48. évfolyam, 2002. 3. szám		Archívum

Az Oroszországi Állami Könyvtár elektronikus könyvtárának koncepciója

Az információs folyamatok automatizálása terén az elektronikus könyvtárak létrehozása a legkomplikáltabb és legperspektívikusabb feladatok egyike. 2000 elején az Oroszországi Állami Könyvtár (Vserossijkskaâ gosudarstvennaâ biblioteka) is jónak látta, hogy elinduljon ebbe az irányba. Úgy vélte, a későbbi nehézségeket és kudarcokat elkerülendő, hogy mindenekelőtt átfogó koncepció kimunkálásával kell megkezdenie a kitűzött cél elérését. Ezért – E. V. Nikonorova tudományos-kiadói igazgató irányításával – két felelős szerkesztő, tizenkét munkatárs, két konzulens és egy informatikus részvétele mellett munkabizottságot alakított. 2000 és 2001 folyamán ez a bizottság szakmai viták és egyeztetések egész során készítette el a koncepciónak ezt a változatát, amelyet „jó szívvel“ fogadott el a könyvtár igazgató tanácsa. Ezt követően, 2001 decemberében a könyvtár főigazgatója, V.V. Fedorov is jóváhagyta az alábbiakban ismertetett dokumentumot, V rossijskoj gosudarstvennoj biblioteke razrabotana koncepciâ elektronnoj biblioteki c. tanulmányt, amely a Bibliotekovedenie 2001. évi 6. számában (33-43.p.) jelent meg. Az ismertetetést Futala Tibor írta.

 

A koncepció bevezetésként azokat a fogalmakat definiálja, amelyeket a továbbiakban alkalmaz. A meglehetősen terjedelmes fogalomlista a következő: elektronikus könyvtár, virtuális könyvtár, elektronikus dokumentum, a dokumentum elektronikus másolata, elektronikus erőforrás, adtabázis, távolsági elérés, a használó interfésze, különféle kollekciók (gyűjtemények) interoperabilitálása, metaadatok, szemantikai modell, szöveg, hiperszöveg, hiperkapcsolat.

Az iménti halmazból hadd emeljük ki az elektronikus könyvtár definícióját, amely eszerint nem más, mint „az információs rendszereknek azok a válfajai, amelyekben a dokumentumokat gépileg olvasható – elektronikus – formában tárolják és bocsátják használatra, miközben egyetlen helyről való elérhetőségüket egységes interfész biztosítja.” Az elektronikus könyvtár által elérendő célok között a ritkaságok hozzáférhetőségének, a csak elektronikus formában létező dokumentumok használhatóságának, a használók minőségileg új elérési módokhoz juttatásának, az információellátás szakosíthatóságának biztosítása szerepel. Színrelépésétől elvárják, hogy egyetlen használói pontról valamennyi állományt el lehessen érni, létrejöjjön az elektronikus könyvtár metaadatrendszere, kialakuljon az elektronikus kiadványok felhalmozásának, védelmének és használatának egységes technológiája. Mindeközben az elektronikus könyvtár ismeretterjesztő, tudományos, képző-oktató, tájékoztató és állománykiegészítendő funkciót lát el.

Az elektronikus könyvtár fejlesztése és használata közben kényesen vigyáz arra, hogy betartsa a vele kapcsolatos, illetve a rá vonatkozó jogszabályok-törvények meghagyásait, mindenekelőtt a könyvtári, a szerzői jogi, a számítógépi programokat védő és a nemzetközi információcserét szabályozó törvényét.

A koncepció szerint a könyvtár birtokolta állomány tartalmilag az orosz vonatkozások hangsúlyainak érvényesítésével – általános jellegű. Hozzáférés tekintetében az interneten/intraneten való szereplés vagy nem szereplés határozza meg annak mértékét, műfajilag pedig a következőkből áll:

A koncepcióban tüzetes az állományépítés bemutatása. Keretében egyaránt szerepelnek a saját és idegen állományegységekről készítendő-készített elektronikus másolatokkal, illetve a csak elektronikus formájú dokumentumokkal kapcsolatos szakmai eljárások. A gyarapodás során az állomány struktúrája, beleértve az egyes szintekhez tarozó metaadatok struktúráját is, fokozatosan három szintessé fejlődik (kollekció, objektum, dokumentum).

A katalogizálás a nemzetközi gyakorlatot követve az alábbi dokumentumokra fog támaszkodni:

Az erőforrások keresését és a velük való egyéb műveleteket metaadatok, a belőlük lett identifikátorok teszik lehetővé. Az elektronikus könyvtár metaadatai szakaszosan alakulnak ki. Az első szakaszban a MARC 21 szerinti bibliográfiai leírások, a Dublin Core szerinti „dokumentumjellemzők”, az osztályozó rendszer (konkrétan az ún. szovjet osztályozó rendszer) szerinti szakjelzetek, a szabad tárgyszavak és a disszertációk sajátos kódjai szolgálnak metaadatok gyanánt. A második szakaszban a szovjet osztályozó rendszer gépileg olvasható táblázatai által kifejlesztett hierarchikus és más kapcsolatok, személyek és kollektívák adatai, nemzetközi kiadványszámozás jelzetei lépnek fel metaadatként. A harmadik szakaszban a tematikus keresés szemantikai modell és annak egyes elemei alapján megy bégbe.

A teljes szövegek megjelenítésére számos formátum alkalmazható (így pl. PDF, DOS, TXT, képeknél: TIFF, JPG, HTML). A jövőben szó lehet más formátumok alkalmazásba vételéről is.

Az elektronikus könyvtár architektúrája az internet/intranet-technológiák elvét kívánja hasznosítani. Progamellátásában lesz (a Web-interfész által realizált) kliensi és szerver rész

Ahhoz, hogy a programellátás biztosított-barátságos legyen, igen sok követelménynek kell megfelelni. Leglényegesebb a könyvtárakkal és a használókkal való programkompatibilitás kialakítása. Indulásként (bizonyos továbbfejlesztésekkel) a „Biblioteka 2000" valósítja meg a programellátást.

A tervezet külön fejezetet szán a biztonság kérdéseinek. Benne a hagyományos dokumentumok szkennelés közbeni védelmét és a már meglévő elektronikus dokumentumok védelmének tennivalóit külön-külön tárgyalja.

Az elektronikus könyvtár létrejöttét – az Oroszországi Állami Könyvtár anyagi-műszaki bázisának igénybevételével – a költségvetés hivatott finanszírozni. A koncepció szerzői ezen túlmenően feltételezik, hogy a feladat megvalósítását több mástárca, főként a kulturális, oktatási, ipari-tudományos-technológiai minisztérium is támogatni fogja. Sőt: nem állami szponzorok támogatása sincs kizárva. (Talán ezért van a koncepciónak marketing fejezete is.)

A nagyszabású építkezés közben „nyílt parancs“ a hasonló célok megvalósításán fáradozó különféle más intézményekkel való együttműködés, tapasztalatcsere. Eközben az egyéb könyvtárak, az archívumok és a múzeumok digitális könyvtári munkálatai jönnek első renden számításba. Kiemelt fontosságú a

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek