49. évfolyam, 2003. 1. szám

Archívum

Könyvtári Figyelő, Új folyam 13. (49.) 2003. 1. szám 103–122. oldalak

2001-ben norvég – svéd – magyar közös összehasonlító nemzetközi vizsgálat tervét dolgozták ki a résztvevő kutatók: Ragnar Audunson az osloi University College, Joachim Hansson a goteborgi Boras University College és Attila Nagy a Könyvtári Intézet munkatársai.

Az összehasonlító vizsgálat fő kérdése az volt, hozzájárulnak-e működésükkel a közkönyvtárak ahhoz, hogy a nagyvárosokban életképes helyi közösségek alakuljanak ki, s betöltenek-e a valamilyen szerepet abban, hogy a közösségek aktívan vegyenek részt a közügyekben.

A kutatás első szakaszában, 2002-ben kérdőívek és mélyinterjúk segítségével vizsgálták a könyvtárak szerepét a helyi közösségek szerveződésében. A következő szakaszokban az összehasonlító elemzés és a javaslattétel következik. A vizsgálat helyszínéül a három nagyváros (Göteborg, Oslo, Budapest) közel azonos jellegűnek és összetételűnek mondható, ipari kerületeit választották (Norvégiában: Sandakar Torshov, Svédországban: Gamlestaden, Magyarországon: Angyalföld). A tanulmányban a norvég és a magyar adatok összehasonlítása és elemzése olvasható. (A svéd adatok még nem állnak rendelkezésre.)

A vizsgálat előkészítő szakaszában Magyarországon először kötetlen interjúkat készítettek a kerületi önkormányzat, a pedagógusok és a helyi cigány kisebbség képviselőivel, majd véletlenszerűen kiválasztott 400 fős mintán kérdőíves felmérést végeztek a könyvtárhasználatról. Mivel a közkönyvtárakkal szemben támasztott elvárások az elmúlt években jelentősen megváltoztak, a könyvtárosoknak végig kell gondolniuk – pl. egy ilyen vizsgálat eredményeire és javaslataira támaszkodva – miként álljanak használóik rendelkezésére a továbbiakban. Passzív információszolgáltatók legyenek vagy vállaljanak ennél aktívabb, nevelő, irányító, a kulturális közjót közvetítő szerepet is? Az adatokból látható, hogy a norvégokhoz képest nálunk még nagy az emberek “demokrácia-deficitje”. A magyar könyvtárhasználóknak gondot jelent a helyi eseményekről való tájékozódás, bekapcsolódás, véleménynyilvánítás, s többségükben elvárják és szükségesnek tartják a könyvtártól az ehhez a tájékozódáshoz kínált segítséget. A magyar megkérdezettek a kérdőív nyitott befejező kérdésére megfogalmazták ellenérzéseiket, kritikájukat és ötleteiket a könyvtárak közösségformáló szerepével kapcsolatban. A nyitottabbá válás igénye mellett féltik a könyvtárak hagyományos szerepét az olvasás megszerettetésében. A véleményekből ízelítőt is közöl a tanulmány.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek