49. évfolyam, 2003. 1. szám
Archívum
English

A Nemzeti Könyvtár számítógépesítésének története 1969 és 2000 között

UNGVÁRY Rudolf

Könyvtári Figyelő, Új folyam 13. (49.) 2003. 1. szám  11–66. oldal

 

Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) gépesítésének alakulását a hetvenes években kibontakozó bibliográfiai forradalom és a számítástechnika változásai ösztönözték, de a fejlődés irányát, ütemét, támogatottságát a pártállami, társadalmi, politikai és szakmai környezet határozta meg.

A fejlődéssel lépést tartani kívánó szakmai elit és a nemzeti könyvtár ügyeiben döntést hozó felsővezetők kapcsolata nem volt felhőtlen, a fejlesztők érdekérvényesítő képessége nem tudott hatásosan megnyilvánulni. A fejlesztést nehezítette az akkori társadalmi rendszer tőkeszegénysége és (amikor egyáltalán már hardver- és szoftverbeszerzésen lehetett gondolkodni) az a tény, hogy a nemzeti könyvtári feladatokból fakadó specifikus igényeket a kereskedelmi forgalomban kapható integrált rendszerek nem voltak képesek maradéktalanul kielégíteni. A programokat tehát jelentősen bővíteni kellett (saját költségből és saját erőből) ahhoz, hogy a nemzeti könyvtári szerepből fakadó feladatoknak eleget tehessenek. Ez a tény lelassította a gépesítés ütemét, hosszú távon pedig költségesebbé tette, mintha eleve a részigényeket jobban kielégítő, drágább rendszert vásárolták volna meg, vagy ha a könyvtár az egyedi fejlesztés mellett dönt.

Nemzetközi összehasonlításban az OSZK-ban elkezdett gépesítés nemcsak időben, hanem a minőségében is lépést tartott a jobb körülmények között működő nemzeti könyvtárakéval. Az eredeti elképzelések szerint az OSZK-ban a feldolgozást (a katalogizálást és a nemzeti bibliográfia előállítást) kell gépesíteni, de a cikkben részletesen vázolt okok miatt a döntés a kiadvány-előállítás irányába dőlt el, hosszú évekre fenntartva a párhuzamos feldolgozást az OSZK katalógusa és az MNB között.

A pénzhiány miatt sokáig nem volt saját gépterme (gépe) a könyvtárnak, ezért külső, bérelt gépeken történt a bibliográfa előállítása és az adatok tárolása. Végül 1989-ben, pályázat útján és a COCOM-embargó keretein belül beszereztek egy IBM nagygépet és a hozzá tartozó integrált könyvtári rendszert, a DOBIS/LIBIS-t, melyet 1998/99-ben váltott fel az AMICUS. A DOBIS/LIBIS nemzeti könyvtári színvonalú adaptálása a legfontosabb feladatokra megvalósult, de egyes részfeladatokat az integrált rendszertől külön kialakított Micro CDS/ISIS alapú célrendszerekben tudtak csak gépesíteni. (Az egyedi fejlesztésű rendszerek sikeres működése jelzi, hogy a gépesítés a saját erőből fejlesztett integrált könyvtári rendszer irányába is elindulhatott volna.) A relációs adatbázis-kezelésre nem alkalmas, webes felülettel nem rendelkező DOBIS/LIBIS-t felváltó AMICUS alkalmasabb arra, hogy lehetővé tegye az egységes nemzeti könyvtári számítógépes rendszer kiépítését, a külön lévő adatbázisok integrálását, a különgyűjtemények gépesítését, noha teljes mértékben ezzel sem oldhatók meg a Nemzeti Könyvtár integrált gépesítési feladatai.

A tanulmány időrendben haladva, szakirodalmi forrásokra, irattári anyagokra, interjúrészletekre támaszkodva mutatja be a gépesítés szakaszait, megvilágítva a döntések hátterét. Felsorolja a gépesítésben résztvevő személyek és cégek nevét is, táblázatban mutatja be néhány ország nemzeti könyvtárának számítógépes célrendszerét, a gépesítés kezdetét, s a jelenleg alkalmazott rendszert.

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek