49. évfolyam, 2003. 1. szám

Archívum

A szabványosítással kapcsolatos előzetes munkálatok a NAVA projektben

Berke Barnabásné
 

2001 decemberében készült el a NAVA projekt előkészítésének keretében az „Audiovizuális dokumentumok regisztrálása, nyilvántartása terén alkalmazott szabványok és szabályzatok áttekintő elemzése” c. összefoglaló dolgozat, amelynek bevezető részéből fontosnak tartjuk a következők kiemelését:

Az új multimédia infrastruktúra egyik fontos eleme, szabványos eljárások kialakítása a digitális művek azonosítására és leírására. A hagyományos kiadói és hangfelvétel előállító iparban évtizedek óta alkalmaznak szabványos azonosítókat a termékek terjesztésének és az üzleti nyilvántartások vezetésének támogatására. A digitális tartalom hálózati továbbításához egyre nagyobb szükség van hatékony és megbízható mechanizmusokra nemcsak a termék, hanem az abban megtestesülő szellemi tulajdon azonosítása érdekében is.

A normatív dokumentumok áttekintése

Az összefoglaló elemzés kitért a jelenleg ismert és még kidolgozás alatt lévő nemzetközi (ISO) szabványok ismertetésére, valamint azokra a normatív dokumentumokra, amelyeket többé-kevésbé már alkalmaznak a fejlett hálózati infrastruktúrával bíró országokban, illetve hazai feldolgozó műhelyekben. Többek között a következő dokumentumokat vettük számba:

ISAN ISO 15706:2002 – Information and Documentation – International Standard Audiovisual Number
Magyarul: Audiovizuális művek nemzetközi szabványos azonosító száma.

V-ISAN ISO/WD (Working Document) 20925-1 – Information and Documentation – Version identifier for audiovisual works (V-ISAN) – Part 1 : Format and use) 2001-11-21.
Magyarul: Az audiovizuális művek verzióinak (változatainak) azonosítója.

A V-ISAN 20925-2 ISO szabvány az azonosító regisztrációs eljárásának szabályait fogja tartalmazni.

ISO/DTR (Draft Technical Report) 21449 – Content delivery and Rights Management – Functional Requirements for Identifiers and Desciptors for Use in the Music, Film, Video, Sound Recording and Publishing Industries.
Magyarul: Tartalom közvetítés és tulajdonjogok kezelése – Azonosítók és deszkriptorok működési követelményei a zenei, a film-, a videó- és a hangfelvételek terén a kiadói szférában.

ANSI/NISO Z 39.85-2001 The Dublin Core Metadata Element Set. Az amerikai szabványt az Amerikai Nemzeti Szabványosítási Intézet (American National Standars Institute, Bethesda, Maryland, U.S.A.), 2001. szeptember 10-én helyezte hatályba.

ISO/IEC JTC1/SC2/WG11 Coding of Moving Pictures and Audio : International Standard Identifiers for Use in the Music, Film, Video, Sound Recording, and Publishing Industries: Joint Response to the MPEG Call for Proposals for Digital Item Identification and Description.
Magyarul: Audiovizuális anyagok kódolása : Nemzetközi szabványos azonosítók használata a zenei, film-, videó- és hangfelvétel, valamint a kiadói iparban: együttes válasz az MPEG javaslatára a digitális anyagok azonosítására és leírására.

Mivel a szabvány 1992-ben készült, természetesen nem tartalmaz a hálózaton vagy digitalizált formában archivált audiovizuális dokumentumok leírására vonatkozó előírásokat. Mindazonáltal, ma is iránymutatónak véljük a videodokumentumok alapvető bibliográfiai adatainak megválasztására és leírására. Digitalizált dokumentumok esetében a KSZ/2-vel kombinálva jól hasznosítható. Az adatelemek a Dublin Core szerkezetben is elhelyezhetőek.

KSZ/2 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok / közreadja a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság.- [Budapest] : OSZK, 2000.

A szabályzat valamennyi elektronikus formában megjelent dokumentum bibliográfiai leírására tartalmaz előírásokat, így ezek figyelembe vehetők az audiovizuális dokumentumok leírása esetében is. Kétségtelen, hogy számos, az audiovizuális dokumentumok speciális adatainak leírására nem ír elő részletes szabályokat, de ezekkel a szabályzat kiegészíthető az MSZ 3424-10 alapján.

Videodokumentumok katalogizálása : házi szabályzat : kézirat. – 1.2 változat. – Budapest : OSZK Kortörténeti Különgyűjtemény, 1995.

A házi szabályzat az OSZK videódokumentumainak leírására készült az OSZK számítógépes integrált rendszerében (DOBIS/LIBIS, ma NEKTÁR/ AMICUS), és alapul szolgál a mozgóképek, ill. az audiovizuális dokumentumok HUNMARC formátumban való feldolgozásához.

A Szabad-Európa Rádió dokumentumainak katalogizálása : házi szabályzat : kézirat. – 2.0 változat. – Budapest : OSZK Informatikai Igazgatóság, 2001.

KSZ/4.1 HUNMARC. A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma / közreadja a Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabványosítási Bizottság. – [Budapest] : OSZK, 2002.

Az elemzés során megállapítottuk, hogy sem a nemzetközi gyakorlatban, sem Magyarországon nincs még egyetlen olyan, kizárólag az audiovizuális dokumentumok számbavételére (és visszakeresésének elősegítésére) vonatkozó szabvány/szabályzat, amelyet változtatás nélkül fel lehetne használni a NAVA tervezett gyűjtőkörébe tartozó dokumentumok adatainak leírására, ugyanakkor vannak olyan minták, melyeknek felhasználásával összeállítható ilyen szabályzat, és melynek alapján megkezdhető a munka.

Ajánlások

Végül ugyanebben a dokumentumban a megfelelő szabályzat kidolgozására és az azzal kapcsolatos eljárásokra/teendőkre ajánlásokat fogalmaztunk meg. Ezek szerint szükségesnek látjuk:

• A Dublin Core metaadat együttesre vonatkozó szabályzat magyarra fordítását.
  Indoklás: Úgy véljük, leghelyesebb az audiovizuális művek (dokumentumok, produkciók) – különös tekintettel a sugárzott (rádió és televízió) adásokra – esetében, illetve az elektronikus formában, csak az interneten elérhető dokumentumok esetében, ha a kötelespéldánnyal egyidejűleg a beszolgáltató (előállító, közreadó, közrebocsátó) személy/testület látja el a dokumentumo(ka)t az ún. metaadatokkal (legfontosabb katalógusadatokkal), lehetőleg a nemzetközileg használt Dublin Core előírásait alkalmazva. Erről leghelyesebb, ha jogszabály rendelkezik. Az viszont a kötelespéldányt fogadó (archiváló) szervezet feladata, hogy a metaadatok közlésére vonatkozóan szabályzato(ka)t bocsásson a beszolgáltató rendelkezésére.
  A Dublin Core rövidesen ISO szabványként jelenik meg, ami azt jelenti, hogy honosítása megrendelhető a Magyar Szabványügyi Testülettől, tehát MSZ-ként országos szabvánnyá válhat.

• Az ISAN szabvány honosítását és a rendszer bevezetését, valamint igény esetén a hazai audiovizuális művek ISAN-nal való ellátását. Ez nemcsak a gyártók és forgalmazók, hanem a műveket archiváló és szolgáltató szervezet érdeke is. Az ISAN ugyanazt a szerepet tölti be az audiovizuális művek esetében, mint az ISBN a könyveknél, az ISSN az időszaki (folytatódó) kiadvá- nyoknál vagy az ISMN a kottáknál.

• Authority fájlok létrehozását a számbavételhez és a visszakereséshez szükséges adatelemek egységes formában való leírása érdekében (személynevek, testületi nevek – beleértve a közreadókat, kiadókat –, földrajzi nevek, egységesített címek).

• Tárgyszórendszer alkalmazását: ez történhet már meglévő tézaurusz alapján, valamint nagyvonalú osztályozásra felhasználható a 2001. dec. 10-én kelt „Országos Rádió és Televízió Testület pályázati felhívástervezete” (Kulturális Közlöny 25. sz.-ban megjelent melléklet p. 1328–1333.) osztályozási rendszer alapján.

• A munka, illetve a projekt megalapozásához ajánljuk még az amerikai Council on Library and Information Resource (Washington, DC) által megjelentetett dokumentum „The evidence in hand : report of the task force on the artifact in library collections / Stephen G. Nichols, Abby Smith. – Washington, D.C. : CLIR, 2001” megfelelő fejezeteinek: 3.3. Audiovisual, 3.3.1 Sound and Light as Artifact, 3.3.2 Still images, 3.3.3 Moving images, 3.3.4 Recorded sound, 3.3.5 Broadcast media, 3.4. Digital, 3.4.4 Born-digital materials fordítását és az ajánlások figyelembevételét.

Szabályzattervezet kidolgozása

A NAVA Szabványosítási munkacsoportja 2002. augusztus végére kidolgozta „A metaadatok megadásának szabályzata a NAVA-ban archivált dokumentumok számára” c. szabályzattervezetet, amely egy részletes bibliográfiai leírási és tételszerkesztési szabályzat alapjául szolgál.

A szabályzattervezet tárgya és bevezetése a következőket foglalja össze:

Mindenekelőtt fontosnak tartjuk a területen szerepet játszó fogalmak felsorolását és meghatározását. Törekszünk arra, hogy az eltérő, de szempontunkból azonos jelentésű kifejezések között kapcsolatot teremtsünk, és gyakran megadjuk az eredeti angol nyelvű terminusokat a nyomon-követhetőség, illetve a későbbi munka megkönnyítése érdekében. E cikk keretében nem soroljuk fel mindazon meghatározásokat, amelyeket más típusú dokumentumokra vonatkozó leírási szabványok/szabályzatok is tartalmaznak, és természetszerűen érvényesek az audiovizuális dokumentumok számbavételénél.

Fogalommeghatározások

Alkotás ® mű

Alkotó  ® Létrehozó

Audiovizuális dokumentum: (mű, munka, dokumentum) (audiovisual work): tartalmi egységet képező képi és/vagy hanganyag.

Megjegyzés: az audiovizuális dokumentum eszközök használatával látható és/vagy hallható, tekintet nélkül annak eredeti vagy későbbi hordozójára.

Audiovizuális műsorszám: a nyilvánosság számára közvetített hang vagy kép, illetve ezek összekapcsolódó – zárt egységet alkotó, vagy önálló részekből zárt egységbe szerkesztett – együttese, amelyet egyedileg megjelölő főcím vagy szükség szerint más megkülönböztető jelzés jelöl, illetőleg amelynek az időbeli kezdetét és befejeződését – az elejét, illetve a végét – jelző közlés határolja.

Audiovizuális sorozat: önálló epizódokból vagy részekből álló dokumentum, amelynek összetevői kapcsolatban állnak egymással és általában az egész sorozatot összefoglaló közös címük van.

Dátum: a hozzáférhetőség időpontja, ami megegyezhet a készítés idejével.

Megjegyzés: nem tévesztendő össze a kiadás, gyártás idejével, még kevésbé az idő vonatkozással ( ®  Tér-idő vonatkozás). Nem biztos, hogy a készítés, gyártás (felvétel) ideje megegyezik a hozzáférhetőség idejével. Ez az időpont főképpen hozzáférhetőség (adás/sugárzás) időpontjának megjelölése. A dátum lehet a létrehozás ideje, az érvényesség, a hozzáférhetőség, és a visszavonás ideje.

Fiktív cím: a címmel nem rendelkező dokumentum számára megállapított (konstruált) cím.

Megjegyzés: Ha egy dokumentumnak nincs címe, csak megjelenített vagy elhangzó szövege, e szöveget kell teljes vagy rövidített formában főcímként leírni. A szöveg tartalmának fontos részeit, mint például termékek vagy szervezetek neveit, események nevét, helyét, idejét változatlanul meg kell tartani a címben.

Több, cím nélküli, de összetartozó dokumentum esetén a megjelenített, elhangzott szövegek alapján kell a dokumentumot leírni, megadva egy rájuk jellemző megfelelő nyelvű és írásrendszerű, a leírás készítője által alkotott főcímet. Ha a dokumentumnak nincs szövege, a megállapított főcím megadható a nyilvántartás nyelvén (esetünkben magyarul).

ISAN (International Standard Audiovisual Number): audiovizuális mű nemzetközi szabványos azonosító száma.

Kiadó: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely anyagi és/vagy irányítási, igazgatási felelősséget vállal a dokumentum nyilvánossághoz közvetítéséért.

Kiterjedés (coverage):  ®  Tér-idő vonatkozás

Közreadó: az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a dokumentum szellemi (szakmai, tudományos, irodalmi, művészi stb.) tartalmáért felelős (® még: Közreműködő, Szerkesztő, Létrehozó).

Közreműködő (contributor): az a természetes vagy jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, aki/amely a dokumentum szellemi (szakmai, tudományos, irodalmi, művészi stb.) tartalmának létrehozásában az alkotó(k)hoz képest másodlagos (alárendelt, illetve járulékos) szerepet tölt be (például: filmszerkesztő, forgatókönyvíró, narrátor).

Létrehozó (creator): az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a dokumentum vagy annak fő része szellemi (szakmai, tudományos, irodalmi, művészi stb.) tartalmának alkotója, aki/amely e tartalomért elsősorban felelős (író, rendező, zeneszerző, művész, előadó, szereplő stb.) és akinek a tartalomhoz fűződő jogait a szerzői jog védi (® még Közreadó, Közreműködő, Szerkesztő).

Megjegyzés: Az audiovizuális művek esetében – ahogyan az a felhasznált irodalom alapján nyilvánvalóvá vált –, a szerzőség nem állapítható meg egyértelműen, mivel a mű csapatmunka eredménye. A felhasználó szempontjait kell figyelembe venni akkor, amikor alkotó(k)nak vagy közreműködő(k)nek minősítünk természetes vagy jogi személyeket. A lényeg az, hogy a számbavétel során mindazon neveket megadjuk, amelyek a keresés szempontjából relevánsak.

Metaadatok: az elektronikus formában tárolt dokumentumok leírásához és azonosításához szükséges adatok sora.

Megjegyzés: egyszerűbben, a távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok katalógusadatai.

Mű (product): termék, amely alkotás eredményeképpen jött létre. Ide tartoznak: monografikus és folytatódó kiadványok, hangfelvételek, film- és videofelvételek, multimédia-alkotások, stb., akár közbenső, akár végleges formájukban. A mű lehet: egyetlen egységből álló mű, részmű vagy több alkotást magába foglaló mű.

Összetett audiovizuális mű (munka, dokumentum): olyan mű, amely egy vagy több más audiovizuális művet vagy audiovizuális művek részét tartalmazza.

Példák:

• játékfilm, amely rajzfilmek részeit vagy más klipeket tartalmaz;

• televízió műsor, amely korábban gyártott játékfilmből, televízió sorozat részeiből vagy más audiovizuális művekből áll.

Producer: az a személy vagy testület, aki vagy amely a dokumentum létrehozásáért anyagi felelősséget vállal, és magát az audiovizuális dokumentumban vagy annak külső adatforrásában producerként nevezi meg.

Szerkesztő: az a természetes vagy jogi személy, aki/amely a dokumentum szellemi (szakmai, tudományos, irodalmi, művészi stb.) tartalmának összeállításáért felelős (főszerkesztő, felelős szerkesztő, szerkesztő, összeállító) és akinek a tartalomhoz fűződő jogait esetenként szerzői jog védi (® még: Közreadó, Közreműködő, Létrehozó).

Szerző  ® Létrehozó

Tér-idő vonatkozás (coverage): földrajzi (térbeli) nevek vagy időbeli adatok(időhatárok), amelyekre a dokumentum vonatkozik (amelyeket magába foglal).

Verzió (audiovizuális műé): elemek együttese, amelyek változást eredményeznek az audiovizuális mű tartalmában.

Megjegyzés: Bármely változtatás, amely az (eredeti) audiovizuális mű tartalmát érinti (pl. a művészi tartalmat, a nyelvet, a szerkesztést vagy a műszaki formátumot), új verziót eredményez és a használat szempontjából egyedi verzió-azonosító, V-ISAN kiutalását teheti szükségessé.

Videodokumentum (az MSZ 3424-10 szerint): műanyag lapon, szalagon stb. rögzített kép és hang, amely elektronikusan tehető láthatóvá és hallhatóvá.

Megjegyzés: A videodokumentum egy vagy több, gyakran közös borítóban lévő fizikai egységből állhat, és szöveges melléklettel egészülhet ki. Legfontosabb fajtái: videolemez, videoszalag, videokazetta.

A Dublin Core

A Dublin Core Metadata Initiative (DCMI = Dublin Core Metaadat Kezdeményezés) Igazgatósága az OCLC Kutatási és Speciális Projekt Irodája keretében működik, amely a szabályzat gondozásáért felelős. (URL: http://dublincore.org/).

A szabvány előszava leírja annak eredetét, amely 1995-re nyúlik vissza, amikor is könyvtárosok, elektronikus források szakértői, tartalom-szolgáltatók gyűltek össze, hogy megállapodjanak egy könnyen érthető és alkalmazható forrás-leíró szabályzatban bármely tudományág területén. Az érdeklődés folyamatosan nőtt a DCMI iránt és mára több mint 20 nyelvre fordították le dokumentumait, amelyeket átvett a CEN/ISSS (Európai Szabványosítási Tanács/Információs Társadalom Szabványosítási Rendszere) és hivatalosan foglalkozik vele a WWW Konzorcium és a Z39.50 szabvány. A Dublin Core-nak (a továbbiakban: DC) egyszerre vannak erősségei és gyenge pontjai. A metaadatok létrehozásának egyszerűsége csökkenti a költségeket és elősegíti az együttműködést, de nem jelent megoldást minden jelentésbeli és funkcionális követelmény kielégítésére. Ugyanakkor mindezekkel kiegészíthető és összeegyeztethető, azaz kiinduló alapként szolgál a teljesebb körű leírások elkészítéséhez. A metaadat elemek beilleszthetők a MARC formátumú rekordokba. A DC HTML-ben és XML-ben egyaránt címkézhető 15 adatelemet tartalmaz. Az elemek mindegyike szabadon válaszható és ismételhető, sorrendjük nem meghatározott, de az általános érthetőség céljából kötött szókészlet alkalmazása szükséges. Az elemek jelentését minősítőkkel lehet finomítani.

A metaadatok táblázata

A táblázat a Dublin Core szabályzatban előírt, a dokumentumokkal kapcsolatos adatokat tartalmazza, azok magyar és angol nyelvű megnevezésével, meghatározásával, kötelezőségével és ismételhetőségével.^1,2 Az adatok sorrendje a táblázatban: kötelező, feltételesen kötelező, illetve megengedett adatok.

Jelmagyarázat a kötelezőséghez:
K = kötelező; FK = feltételesen kötelező; M = megengedett

Valamennyi adatelem szerepel a HUNMARC³ megfelelő mezőjében, almezőjében.

A metaadatok megválasztásával, adatforrásaival, leírásuk módjával a szabályzat tervezet általános előírásai és rendelkező része foglalkozik.

Más, fontos szabványok

A dokumentumoknak az archívum(ok)ban történő teljes bibliográfiai leírására érdemes figyelembe venni az MSZ 3424/9-1988 Bibliográfiai leírás. Hangdokumentumok, valamint az MSZ 3424/10-1992 Bibliográfiai leírás. Videodokumentumok hatályos magyar szabványok, illetve az ezeket majd felváltó KSZ-ek (Könyvtári és Szakirodalmi Tájékoztatási Szabályzat) előírásait.

Érdemes figyelembe venni még az Országos Széchényi Könyvtárban kidolgozott, belső használatra szánt „Videodokumentumok katalogizálása. Házi szabályzat, 1995” c. dokumentumot, különös tekintettel a több részben megjelent eseti dokumentumok tételkapcsolatainak létrehozásához.

A távoli hozzáférésű elektronikus dokumentumok adatainak megadására alapvető szabályzat a KSZ/2-2000 Bibliográfiai leírás. Elektronikus dokumentumok, az időszaki kiadványokéra (folytatódó dokumentumok) a KSZ/3-2002 Bibliográfiai leírás. Időszaki kiadványok.

A besorolási adatok megadásához az MSZ 3440 szabványcsalád előírásait kell alkalmazni.

A tételszerkesztéshez (a besorolási adatok megválasztásához) az MSZ 3423-1 és az MSZ 3423-2 szabvány előírásait értelemszerűen kell figyelembe venni.

A szabályzattervezet bemutatása

A szabályzattervezet foglalkozik az adatközlés tárgyával, amely eseti dokumentumnál lehet:

• egyetlen egységből álló dokumentum,

• több egységből álló dokumentum valamelyik része (egysége),

• több egységből álló dokumentum egésze,

• több egységből álló dokumentum részeinek (egységeinek) egy csoportja,

• a dokumentum részét képező valamely fejezet, azaz részdokumentum.

• Időszaki (folytatódó dokumentum) esetében lehet:

• a dokumentum egésze,

• a dokumentum bármely részegysége,

• a dokumentum részegységeinek egy csoportja,

• a dokumentum valamely részegységében közzétett fejezet, azaz részdokumentum, amely önálló dokumentum egyben.

Leírja a dokumentumok közötti kapcsolatokat, amely szerint az lehet: két vagy több dokumentum, illetve a bennük foglalt művek egyenértékű vagy hierarchikus kapcsolata. Minden, az adatközlés tárgyát képező dokumentumról önálló adatsort kell megadni. Az egymással kapcsolatban lévő dokumentumok (a bennük foglalt művek) között kapcsolatot kell biztosítani.

A gyűjteményes dokumentumról önálló (összegző) adatsort kell készíteni, amely adatsor a gyűjteményt alkotó dokumentumoknak csak a közös adatait tartalmazza. Az összegző leírás részletező leírásokkal egészül ki, amelyek a gyűjteménybe tartozó egyes dokumentumoknak a saját adatait tartalmazzák. Az összegző és a részletező leírások (tételek) között az adatbázison belül kell a megfelelő kapcsolatot biztosítani.

Foglalkozik a dokumentumot leíró adatok forrásával (belső és külső források), az adatok megadásának nyelvével és írásrendszerével, valamint az adatok írásmódjával.

A rendelkező rész, megadja a metaadatok körébe tartozó adatok forrására, megválasztására, megadásuk (leírásuk) módjára vonatkozó szabályokat és számos (de nem elegendő) példát tartalmaz. A példák közül illusztrációképpen közlünk néhányat:

Az utolsó budai basa
(egyrészes eseti dokumentum főcíme)

Isten áldja a tisztes ipart! 12., A gyékényfonó, csipkeverő
(többrészes eseti dokumentum főcíme)

Gondolat, jel
(időszaki (folytatódó) dokumentum főcíme)

Weber operáiból (válogatás)
(egy zeneszerző gyűjteményes művei)

Heana Cotrubas operafelvételeiből (válogatás)
(egy énekes gyűjteményes felvételei)

Szécsi Pálra emlékezik vissza nővére
Szécsi Kati
(egyedi fiktív cím)

Parlamenti választás 1998
(összefoglaló fiktív cím)

Illyés Gyula anyagai
(fiktív sorozati cím)

 

Hírpercek

Hírek, közlekedés, időjárás

Krónika

Sebestyén Márta

Haydn

TS

Balogh József zongorázik

Zenegér Huzella Péterrel

Benedek Elek meséi

Magyarországi néptáncok 4., Rábaközi táncok

A szabályzattervezet rendelkező része foglalkozik a létrehozó(k)ra vonatkozó adatok leírásának szabályaival. Ezek közül is megadunk néhány példát.

Témaként kell megadni a dokumentum tartalmát leíró tárgyszavakat (kulcsszavakat) és/vagy osztályozási jelzeteket.

Tartalmi leírásként viszont a dokumentum tartalmának szabad szöveges leírását, összefoglalását (kivonatát) kell megadni tömör megfogalmazásban. Ha a dokumentumnak van tartalomjegyzéke, úgy ezt is meg lehet adni.

A további előírások a kiadóra, a közreműködőkre vonatkozó adatok leírási szabályait tartalmazzák.

Példák a dátumra vonatkozó adatok leírására.

Az audiovizuális dokumentum típusának megnevezése. A tervezet kiemeli egy dokumentumtípus tézaurusz használatának fontosságát. A típus többek között lehet:

játékfilm

élő adás

életinterjú

ismeretterjesztő műsor

cigányzene

Példák a formátummal, a működési követelmények megadásával, a méretekkel és egyéb jellemzőkkel kapcsolatos adatokra:

Hanganyag/mpeg2

Hanganyag/mpeg4

Video/mpeg1

Video/mpeg4

25 min.

4 min., 47 sec.

kezdési idő: 00:24:01

befejezési idő: 00:25:31

ff. (fekete-fehér)

hg. (hangos)

sztereo

mono

1.5 Mbps; hg; ff; 296 Mb

További előírások szabályozzák azt, hogy hogyan kell megadni a forrásdokumentum adatait, ha a dokumentum részben vagy egészben valamely más dokumentum (mű) alapján készült, a dokumentum nyelvét, a vele kapcsolatban álló más dokumentum adatait, a tér-idő vonatkozást, valamint a jogokra vonatkozó közléseket.

Végül ajánlásokat dolgoztunk ki (külföldi példák felhasználásával) a NAVA adatbázis egységes kereső-képernyőjére és a találatok megjelenítésére:

Az ablakocskáknál felvillanó magyarázatok: Cím: Keresés a teljes cím vagy a cím bármely szava szerint Tárgyszó: Keresés a tárgyszó indexben Személynév: Keresés rendezők, szereplők, producerek, szerzők stb. neve szerint Testületi név: Keresés rádió és tv adók, kiadók, szponzorok, produkciós cégek stb. neve szerint. Dokumentumtípus: videó, audió, könyv, cikk Év: A keresés szűkítése a megadott évre vagy évek -tól -ig: A keresés szűkítése az adott évhatárok közötti időre Találatok megjelenítése ablakocskában legördülő menü: 10, 20, 30, 50 számokkal

Javaslat a találatok részletes megjelenítésére:

1. ANSI/NISO Z39.85-2001 The Dublin core metadata element set : an American national standard, developed by the National Information Standards Organization : approved September 10, 2001 by the American National Standards Institute. – Bethesda, Maryland : NISO, 2001. – VIII, 6 p.

2. Dublin Core Qualifiers  http://dublincore.org/documents/

3. HUNMARC. A bibliográfiai rekordok adatcsere formátuma. KSZ/4-2002.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek