48. évfolyam, 2002. 4. szám

Az időszaki kiadványok számbavétele és feltárása – nemzetközi tendenciák és hazai környezet
(Az ISSN számadás hazai gyakorlata és nemzetközi összefüggései)

GAZDAG Tiborné

Az ISSN (Időszaki Kiadványok Nemzetközi Azonosító Száma) nemzetközi tájékoztatási rendszer munkájában annak alapítása, 1976 óta részt vesz Magyarország is. Napjainkra az időszaki kiadványok jelentős formai változáson mentek át (megjelentek az elektronikus hordozóra átültetett kiadványok), és szabványos feltárásuk kérdéseit is újra kellett értelmezni. Az interneten elterjedt, sajátos megjelenési formák lehetetlenné teszik az időszaki kiadványokra jellemző részegységek, kiadványszámok elkülönítését, a számozási adatok felismerését. Új dokumentumtipológiai modellt kellett kialakítani (J. Hirons, C. Graham, R. Reynolds), amely a kiadványok közzétételének módját veszi alapul és az időszaki kiadványok fölé egy gyűjtőfogalmat helyez: a folytatódó források kategóriáját, amelybe az időszaki kiadványokon kívül az integráló jellegű, folyamatosan frissített dokumentumok is beleértendők. Bármely kategóriába tartozó információforrás, bármilyen hordozón megjelenhet. A modell kifejlesztésével párhuzamosan megkezdődött az AACR2 időszaki kiadványokra vonatkozó részének, az ISBD(S)-nek és az ISSN nyilvántartási rendszer kézikönyvének (ISDS Manual) a felülvizsgálata is. Megszületett a minden folytatódó dokumentumra érvényes ISBD(CR), és elkészült a csak időszaki kiadványokra vonatkozó magyar szabályzat is, a KSZ3. A leírási szabályok változásaival együtt halad a számítógépes alkalmazások, a szabványos csereformátumok kiigazítása is (MARC 21). A távoli hozzáférésű információforrások számbavételének megkezdésekor a nemzetközi azonosító számok alkalmazási körét is felül kellett vizsgálni. Az ISSN Nemzetközi Központ az időszaki kiadványok teljes körű azonosítását szorgalmazza, az integrálódó dokumentumok esetében azonban a szelektivitás elvét támogatja. Az egyes nemzeti intézmények gyakorlata, a gyűjteményfejlesztés sajátosságai azonban befolyásolhatják a számadás elveinek megvalósíthatóságát: erre példa a magyar nemzeti könyvtár gyakorlata, az azonosító kiutalásánál tekintetbe vett szempontrendszere. (653 – 660. p.)

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek