : Abhandlung zur Erlangung der Doktorwürde der Philosophischen Fakultät der Universität Zürich / vorgelegt von Angelika Blum-Brunner. – Zürich : Zentralstelle der Studentenschaft, 2001. – 184 p. ; 21 cm

Raktári jelzet: 2-10530

Az alkalmazott pszichológia területén megvédett doktori disszertáció azt vizsgálta, hogy játszik-e valamilyen szerepet a tanító vagy a tanuló neme az olvasástanításban. A kiinduló adatok az általános iskola harmadik osztályosai körében 1991-ben végzett országos reprezentatív felmérésnek az olvasási képességekkel kapcsolatos részéből származtak. Ezeket az adatokat a női és férfi tanítókkal készített interjúk adataival együtt vizsgálták. A dolgozat megállapításai szerint abban valóban léteznek a nemükkel összefüggő különbségek, hogy milyen a tanítók személyes és szakmai helyzete, továbbá hogy az olvasástanítás legfontosabb kérdései közül melyeket ítélnek a legfontosabbnak, de nem mutatható ki szoros összefüggés a tanító neme és a tanulók olvasási teljesítménye között. A tanítók a tanulókat azokon a területeken igyekeznek segíteni az olvasás elsajátításában, amelyeken nemükből, családi vagy társadalmi körülményeikből adódóan a leggyengébbek.

Brandt, D. Scott

   Teaching technology : a how-to-do-it manual for librarians / D. Scott Brandt. – New York, NY ; London : Neal-Schuman, cop. 2002. – XVI, 214 p. : ill. ; 28 cm. – (How-to-do-it manuals for librarians ; 115.). – ISBN 1-55570-426-3

Raktári jelzet: 4-11081

Tanítási segédlet könyvtártechnika oktatásához, amely az ISD (instructional systems design) oktató rendszer sémájára épül. Ezt eredetileg a kereskedelemben alkalmazták személyzeti képzésre. Lépésről lépésre vezeti a tanulót a cél megfogalmazásától a kiértékelésig. A könyv ezt a koncepciót használja könyvtáros/informatikus oktatási kurzusok tervezéséhez az ADDIE (analysis, design, development, implementation and evaluation) program felhasználásával. Az 1. rész ismerteti a tervezés menetét az ADDIE felépítésének megfelelően, feltárja az egymást követő fázisok kapcsolatát. A 2. rész egy teljes program tervezését, működtetését mutatja be a könyvtári technológia tanításához. A 3. rész sikeres, bevált programokat ismertet (pl. egyórás foglalkozás keretében keresés indexekben). Referenciahelyként olyan amerikai könyvtárakat sorol fel, ahol sikeresen alkalmazták a módszert. Listát ad a legfontosabb tudományos adatbázisokról és példával illusztrálja a keresést.

Ceynowa, Klaus – Coners, André

   Balanced Scorecard für wissenschaftliche Bibliotheken / Klaus Ceynowa, André Coners. – Frankfurt am Main : Klostermann, cop. 2002. – X, 152 p. : ill. ; 24 cm + 1 db CD-ROM. – (Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie. Sonderhefte ; 82.). – ISBN 3-465-03207-1

Raktári jelzet: 3-13151

A kötet a DFG által támogatott „Balanced scorecard für wissenschaftliche Bibliotheken” című projekt eredményeit foglalja össze. A münsteri egyetemi és tartományi könyvtár, a brémai állami és egyetemi könyvtár és a bajor állami könyvtár részvételével zajló kutatás során a tudományos információellátás teljesítményértékelési mutatóit és javasolt felmérési módszereit kívánták megfogalmazni.

   En route: neue Aufgaben, neue Chancen für öffentliche Bibliotheken : Beiträge der Bibliothekskonferenz des Büchereiverbandes Österreichs, des Französischen Kulturinstitutes und der Bibliotheque publique d’information du Centre Georges Pompidou : 17.-18. Juni 1999, Französisches Kulturinstitut Wien / Gildas Illien und Gerald Leitner Hrsg. – Wien : Büchereiverband Österreichs, [2001]. – 216 p. ; 24 cm. – (BVÖ-Materialien ; 8.). – ISBN 3-901639-08-X

Raktári jelzet: 3-13115

1999-ben a bécsi Francia Kulturális Intézet az osztrák könyvtáros egyesülettel és a párizsi Georges Pompidou Központ Közkönyvtárával közös konferenciát szervezett Bécsben. A konferencián arra a kérdésre keresték a választ, hogy a kommunikációs és információs folyamatok változásai közepette szükség van-e még a fizikai értelemben vett könyvtárra. Az előadók egyetértettek abban, hogy a változásokat nem fenyegetésként, hanem lehetőségként kell megélni.

A német nyelvű kötet előszava örömmel üdvözli azt a tényt, hogy a nyitó fejezetben a francia könyvtárügyről végre átfogó ismertetés áll rendelkezésre; ehhez az osztrák könyvtárügy ismertetése csatlakozik. A könyvtárépítés témakörében elhangzott három előadás egyike a bécsi városi könyvtár központi könyvtárának tervezése és építése történetével, annak várospolitikai és várostervezési vonatkozásaival foglalkozott. Egy kilenc előadásból álló blokk a könyvtári jogszabályok megalkotásának gyakorlatát vizsgálta különböző európai országokban (Ausztriában, Franciaországban, Horvátországban, Magyarországon, Németországban, Svájcban és Szlovéniában) az Európa Tanács törvényhozási és könyvtárpolitikai tárgyú ajánlásainak ismertetését követően. A könyvtárosképzés és használóképzés témakörében tartott előadások főként az új technológiák hatását vizsgálták.

   Guidelines for authority records and references / recommended by the Working Group on an International Authority System ; approved by the Standing Committees of the IFLA Section and Cataloguing and the IFLA Section on Information Technology ; [ed. by the International Federation of Library Associations and Institutions, ...Deutsche Bibliothek...]. – 2. ed. / rev. by the IFLA Working Group on GARE Revision. – München : Saur, 2001. – XII, 46 p. ; 25 cm. – (UBCIM publications ; N. S. 23.). – ISBN 3-598-11504-0

Raktári jelzet: 3-13351

A UBC-program, az Egyetemes Bibliográfiai Számbavétel egyik alapelve, hogy a nemzeti bibliográfiai központok felelősek a saját „nemzeti” szerzőik (természetes és jogi személyek) nevéből az egységesített besorolási adatok meghatározásáért, valamint az egységesített besorolási adatállományok (authority fájlok) létrehozásáért és karbantartásáért. Ennek a munkának a segítésére az IFLA útmutatót adott ki Guidelines for authority and reference entries (GARE) címen, amely 1993-as megjelenése óta megérett az átdolgozásra. Az IFLA katalogizálási szekciója 1998-99-es akciótervében vette fel programjába a GARE átdolgozását, s ennek eredménye ez a kötet. Az új kiadás elkészítésénél figyelembe vették az összes kiadványtípussal (beleértve az időszaki kiadványokat, a zeneműveket is) kapcsolatos szerzőség jellegzetességeit, és a szabályokat az IFLA UBCIM Working Group on Minimal Level Authority Records and ISADN által összeállított Mandatory data elements for internationally shared resources authority records c. útmutatóra, valamint az FRBR-re (Functional requirements for bibliographic records) alapozták. – Jelen második kiadás nem tartalmazza a tárgyszavak egységesített besorolási rekordjára vonatkozó szabályokat, mivel azokról Guidelines for subject authority and reference entries címmel készült szabályzat.

Harris, Lesley Ellen

   Licensing digital content : a practical guide for librarians / Lesley Ellen Harris ; [ed. by the] American Library Association. – Chicago, IL ; London : ALA, 2002. – XI, 137 p. ; 23 cm. – ISBN 0-8389-0815-2

Raktári jelzet: 3-13187

Az elvben korlátlanul sokszorosítható és tetszőleges távolságba eljuttatható digitális dokumentumok elterjedése a könyvtári gyűjtemények szervezésének új módszereit teszi lehetővé és szükségessé. Természetesen a digitális tartalmak felhasználását is szabályozzák (ha úgy tetszik: korlátozzák), hogy érvényesüljenek a tartalom tulajdonosainak, létrehozóinak érdekei is. A két fél – a tartalom tulajdonosai, illetve a könyvtárak – jogait és kötelességeit azonban, legalábbis ma még, nem rögzítik minden vonatkozásban jogszabályok. A feleknek mindenkor megállapodást kell kötniük, ami kiterjed a hozzáférés és felhasználás minden lehetséges szempontjára. A digitális tartalomhoz fűződő licencek jóval bonyolultabbak a nyomtatott dokumentumok megrendelési szerződéseinél. Leggyakrabban elektronikus folyóiratok és adatbázisok jönnek szóba, de hasonló kérdéseket vet fel például egy fénykép, amit a könyvtár szeretne kitenni honlapjára. Léteznek a digitális dokumentumoknak konzorciális beszerzési formái is – hiszen nem mindegy, kik tárgyalnak a tulajdonosokkal –, más esetekben az adott könyvtárnak magának kell rögzítenie saját licencét, hiszen vannak egyedi, saját gyűjteményszervezési szempontok is. Másrészt a könyvtárak is szerepelhetnek mint tartalom tulajdonosai egy-egy ilyen megállapodásban. Könyvünk mindebben segíti őket.

Szerzője jogász, több évtizede foglalkozik a szerzői joggal, szakterülete az Internet és az elektronikus kereskedelem jogi aspektusai a kiadói-tartalomszolgáltatói szférában. Rendszeresen ad elő szakmai konferenciákon, és szaktanácsadó céget működtet.

A terület szabályozatlansága miatt természetesen könyvünk nem adhat szigorúan követendő, részletes útmutatást. A szerző részben kérdés-felelet formájában ad tanácsokat (gyakorlatában számtalanszor találkozott igen sokakban felmerülő, tipikus kérdésekkel), másrészt tippeket ad, melyek a legtöbb embernek a szerződéskötésnél nem jutnának eszébe, csak aztán, amikor már késő.

Hernon, Peter – Altman, Ellen

   Assessing service quality : satisfying the expectations of library customers / Peter Hernon and Ellen Altman ; [ed. by the] American Library Association. – Chicago, IL ; London : ALA, 1998. – XVII, 243 p. : ill. ; 28 cm. – ISBN 0-8389-3489-7

Raktári jelzet: 4-11083

Magyarországon különösen időszerű téma a könyvtári szolgáltatások minősége: a NKÖM Könyvtári osztálya 2002-ben meghirdetette a „Könyvtári minőségfejlesztés 21” programot, 2002 tavasza óta pedig működik a teljesítménymérési munkabizottság, melynek feladata olyan módszerek kidolgozása, melyek segítségével mérni lehet a könyvtári szolgáltatások és folyamatok minőségét, eredményességét.

A régebbi könyvtárstatisztikai módszerek szinte csak a mennyiségi mutatókra koncentráltak. A könyvtárak működésének kulcskérdése azonban a szolgáltatások minősége. A használó-orientált könyvtárak számára ajánl egyértelmű módszereket és mérőszámokat ez a könyv is. Szerzői a könyvtárhasználók elvárásaira, és ezek kielégítésére koncentrálva mutatják be a felsőoktatási és közkönyvtárakban alkalmazható mérési eljárásokat. Ezek közül ki-ki kiválaszthatja a saját könyvtárának speciális adottságaihoz legjobban igazodó módszereket, eszközöket és eljárásokat. Egy kis ízelítő a feldolgozott témákból: A dicséretek és panaszok nyomkövető rendszerének alkalmazása Az „ügyfelek” célcsoportjainak közvéleménykutatása; A folyamatos szolgáltatásminőség-fejlesztés megtervezése. A kötetet különösen szemléletessé és olvasmányossá teszik az egyes témákhoz társuló példák.

Így olvashatjuk Lehigh Egyetem könyvtári tájékoztató szolgálatának nyilatkozatát, benne a következőket: garantáljuk, hogy a tájékoztató pultnál 5 percen belül foglalkozunk önnel. Ha önnek valamilyen kutatással kapcsolatos problémája van, konzultációra van szüksége, vagy kérdése olyan összetett, hogy nem tudjuk azonnal megválaszolni, a lehető legrövidebb időn belül sort kerítünk a kielégítő megoldás megtalálására. Vagy különösen megragadó a Camden Megyei Könyvtár szórólapja, mely így kezdődik: Ez a közkönyvtár ígéretet tesz arra, hogy jól képzett munkatársai udvarias, informatív, barátságos és segítőkész szolgáltatást nyújtanak a használóknak. A kötetet kb.150 tételes bibliográfia és 4 oldalas mutató zárja. A könyvet bátran ajánlhatjuk a minőség-menezsment iránt érdeklődő olvasóinknak.

   Hochschulbibliotheken des Landes Sachsen-Anhalt / Hrsg. Kultusministerium Sachsen-Anhalt. – Magdeburg : Kultusministerium des Landes Sachsen-Anhalt, 2001. – 166 p. : ill. ; 30 cm

Raktári jelzet: 4-11054

Szászország-Anhalt felsőoktatási könyvtárai mutatkoznak be ebben a kötetben, amelynek élén a hallei (Saale) egyetemi és tartományi könyvtárról (feladatköréről, regionális bibliográfiai tevékenységéről, épületeiről, gyűjteményeiről, kutatási projektjeiről) szóló tanulmányok állnak. Hasonló szerkezetben rövidebb tanulmányok foglalkoznak a tartományban található más felsőoktatási intézmények könyvtáraival. A fényképekkel és táblázatos összeállításokkal illusztrált kötetet a tartományi kulturális minisztérium adta ki, és nemcsak a felsőoktatásban résztvevőknek, hanem az érdeklődő polgároknak, az ön- és továbbképzésben, az élethosszig tartó tanulásban érintetteknek szánták.

Hoffmann, Gretchen McCord

   Copyright in cyberspace : questions and answers for librarians / Greetchen McCord Hoffmann. – New York, NY ; London : Neal-Schuman, cop. 2001. – XVII, 264 p. ; 23 cm. – (Neal-Schuman netguide series). – ISBN 1-55570-410-7

Raktári jelzet: 3-13184

Olyan könyvtárosok számára készült ez a kalauz, akiknek értelmezniük és alkalmazniuk kell a szerzői jogi rendelkezéseket az internetről kinyert, illetve az internet közvetítésével megszerzett információ esetében. A fejezetek: I. A szerzői jog háttere (1. Történet és célok, 2. Az alkalmazás áttekintése, 3. Méltányos használat és a könyvtárakkal kapcsolatos kivételek, 4. Az internetről röviden, 5. A jogi szabályozás aktuális kérdései); II. A szerzői jog alkalmazása a kibertérben (6. Hiperlinkek és frame-ek, 7. Böngészés, 8. Digitális képek használata, 9. A védjegyek, 10. A jogi felelősség felismerése); III. Könyvtári alkalmazások (11. Felelősségvállalás a könyvtárak gyakorlatában, 12. Könyvtárközi kölcsönzés és forrásmegoszás, 13. Elektronikus archívumok és oktatási célú felhasználás, 14. Könyvtárosképzés és távoktatás, 15. A könyvtárosok és a könyvtárhasználók álláspontja); IV. Fontos szerzői jogi információk és szerzői joggal kapcsolatos források (az 1976-os törvény részletei, irányelvek, jelentések, mintadokumentumok stb.).

Az egyes pontokban említett témákat és problémákat (1-15.) kérdések formájában vetik fel a kötetben. A további tájékozódást bibliográfiák és jegyezetek segítik.

   The Internet public library handbook / by Joseph Janes [et al.]. – New York N.Y. ; London : Neal-Schuman, cop. 1999. – X, 218 p. : ill. ; 23 cm. – (Neal-Schuman netguide series). – ISBN 1-55570-344-5

Raktári jelzet: 3-13028

1995 óta működik az első internetes közkönyvtár (www.ipl.org), mely jelenleg az online elérésű szövegek, folyóiratok és tájékoztató források legnagyobb gyűjteménye. Több mint 130 országból naponta átlagosan 20.000 látogatója van a nap 24 órájában. A „könyvtár” munkatársai ebben a kötetben osztják meg tapasztalataikai azokkal, akik az interneten keresztül szolgáltatnak információt. A kézikönyvet így nemcsak könyvtárosok forgathatják haszonnal, de a számítástechnikai, telekommunikációs területen dolgozók is. A szerzők szándéka, hogy a következő területeken segítsék az információszolgáltató intézmények munkatársait: 1. Web-alapú információforrások gyűjteményének tervezése, kialakítása, fenntartása; 2. A szolgáltatások fejlesztése, alakítása a felhasználók különleges igényeinek figyelembe vételével; 3. Eredendően web-alapú információforrások tervezése; 4. E-mail-en keresztül bonyolított tájékoztató szolgálat; 5. A hálózati alapú információs szolgáltatásokról való kritikus gondolkodás.

   ISBD(CR): International standard bibliographic description for serials and other continuing resoruces : revised from the ISBD(S): International standard bibliographic description for serials / recommended by the ISBD(S) Working Group ; approved by the Standing Committees of the IFLA Section on Catalogiung and the IFLA Section on Serial Publications ; [ed.] International Federation of Library Associations and Institutions, ... Deutsche Bibliothek. – München : Saur, 2002. – XI, 112 p. ; 25 cm. – (UBCIM publications ; N. S. 24.). – ISBN 3-598-11599-7

Raktári jelzet: 3-13188

Az időszaki kiadványok bibliográfiai leírására vonatkozó ISBD(S): International standard bibliographic description for serials 1988-as kiadása óta már megérett a revízióra. Erre akkor is sor került volna, ha nem történik meg a lapok kiadása terén az a temérdek változás, amit az elektronikus formák megjelenése és terjesztése okozott. Az ISBD(S) előírásait harmonizálni kellett a többi, főként az elektronikus források leírására vonatkozó szabályzattal. Az 1998-ban elkezdett revízió ezt a célt tűzte ki, kiegészítve az ISSN-nel és az AACR-rel való összhangba hozással is. A több mint három évig tartó revíziós munka terméke ez az új szabályzat, amelynek a megváltozott címe is utal arra, hogy az időszaki kiadvány fogalmát tágabban értelmezve ide tartozónak ítéltek minden folyamatosan megjelenő publikációt, illetve az olyan természetű forrásokat is, mint a honlapok. A másik jelentős változást az hozta, hogy a szabályalkotók igyekeztek redukálni a címváltozások kezelésére vonatkozó bonyolult előírásokat. Az új ISBD(CR) készítésénél szem előtt tartották az FRBR (Functional requirements for bibliographic records) irányelveit is.

Kerr, Mark

   How to promote your Web site effectively / Mark Kerr ; [publ. by Aslib, The Association for Information Management. – London : Aslib IMI, cop. 1999. – 87 p. : ill. ; 20 cm. – (The Aslib know how guides). – ISBN 0-85142-424-4

Raktári jelzet: 2-10407

A webhelyek ma már nemcsak egyszerű felsorolásai a könyvtár szolgáltatásainak és kapcsolattartó munkatársainak, hanem sokféle lehetőséget nyújtanak: tények, bibliográfiai források, segédletek, űrlapok, hozzáférési pontok, katalógusok, képzési lehetőségek érhetők el a közvetítésükkel. Bármilyen hasznos tartalmú és szépen kialakított is a webhely, megfelelő propagálás híján az egész befektetett munka kárba veszhet. A praktikus zsebkönyv-sorozatnak (Know How Guides) ez a darabja a webhelyek hatékony propagálásához ad tippeket a következő témákban: miért kell propagálni a webhelyet, milyen stratégiával, hogyan lehet a dizájn a propaganda eszköze, hogyan jelentsük be az URL-eket a keresőrendszereknek, mi a teendő a csatolásokkal, interaktív üzemmód az e-posta révén, sajtóközlemények, hirdetések, mérések és értékelés.

   Library disaster planning and recovery handbook / ed. by Camila Alire. – New York, N.Y. ; London : Neal-Schuman, cop. 2000. – XXVI, 616 p. : ill. ; 23 cm. – ISBN 1-55570-373-9

Raktári jelzet: 3-13213

A szerkesztőt és a szerzőket személyes élményeik inspirálták, hogy a könyvtári katasztrófa-eseményeknek, azok elhárításának, illetve a helyreállításnak minden lényeges mozzanatát elemezzék. Valamennyien a Colorado State University munkatársaiként élték át 1997-ben, hogy az egyetem könyvtárát egy felhőszakadás nyomán elöntötte a víz. Hat fejezet foglalkozik a katasztrófa kezelésével: a vezetés feladataival, a szolgáltatások és a helyreállításban érintett műszaki szolgáltatók munkájának szervezésével, a személyzet tennivalóival a segélyek és ajándékok kapcsán, az állomány helyreállításával és az erőforrás-megosztás koordinálásával. Fontos vezetői feladat a védelem kiépítése és a biztonság mérése, majd a katasztrófa utáni helyreállítás, újjáépítés szervezése: a szerzők minden várható és szükséges lépést számbavesznek. Mindezt gyakorlatias megközelítéssel teszik, érzékeltetve, hogy a váratlan nehézségek átvészelésén sokat segít, ha humorral is szemlélik helyzetüket. Alapos bibliográfiai kitekintés egészíti ki a fejezeteket.

Maxwell, Robert L.

   Maxwell’s guide to authority work / Robert L. Maxwell ; [ed. by the] American Library Association. – Chicago, IL ; London : ALA, 2002. – XII, 275 p. ; 26 cm. – ISBN 0-8389-0822-5

Raktári jelzet: 3-13352

Az AACR2-t alkalmazó szolgáltatások számára készült útmutató a katalógusok „hozzáférési pontjainak”, az egységesített besorolási adatoknak, illetve besorolási rekordoknak az elkészítését segíti a MARC21 előírásainak figyelembevételével. A kötet 12 fejezetben foglalja össze a besorolási adatok egységesítésére vonatkozó tudnivalókat. Első három fejezete alapozó, bevezető jellegű: 1. Bevezetés; 2. Az „authority control”-ra, a besorolási adatok egységesítésére vonatkozó szabványok, szabályzatok; 3. Az authority control fő műveletei. A következő fejezetek a besorolási adatok egyes típusait tárgyalják: 4. A nevek (személy-, testületi és földrajzi nevek) egységesítése; 5. és 6. Az egységesített címmel kapcsolatos általános és speciális tudnivalók; 7. és 8. Az időszaki kiadványokkal kapcsolatos egységesített besorolási adatok és rekordok készítése; 9-11. A tárgyszavak egységesítése (tezauruszépítés, tárgyszavak, műfajok és kiadványtípusok). Az utolsó fejezet a besorolási adatok egységesítésére irányuló amerikai gyakorlatot mutatja be (a Library of Congress tevékenysége, közös katalogizálási programok).

McCook, Kathleen de la Pena

A place at the table : participating in community building / Kathleen de la Pena McCook ; with foreword by Sarah Ann Long ; [ed. by the] American Library Association. – Chicago, IL ; London : ALA, 2000. – XI, 118 p. ; 23 cm. – ISBN 0-8389-0788-1

Raktári jelzet: 3-13185

A könyv első fejezete áttekinti a közösségek különböző dimenzióit, és a polgári megújulási mozgalmat. A második részben a sokféleség előnyös hatásait ismerhetjük meg. A szegények és gazdagok közötti egyre növekvő különbség körülményei között a könyvtárnak a politikai, kulturális és szociális szférában működő kiegyenlítő szerepéről szintén itt olvashatunk. A következő fejezet azt veszi szemügyre, milyen fontos, hogy a könyvtár aktívan vegyen részt a közösség jövőképének kialakításában, valamint a hatékony közösségépítés különböző tényezőit veszi számba. Az ötödik fejezetben öt különböző könyvtár ezirányú munkáját vizsgálhatjuk meg. A cyber (kiber) közösség a témája a hatodik fejezetnek, míg a hetedik a könyvtárosoknak a CCI-ben (comprehensive community building initiatives), azaz az átfogó közösségépítési kezdeményezésben játszott szerepét taglalja. Azok a könyvtárosok hozhatják mozgásba a könyvtár közösségépítő tevékenységét, akik maguk is felelős tagjai egy közösségnek – elemzi a nyolcadik fejezet. Az utolsó fejezet azt az optimista képet vetíti elénk, hogy a könyvtárak a közösségépítésben való aktív részvétel útján egyenlő partnerek lehetnek például a politikai döntéshozatali folyamatokban.

A könyv hasznos olvasmány lehet minden elkötelezett könyvtárosnak, akit érdekelnek a társadalmi változások, és a könyvtárosok ebbéli szerepe.

   Netzwerk Schweiz : ein Einblick in die Verbundsituation der Schweizer Bibliotheken, die einzelnen Verbünde und ein Ausblick auf die Zukunft / erarb. von Marlene Gerber ; [Hrsg.] Öffentliche Bibliothek der Universität Basel. – Basel : Öffentliche Bibliothek der Universität Basel, 1999. – 16 p. ; 30 cm

Raktári jelzet: 4-11044

Svájc egyetemi könyvtárai korábban hat, egymástól független hálózatot alkottak. 1999 őszén, a német svájci területen az Aleph 500 integrált könyvtári rendszer egységes bevezetését követően átszervezésre került sor, amelynek keretében a könyvtárak egy nagy hálózatot képeztek (IDS). A zömében VTLS rendszert használó könyvtárak alkotják a másik nagy hálózatot (RERO). A füzet a hálózatokban kiemelt szerepkört betöltő nagykönyvtárak egyszerű minervája.

Nielsen, Marianne Lykke

   The word association method : a gateway to work-based retrieval / Marianne Lykke Nielsen. – Abo : Abo Akad. Fölr. : Abo Akad. Univ. Pr., 2002. – VIII, 342 p. ; 25 cm. – ISBN 951-765-101-5

Raktári jelzet: 3-13175

A könyv a szerző PhD-disszertációját tartalmazza, amelynek célja annak megállapítása volt, milyen hatást gyakorol a szókapcsolatokra épülő információkeresési nyelv a használó és az információkeresési rendszer párbeszédére a keresőkérdések kialakítása során, illetve a szókapcsolatok hogyan járulnak hozzá az információkereső tezauruszok elméletéhez és szervezéséhez. A kutatás céljából kifejlesztettek egy szókapcsolatokat tartalmazó tezauruszt, és teljesítményét összehasonlították a hagyományos tezaurusszal végzett keresések eredményeivel. Megállapították, hogy a szókapcsolatokra építő módszerrel hatékony, jól használható tezauruszt lehet készíteni, amellyel ugyanolyan jó keresési eredményeket lehet elérni, mint a hagyományos módszerekkel kifejlesztett tezaurusszal.

   Nouvelles Alexandries : les grands chantiers de bibliotheques dans le monde / sous la direction de Michel Melot. – [Paris] : Electre – Éd. du Cercle de la Librairie, cop. 1996. – 399 [16] p. : ill. ; 30 cm. – (Collection bibliotheques, ISSN 0184-0886). – ISBN 2-7654-0619-7

Raktári jelzet: 4-11056

Michel Melot bevezetőjében a grandiózus, kivételes építészeti és műszaki megoldásokat felmutató, és szinte minden esetben nagy vitát kiváltó projektek létrejöttének indítóokait, valamint társadalmi, kulturális és politikai vonatkozásait vizsgálja. A könyvtáraknak nemcsak az egyre nagyobb mennyiségű írott anyaghoz kell alkalmazkodniuk annak minden megjelenési formájában, hanem az olvasók változó szükségleteit és viselkedési formáit is követniük kell. A jelenkor nagy könyvtárépületeinek ezekre az új kihívásokra kell választ adniuk.

A könyv világkörüli útra indul, hogy bemutassa a közelmúlt és a jelen nagy könyvtárépítkezéseit. Tizenöt nagy könyvtár építési projektjének alapelvei, céljai és eszközei tárulnak fel egy-egy fejezetben. Az épületek részletes bemutatása (anyagok, elrendezés, funkciók, szolgáltatások, új technológiai alkalmazások) mellett szélesebb kitekintést is nyerünk a projektek történetére: a pályázatkiírásokról, a finanszírozásról, az esetleges kritikákról is találunk adatokat. A helyszínek: Alexandria, Algír, Koppenhága, Dakar, Dubai, Göttingen, La Haye, London, New York, Párizs, Peking, San Francisco, Tajpej, Tallinn és Tokió. A leírásokat bőséges illusztráció, fényképek, alaprajzok, makettek és vázlatok egészítik ki.

Patel, Jashu – Kumar, Krishan

   Libraries and librarianship in India / Jashu Patel and Krishan Kumar. – Westport, Connecticut ; London : Greenwood Press, cop. 2001. – VIII, 270 p. ; 24 cm. – (Guides to Asian librarianship, ISSN 1073-6530). – Bibliogr. a fejezetek végén. – ISBN 0-313-29423-2

Raktári jelzet: 3-13355

A Greenwood Kiadó ázsiai sorozatának immár negyedik kötete India könyvtárügyének az összefoglalására vállalkozik. (Eddig a Korea, Japán és Kína könyvtárügyét bemutató kötetek láttak napvilágot.) A két – amerikai és indiai – szerző szándéka szerint a hatalmas ázsiai ország könyvtárügyének tájékoztató kézikönyve azoknak készült, akik tanárként, kutatóként vagy diákként foglalkoznak vagy érdeklődnek a szakma nemzetközi fejleményei iránt, illetve az összehasonlító könyvtártudomány művelőinek.

A több mint 900 milliós lélekszámú (1994) szubkontinens 1947. évi függetlensége óta szövetségi köztársaság. Az indiai kormány kezdettől fogva felismerte a könyvtárügy fontosságát, és folyamatosan jelentős támogatást biztosított számára, így jelenleg egy jól kiépített könyvtári infrastruktúrával rendelkezik az ország.

A kézikönyv a kezdetektől a kilencvenes évek végéig követi nyomon a modern könyvtárügy fejlődését. Az első fejezet röviden összefoglalja az indiai könyvtárügy történetét, majd egy-egy fejezetben az egyes könyvtártípusok (nemzeti könyvtárak, felsőoktatási, közművelődési, iskolai és szakkönyvtárak) ismertetésére kerül sor. A következőkben a bibliográfiai számbavétel, a szakmai egyesületek, a könyvtárosképzés, majd a könyvtárgépesítés kérdéseivel foglalkoznak. Az egyes fejezetek végén jegyzetek és a kérdéskör válogatott bibliográfiája található. A kötetet tárgymutató teszi még használhatóbbá.

Pedley, Paul

   Copyright for library and information service professionals / Paul Pedley ; [publ. by the Aslib...]. – 2. ed. – London : Aslib IMI, cop. 2000. – XI, 124 p. ; 20 cm. – (The Aslib know how guides). – ISBN 0-85142-432-5

Raktári jelzet: 2-10562

Bár a könyvtárosok közül kevesen rendelkeznek jogi végzettséggel is, mégis gyakran szembesülnek szerzői jogi problémákkal. Az Aslib „Know How Guides” sorozatában megjelent útmutató kifejezetten a könyvtárosokat szeretné eligazítani a szerzői jog labirintusában. A könyv egyaránt foglalkozik a hagyományos papír alapú és elektronikus formában megjelent dokumentumok szerzői jogi kérdéseivel. A karcsú, ám praktikus ismereteket adó könyv szerkezete: Bevezető ( gazdasági jogok, erkölcsi kérdések, a szerzői jog időtartama); A szerzői jog és a könyvtárak; Felhasználói jogok; Licenc formák; Szerzői jogvédelem alatt álló anyagok digitális használata; Elektronikus források licensze; Az Egyesült Királyság jogi szabályozása; Az Európai Unió dokumentumai; Nemzetközi tanulmányok, egyezmények; Eseti jog; A szerzői jog a munkahelyen (esettanulmányokkal); Hasznos könyvek, folyóiratok jegyzéke; Hasznos szervezetek címei, és néhány fontosabb webhely.

   The public library service : IFLA/UNESCO guidelines for development / prep. by a working group chaired by Philip Gill... ; [ed. by the International Federation of Library Associations and Institutions]. – München : Saur, 2001. – XVI, 116 p. ; 21 cm. – (IFLA publications, ISSN 0344-6891 ; 97.). – ISBN 3-598-21827-3

Raktári jelzet: 3-13148

Az IFLA közművelődési könyvtári irányelvek 1986-ban jelent meg először ezzel a címmel: előzőleg a Standards for public libraries (1973 és 1977) nevet viselte; a magyar fordítás öt évvel később jelent meg. Az irányelvek legfrissebb kiadása 2001-ben látott napvilágot. Az átdolgozást végző hét tagú nemzetközi munkacsoport úgy határozott, ismét közzétesz olyan számszerű normatívákat, amelyek az elérendő célokat tűzik ki, azaz bármely közkönyvtárra alkalmazhatóa fejlődésük bizonyos szakaszában. A szolgáltatásokra vonatkozó példákkal azt illusztrálják, milyen követésre érdemes fejlemények tapasztalhatók a könyvtári ellátásban a különböző országokban. A kötetben komoly hangsúlyt kapott az új információs és kommunikációs technológia is.

A könyvecske hat fejezetből áll, mindegyik élén az IFLA/UNESCO 1994. évi közkönyvtári kiáltványából vett idézetek állnak: A közkönyvtár szerepe és céljai (p.1-12.), Jogi és pénzügyi keretek (p.13-21.), A használók igényeinek kielégítése (p.23-47.), Gyűjteményfejlesztés (p.49-60.), Emberi erőforrások (p.61-69.), A közkönyvtárak irányítása és marketing-tevékenysége (p.71-90.). A függelékben az IFLA/UNESCO közkönyvtári kiáltványa (Manifesto) és a finn könyvtári törvény (904/1998) teljes szövege, a Buckinghamshire-i megyei könyvtár szolgáltatási szabályzata és két könyvtárépítési normatíva található (a kanadai Ontario és a spanyolországi Barcelona városi könyvtáráé 1997-ből, illetve 1999-ből). A kötetet irodalomjegyzék, az IFLA normatíváinak és irányelveinek, továbbá előkészületben lévő irányelveinek jegyzéke és tárgymutató zárja.

Rehman, Sajjad ur

   Preparing the information professional : an agenda for the future / Sajjad ur Rehman. – Westport, Conn. ; London : Greenwood, cop. 2000. – XI, 177 p. ; 21 cm. – (Contributions in librarianship and information science, ISSN 0084-9243 ; 93.). – ISBN 0-313-30673-7

Raktári jelzet: 2-10559

A szerző a kuwaiti egyetem LIS-professzoraként újragondolta a könyvtárosi munkakörök ellátásához szükséges szakmai ismereteket. Elemzéséhez felhasználta az elmúlt húsz év szakirodalmát, de a munkáltatók elvárásaira, az egyes könyvtártípusok jellegéből következő elvárásokra is figyelt az ideális szakmai képzési modell(ek) bemutatásában.

A nyolcvanas évek közepétől vált ismertté a szakirodalomban a CBE (competency-based education) fontossága a tantervekben, melynek lényege, hogy a szakma változó igényeihez alkalmazkodva próbálja meghatározni a szakmai tudásanyagot és a szakma gyakorlásához szükséges készségeket a jövő könyvtárosa számára. A szakmai alkalmasság jellemzésére többféle módszer (statisztikai alapon a szakirodalomban gyakran emlegetett tulajdonságok alapján, jártasságokat felsoroló listáról választva stb.) kínálkozik, melyek közül többet bemutat a szerző. Definiálja a szakmai kompetencia fogalmát és az érthetőség kedvéért néhány modellel is illusztrálja (pl. a könyvtári, információs pályaalkalmasság szempontjai, az ausztráliai alkalmassági normák, az európai országokban a kilencvenes években felállított NVQ – nemzeti foglalkoztatási képesítési norma – stb.). Mintát ad a jövő könyvtáros szakemberétől elvárható ismeretekről és készségekről, munkakörökhöz kötve vázolja az elvárásokat (pl. a feldolgozó, a gyarapító, beszerző, gyűjteményszervező, tájékoztató, folyóiratos). Szó esik az egyes könyvtártípusokhoz (felsőoktatási könyvtár, közkönyvtár, szakkönyvtár) köthető modellekről is. A fejlődő országokban folyó egyetemi képzés és a fejlett országok képzése közötti különbségekről egy teljes fejezet szól, felvetve ezek egymáshoz közelítésének szükségességét. A záró fejezetben összehasonlítást kapunk az amerikai, az angol/ausztrál modellekről, valamint néhány fejlődő ország (Pakisztán, Malajzia, Szingapúr) helyzetéről, álláspontjáról. A munkáltatók, a könyvtárhasználók és a szakma által megfogalmazott elvárások ismerete és összehangolása azért fontos, mert a képzést a tényleges igényekhez lehet közelíteni. Az információtechnika fejlődése miatt szükségszerűen bekövetkező változásokról, a hálózathasználattal kapcsolatos tudás megjelenéséről kevés szó esik. A kötet elsősorban a könyvtárosképzésben oktatók, valamint a szakmai szervezetek érdeklődésére számíthat.

St. Clair, Guy

   Beyond degrees : professional learning for knowledge services / Guy St. Clair ; with the participation of Lauren Albert. – München : Saur, 2003. – XXVI, 315 p. ; 24 cm. – (Information services management). – ISBN 3-598-24369-3

Raktári jelzet: 3-13183

A szerző a tanulás, a tudás, az ismeretek megszerzésének új módjáról, az általa knowledge services-nek, kompetens fordítás hiányában „tudásszolgáltatásnak” nevezett fogalomról írta könyvét. Célja kettős volt: egyrészt az ismeretekkel, tudással, információval foglalkozók figyelmét felhívni erre az új, általa a 21. század hivatásának nevezett szakmai területre, másrészt pedig konkrét példákkal, útmutatással segíteni az intézményeket ilyen típusú funkció kialakításában, megszervezésében.

A tudásszolgáltatás mindazokkal a tudományterületekkel és foglalkozásokkal kapcsolatban áll, amelyekben az ismeretekkel, a tudással, az információval foglalkoznak. Érinti a könyvtárakat, levéltárakat, a képzéssel foglalkozókat stb. Fogalmilag közeli kapcsolatban áll a tudásmenedzsmenttel, az információs menedzsmenttel, a stratégiai (célorientált) tanulással.

A könyv első részében hét fejezet található: definiálja a fogalmat, bemutatja a kapcsolódási pontjait, jellemzi és összehasonlítja a hagyományos végzettséget a képesítést adó foglalkozásokkal, s javaslatot tesz a tudásfejlesztés és tudásmegosztás bevezetésére valamennyi intézményben, szervezetben. A munka második részében a tudásfejlesztés és tudásmegosztás (KD/KS) intézményi, szervezési teendőivel foglalkozik a szerző, aki egyébként egy New York-i vezetőképző iskola irányítója, korábban pedig a Szakkönyvtárosok Egyesületének elnöke volt (ez magyarázza az SLA működéséből vett sok példát).

A könyv nem elvont elméleti fejtegetésekkel magyarázza a knowledge service lényegét, hanem praktikus szempontokat követ, gyakran alkalmaz az egyes fejezetek között hosszas idézeteket a szakkönyvtárosok egyesületének állásfoglalásaiból (pl. stratégiai tervek, képzési terv, szakmai kompetencia meghatározása), s a személyzet képzésének adott intézményen belüli megszervezésére és a hasonló intézmények közötti képzési formák kialakítására ösztönöz.

Tenopir, Carol – King, Donald W.

   Towards electronic journals : realities for scientists, librarians, and publishers / Carol Tenopir and Donald W. King. – Washington : SLA Publishing, 2000. – XXII, 488 p. ; 23 cm. – ISBN 0-87111-507-7

Raktári jelzet: 3-13194

Ebben a vaskos kötetben, amelynek alcíme: A realitásokról kutatóknak, könyvtárosoknak és kiadóknak, két jeles szerző tekinti át az elektronikus folyóiratokkal kapcsolatos legváltozatosabb kérdéseket a gazdag szakirodalom, különböző vizsgálatok és saját publikációs és oktatási munkásságuk alapján. Ahogy írják, az volt a céljuk, hogy az e-folyóiratok előállítói, kiadói, közvetítői és felhasználói jobban megértsék egymás szempontjait, céljait, szerepét és munkamódszereit. A kötetben egy-egy, több fejezetet átfogó blokk foglalkozik a kutatók, a könyvtárak és a kiadók részvételével az elektronikus publikálási folyamatban (2., 3. és 4. rész). A kutatók részvételét áttekintve a kutatók többféle szerepéről (szerzők, olvasók és lektorok), a tudományos közlemények szerzőségének kérdésköréről, a tudományos folyóiratok olvasóközönségéről és az információkeresési-olvasási szokásokról esik szó. A könyvtárak részvétele részben a könyvtári használatról és annak gazdaságossági kérdéseiről olvashatunk. A kiadók részvétele sok-sok adattal és ténnyel szolgál a kiadási tevékenység, a költségek, az árképzés és a finanszírozás területéről. A záró, 5. rész az elektronikus publikálás összefoglaló címet kapta. Ebben az elektronikus publikálásra való áttérés több tucat szempontjára térnek ki a szerzők, majd az internet gazdasági kérdéseivel, az elektronikus folyóiratkiadás költségeivel (a trendekkel és a „gyenge pontokkal”) és az árképzéssel (többek között a beindítás és a működés beruházásigényével) foglalkoznak. A nyitó fejezetben természetesen megírták a tudományos folyóiratok és – ez utóbbit főként saját tapasztalataik alapján – az elektronikus folyóiratkiadás rövid történetét.

Ticher, Paul

   Data protection for library and information services / Paul Ticher. – London : Aslib IMI, cop. 2001. – XI, 131 p. ; 20 cm. – (The Aslib know how guides). – ISBN 0-85142-467-8

Raktári jelzet: 2-10558

Az 1998-ban született adatvédelmi törvény keretet biztosított a különböző szervezetek számára az adatok gyűjtéséhez és kezeléséhez. A törvény természetesen befolyásolta a könyvtári és információs intézmények gyakorlatát is. A „Know How Guide” sorozatban megjelent kötet az adatvédelem kérdéseinek könyvtári vonatkozását taglalja. A jogi kérdéseket közérthető magyarázatok után esettanulmányokkal illusztrálja. A könyv szerkezete: Személyes adatok; Az adatvédelem 8 alapelve; Ki felel az adatok védelméért; Tájékozódás az adatokról; Mikor szükséges közmegegyezés; A túl személyes adatok kezelése; Jog saját adataink megtekintésére; Korlátozások a közvetlen marketing felhasználásban; Egyéb jogi szempontok; Adatbiztonság; Ki mihez férhet hozzá; Milyen adatok adhatók ki külföldre; Néhány különleges eset bemutatása; Büntető szankciók; Az adatvédelmi biztos stb. A sorozat ismerői tudják, hogy a sorozat karcsú köteteiben a témához kapcsolódó hasznos olvasnivalókat, praktikus információs helyeket, címeket is találnak, s hasznos információt tartalmaznak a függelékben olvasható dokumentumok is.

Raktári jelzet: 4-11057

A kiállítás az enciklopédikus gyűjtés és rendszerezés történetét kíséri végig az írásbeliség kezdetétől napjainkig. A művek két nagy csoportra oszthatók: szerkesztői vállalkozásokra, amelyek a tudást egyetlen könyvbe szerették volna sűríteni, valamint könyvtárakra, amelyek a világ összes tudását egyetlen helyen szerették volna bemutatni. A szándék ugyanaz: összegyűjteni, rendszerezni, majd mások számára hozzáférhetővé tenni a tudást. A történeti áttekintés az ókori könyvtáraktól a középkori kolostorokig, a műgyűjtő uralkodók kincseitől a francia felvilágosodáson át napjaink elektronikus korszakáig nyúlik, miközben a szerzők filozófiai-filológiai kontextusban is elemzik az „enciklopédizmus” fogalmát .

A kiállítás nemcsak a BnF saját könyveire, valamint más, Franciaországban található gyűjteményekre korlátozódott, hanem további 10 európai ország könyvtáraiból és múzeumaiból kölcsönkapott anyagokat is felvonultatott. A közel 600 eredeti dokumentum az egyetemes kultúrtörténet 5000 évét öleli fel. A könyv részletesen tárgyalja és jegyzetekkel ellátott képillusztrációkkal örökíti meg a gazdag anyagot.

Weber, Mary Beth

   Cataloging nonprint and Internet resources : a how-to-do-it manual for librarians / Mary Beth Weber. – New York, NY ; London : Neal-Schuman, cop. 2002. – XXI, 379 p. : ill. ; 28 cm. – (How-to-do-it manuals for librarians ; 113.). – ISBN 1-55570-435-2

Raktári jelzet: 4-11082

Ez a kézikönyv a nem nyomtatott és az internetes források katalogizálásához ad igen részletes, példákkal bőven illusztrált útmutatót a feldolgozó könyvtárosok kezébe az AACR2R és a USMARC alapján. Fejezetei a következő publikációtípusok katalogizálását segítik: kartográfiai anyagok; hangzóanyagok; mozgófilmek és videodokumentumok; elektronikus dokumentumok, készletek; mikroformák; Internet források. Utolsó fejezete a metaadat- és a MARC-formátumokat hasonlítja össze. Az egyes fejezetek nemcsak a bibliográfiai leírással, hanem az egységesített besorolási adatok megválasztásával, az ún. tételszerkesztéssel is foglalkoznak.