Audiovizuális anyag; Audiovizuális gyűjtemény; Élőszó -mint történeti forrás; Konferenciai anyag -nemzetközi (forma); Megőrzés, Thaiföld, Bangkok -K

Raktári jelzet: 3-12967

Az IFLA 65., bangkoki közgyűléséhez kapcsolódva, azt megelőzően került sor a szóbeli hagyományok gyűjtésével és megőrzésével kapcsolatos kérdésekkel foglalkozó nemzetközi konferenciára. A kötet az előadásokat földrészenként csoportosítva adja közre. A szerzők arról számolnak be, hogy milyen erőfeszítéseket tesznek a veszélyeztetett kulturális örökség megmentésére; mennyire fontos a tudás generációk közötti átadása; milyen szerepet játszanak a hagyományőrzésben a családi kötelékek; és példákat mutatnak be arra, hogy a hagyományok hogyan járulnak hozzá a társadalmi fejlődéshez és az identitás kialakításához. Emellett több előadás foglalkozik a nemzetközi együttműködéssel (az UNESCO világörökség-programjával) és az új technológiák kínálta lehetőségek hasznosításával a szóbeli hagyományok megőrzése érdekében.

Könyvtártörténet -nemzeti; Nemzeti könyvtár; Egyesült Államok, Washington

Raktári jelzet: 4-10925

1800 decemberében egy hideg napon tucatnyi láda hánykolódott egy hajó rakterében az Atlanti-óceánon. A ládák 740 könyvet és néhány térképet rejtettek. Úticéljuk a washingtoni parlament új épülete volt. Ebből a kicsiny gyűjteményből nőtte ki magát néhány céltudatos ember erőfeszítése nyomán az amerikai nemzet könyvtára, a Library of Congress – olvashatjuk a könyv prológusában. A 2000-ben kiadott, gazdagon illusztrált kötet a Library of Congress történetének kétszáz évét mutatja be. Ez idő alatt hihetetlenül gazdag gyűjteményre tett szert a könyvtár, s a huszonegyedik század kezdetére az állománynak több mint ötmillió darabja hozzáférhetővé vált könyvtár weboldalain is.

A könyvtár története szorosan összefonódik az Egyesült Államokéval, politikusainak a könyvekhez való viszonyával. Mindjárt az első fejezet, mely az 1800-tól 1814-ig öleli fel a történteket, Thomas Jefferson könyvek iránti szenvedélyes elkötelezettségéről tanúskodik, és itt olvashatunk arról is, hogy milyen út vezetett a Kongresszusi Könyvtár megalapításához, a fent említett könyveknek Angliából való megrendeléséhez. A második fejezet a könyvtár „második megalapításáról” szól, hiszen 1814-ben a britek Washington elleni támadása során a könyvtár a lángok martaléka lett. A szenátus ezért (hosszas viták után) megvásárolta Jefferson kb. 7 ezer kötetes magángyűjteményét – így folytatódhatott a könyvtár története. A harmadik szakaszt (1861-1896) az ötödik könyvtáros, Ainsworth Rand Spofford neve fémjelzi, aki negyvenhét évig állt a könyvtár szolgálatában, s az ő nevéhez fűződik a könyvtár nemzeti intézménnyé válása. 1896-ra felépült a könyvtár új otthona is, mely 1897-ben megnyitotta kapuit a nyilvánosság előtt.

A negyedik fejezet (1897 és 1939) részletesen megismertet bennünket a könyvtár új épületével, melyet egy képviselő felesége így jellemzett: egy olyan nemzet emlékműve, mely a veszélyek és kétségek sötétjéből az öntudatos erő teljes dicsőségébe emelkedett fel. És persze újfent találkozhatunk a könyvtár szempontjából is kiemelkedő személyiségekkel, valamint nyomon követhetjük a könyvtár költségvetésének és állományának gyarapodását.

1939-ben Roosevelt elnök az Amerikai Könyvtáros Egyesület ellenére a Pulitzer-díjas költőt, drámaírót, jogászt: Archibald MecLeish-t nevezte ki a könyvtár élére, s habár egyáltalán nem volt könyvtári gyakorlata, mégis bevált új pozíciójában. Erről is olvashatunk az ötödik fejezetben, mely 1954-ig vezet bennünket.

Kényes egyensúly a címe a hatodik fejezetnek (1954-1973). Lawrence Quincy Mumfordnak nem volt könnyű dolga, hiszen a kongresszus egyre erőteljesebben kritizálta a könyvtár szerinte nem megfelelő működését. Leginkább azt, hogy elsősorban nem a parlament szükségleteit tartja szem előtt gyarapítási politikájában. És ez az időszak volt a kezdete az új technológiák, a géppel olvasható katalógus adatok megjelenésének is.

A 1975-1987 közötti időszak Daniel J. Boorstin igazgatóvá történő kinevezésével kezdődött. Mivel neki sem volt könyvtáros múltja, az Amerikai Könyvtáros Egyesület őt sem fogadta szívesen. Az új igazgató újra szélesre tárta a könyvtár kapuit – a szó szoros értelmében is –, növelve ezzel az intézmény nyitottságát.

A nyolcadik fejezet a „hozzáférhetőség” címet viseli. A Reagen elnök által könyvtárigazgatónak kinevezett, előzőleg egyetemi professzor James Billington célkitűzése a hatalmas gyűjtemény minél szélesebb körű hozzáférhetőségének biztosítása volt – főképp az amerikai oktatás igényeinek szem előtt tartásával. Ennek érdekében jelentős szervezeti átalakításokat hajtott végre, és mind a könyvtár munkatársait, mind pedig használóit a szolgáltatások korszerűbbé tételére irányuló javaslatok előterjesztésére buzdította. Létrehozta a James Madison Bizottságot, melynek fő feladata anyagi támogatás szerzése volt, és ami olyan eredményesen működött, hogy néhány év alatt 100 millió dollárt tudott a könyvtár különböző speciális programokra fordítani.

Az érdekes olvasmányt a könyvtár életében szerepet játszó személyek – könyvtárosok, politikusok, építészek – portréi, és a könyvtárról készült rajzok, festmények, fotók teszik még átélhetőbbé minden a könyvtártörténet iránt érdeklődő olvasó számára.

Információtechnológia; Konferenciai anyag -nemzetközi (forma); Prognózis; Továbbképzés; Egyesült Államok, Chester -K

Delivering lifelong continuing professional education across space and time : the Fourth World Conference on Continuing Professional Education for the Library and Information Science Professions / ed. by Blanche Woolls and Brooke E. Sheldon. – München : Saur, 2001. – XII, 283 p. ; 22 cm. – (IFLA publications, ISSN 0344-6891 ; 98.). – ISBN 3-598-21828-1

Raktári jelzet: 3-13098

A könyvtárosok továbbképzésével foglalkozó negyedik világkonferencia (egyben IFLA-előkonferencia) három plenáris ülésszakának témái a következők voltak: 1. Az oktatási mechanizmusok kialakítása – az új technológia szerepe (néhány előadás témája: a tájékoztató szakemberek számára szükséges készségek, távoktatási tapasztalatok és tantervek, önképzés, korszerű oktatástechnológiai megoldások – például a weblapok – használata); 2. A személyzet bevonása az élethosszig tartó tanulásba – a térbeli és időbeli akadályok leküzdése (oktatóhelyek hálózatának kialakítása Magyarországon, az igénykutatás teendői, változó készségek – rugalmassági törekvések, tanulás hálózati környezetben Dél-Afrikában, a könyvtárosegyesületek szerepe); 3. Hová tartunk? (új struktúrák a továbbképzésben a fejlődő országokban, érvek a továbbképző tanfolyamok akkreditálása mellett). A függelékekben három korábbi előkonferencia előadásaiból adnak közre öt gyakorlatias beszámolót, amelyek gondolatai jelentős ösztönzést adtak a negyedik világkonferencia előkészítéséhez.

Digitalizálás; Elektronikus könyvtár; Hatékonyság; Konferenciai anyag -nemzeti (forma); Tájékoztatás, Németország, Bielefeld -K

Deutscher Bibliothekartag (91.) (2001) (Bielefeld) 91. Deutscher Bibliothekartag in Bielefeld 2001 : Bibliotheken – Portale zum globalen Wissen / Hrsg. von Margit Rützel-Banz. – Frankfurt am Main : Klostermann, cop. 2001. – VIII, 295 p. ; 24 cm. – (Zeitschrift für Bibliothekswesen und Bibliographie. Sonderhefte ; 81.). – ISBN 3-465-03159-8

Raktári jelzet: 3-13078

A címben szereplő konferencia mottója a következő volt: „Bibliotheken – Portale zum globalen Wissen”, vagyis a könyvtárak mint (általában) kapuk, vagy (speciálisan) portálok a globális tudáshoz. A könyv felépítése a rendezvény tematikáját követve az alábbi fejezetekből áll: portálok és digitális könyvtárak; könyvtári használóképzés; az állományvédelem – digitalizálás – hosszú távú archiválás problematikája; ettől nem függetlenül, de külön fejezetben az interneten fellelhető történelmi forrásanyag – térképek és régi nyomtatványok – feltárása; a szaktájékoztatók képzése; az elektronikus információszolgáltatás; a korszerű menedzsment-módszerek, illetve ennek vetületei a digitális könyvtárakra; az online könyvtári dokumentumok pénzügyi és jogi szemponjai; végül pedig a könyvtári együttműködésnek az elektronikus infrastruktúra adta mai lehetőségei és gyakorlata.

Jogszabály -könyvtárügyi; Jogszabály -könyvtárügyi (forma); Németország

Entscheidungsssammlung zum Bibliotheksrecht / [Red. Helmut Rösner] ; Hrsg. von der Rechtskommission des Deutschen Bibliotheksinstituts und der Kommission für Rechtsfragen des Vereins Deutscher Bibliothekare. – Berlin : Ehem. DBI, 2000. – 656 p. ; 21 cm. – (DBI-Materialien ; 197.). – ISBN 3-87068-997-8

Raktári jelzet: 2-10400

„A könyvtári munka jogszabályai” címmel 1992-ben megjelent, s azóta több kiadást megért, többször átdolgozott jogszabálygyűjteményhez kapcsolódva, mintegy annak párhuzamos köteteként adták ki ezt a határozatgyűjteményt. Szerkezete fő vonásokban követi az említett Jogszabályokét, vagyis a következő témaköröket tárgyalja: Beszerzés; Használat; Szerzői jog; Képzés, továbbképzés. Jól használható, praktikus segédlet valamennyi könyvtáros számára.

Egyetemi könyvtár; Felmérés (forma); Költségvetés; Németország

Etatverteilungsmodelle in Universitätsbibliotheken / [Red. Ulla Usermann-Keller] ; [Hrsg.] Kommission des Ehemaligen Deutschen Bibliotheksinstituts für Erwerbung und Bestandsentwicklung. – Berlin : Ehemal. DBI, 2000. – 43 p. , 21 cm. – (DBI-Materialien ; 195.). – ISBN 3-87068-995-1

Raktári jelzet: 2-10406

A DBI Gyarapítási és Állományépítési Bizottsága javaslatára 1998-ban egy szakértői csoport nekilátott egy költségvetés-felosztási modell elkészítéséhez. A munkacsoport 78 egyetemi, felsőoktatási könyvtárnak küldött ki kérdőívet. A válaszok összegzése után az elemzés bemutatására a freiburgi könyvtárosnapokon került sor 1999-ben. Itt bemutattak 3 helyi modellt is, mégpedig a berlini, konstanci és a margburgi egytemi könyvtárakét. Mivel a freiburgi konferenciáról megjelent kötetbe nem kerültek be az említett mondellek, ezért ezek ismertetése ebben a kötetben történik meg.

Adatbázis; Gépi információkeresés; Információkeresési rendszer értékelése; Költségelemzés

Jacsó Péter. Content evaluation of textual CD-ROM and Web databases / Péter Jacsó ; ed. Carol Tenopir. – Englewood : Libraries Unlimited, 2001. – XIV, 275 p. : ill. ; 28 cm. – 1-56308-737-5

Raktári jelzet: 4-10977

A díjnyertes szerző és neves szakember, Jacsó Péter gazdagon illusztrált kézikönyve átfogó irányelveket ad olvasóinak a CD-ROM-on és a világhálón hozzáférhető, gomba módra szaporodó szöveges adatbázisok értékeléséhez. Egyre inkább a könyvtárosokra és a média-szakemberekre hárul az a feladat, hogy – használóik igényeinek kielégítésére – tartalmi szempontból is értékeljék és bírálják a különféle adatbázisokat. Az értékelési szempontokat áttekinthetően rendszerező könyv kiváló tankönyvként és alapvető szakmai forrásként szolgálhat könyvtárosok, média-szakemberek, könyvtártudományi oktatók és hallgatók, és adatbázis-recenziók készítői számára. Tizenkét fejezetből áll, fontosabb témái a következők: adatbázis-termékek, -előállítók és -kiadók (terminológia áttekintés); a tartalmi értékelés kritériumai; az adatbázisok tárgyköre, kiterjedése (méret, idő, mélység, frissesség), forrásai; a rekordok tartalma, pontossága, formátuma, tartalmi következetessége, teljessége; az indexelés és az annotációk minősége; ár-megfontolások. Az ismert szakmai lapok mind elismerően írtak a könyvről, például a Database ismertetésében ez olvasható: „Igen fontos kézikönyv CD-ROM gyűjtemények gyarapítóinak ... Nemcsak a CD-ROM termékek vásárlóinak és használóinak kellene forgatniuk, hanem a CD-ROM termékek előállítóinak is...”

Építési terv; Konferenciai anyag -nemzetközi (forma); Könyvtárépület; Kína, Shanghai -K

Library buildings in a changing environment : proceedings of the eleventh Seminar of the IFLA Section on Library Buildings and Equipment, Shanghai, China, 14-18 August 1999 / ed. by Marie-Françoise Bisbrouck. – München : Saur, 2001. – 230 p. : ill. ; 22 cm. – (IFLA publications, ISSN 0344-6891 ; 94.). – ISBN 3-598-21819-2

Raktári jelzet: 3-12966

Az IFLA Könyvtárépítési és -berendezési szekciójának a 65., bangkoki IFLA-közgyűléshez kapcsolódó 11. szemináriumára Sanghajban került sor 1999 augusztusában „Könyvtárépületek a változó környezetben” összefoglaló címen. A világ minden tájáról érkezett előadók beszámoltak előkészítés alatt álló vagy lezárult könyvtári építkezések (többek között a British Library, a koreai parlamenti könyvtár, a japán közkönyvtárak, a stuttgarti városi könyvtár, a francia nemzeti könyvtár, a varsói egyetemi könyvtár) tapasztalatairól. Természetesen előadás foglalkozott a szemináriumnak otthont adó sanghaji közkönyvtár és más kínai könyvtárak épületével és az építési és berendezési tervezés részletkérdéseivel. A kötetben helyett kapott számos illusztráció is (fényképek, tervrajzok stb.).

Állami, társadalmi szervekkel kapcsolat; Könyvtárkép; Közművelődési könyvtár; Public relations; Németország

Lobbyarbeit für Bibliotheken : politisch denken – strategisch handeln / [Hrsg. von Ulla Wimmer] ; [Hrsg.] Ehemaliges Deutsches Bibliotheksinstitut. – Berlin : Ehemal. DBI, 2000. – 82 p. ; 21 cm. – (DBI- Materialien ; 196.)

Raktári jelzet: 2-10504

Abban mindenki egyetért, hogy az a könyvtár pályázhat sikerrel a támogatásra, aki a „pénzosztók” (és a tágabb értelemben vett külső környezet: a használók, a más könyvtárban dolgozó kollégák, a felettes szervek, a politikai döntéshozók) elismerését kivívja magának, megfelelően tudja alakítani a közönségkapcsolatait, újabb pedig a teljesítménymérés és a controlling során megfelelő mutatókat produkál. Az utóbbi időben egyre nő a politikai kapcsolatok, továbbá az értékek, célok és érdekek közvetlen kommunikálásának szerepe. A politika környezet igen sokféle, a sikeres érdekérvényesítésben nagy szerepe van a tapasztalatoknak, a könyvtáros személyiségének és intuícióinak. A tanulmánykötet a könyvtárosok érdeklődését kívánja felkelteni a politikusokkal, döntéshozókkal való interakció (a lobbizás) iránt, és ahhoz ad gyakorlatias szempontokat. Az EDBI munkatársának elméleti bevezetője után (címe: Folyosói beszélgetések: miről szól a könyvtárak lobbizása?) a lobbizás konkrét formáiról esik szó benne városi könyvtárosok írásaiban (A lobbizás kis házi patikája; Élményeim az önkormányzati igazgatás dzsungelében: avagy hogyan keltem fel az érdeklődést könyvtáram iránt; A szélmalmok ellen vagy az árral úszva; Egy kiváló imázs receptje; Machiavelli könyvtárosoknak stb.).

Egyesület -könyvtári -nemzetközi; Hátrányos helyzetű olvasó; Könyvtártudományi bibliográfia (forma)

Locke, Joanne – Panella, Nancy M.  International resource book for libraries serving disadvantaged persons / Joanne Locke and Nancy M. Panella ; with the assistance of Margaret Girolami. ; [ed. by International Federation of Library Associations and Institutions]. – München : Saur, 2001. – XII, 249 p. ; 21 cm. – (IFLA publications, ISSN 0344-6891 ; 96.). – ISBN 3-598-21826-5

Raktári jelzet: 3-13097

Az IFLA-nak a hátrányos helyzetűek számára szolgáltató könyvtárakkal foglalkozó szekciója hetven éve alakult meg. Erre a jubileumi alkalomra egy „nemzetközi források könyve” elnevezésű kötetben adták közre a szekció hetven éves működését áttekintő tanulmányt; az 1965 és 2000 között a tárgyban az IFLA éves konferencián elhangzott előadások és a kérdéskörrel foglalkozó szakmai jelentések jegyzékét; továbbá egy, az 1970-2000-es időszak szakirodalmát öt fejezetben (siketek, idősek, betegek könyvtári ellátása, könnyen olvasható kiadványok használata és létrehozása, börtönkönyvtárak) regisztráló bibliográfiát, szerzői és tárgy szerinti indexszel ellátva.

Egyetemi könyvtár; Elektronikus könyvtár; Esettanulmány (forma); Használók képzése -felsőoktatásban; Munkaszervezés; Oktatás információellátása; Szolgáltatások; Egyesült Államok; Nagy-Britannia

Managing the electronic library : a practical guide for information professionals / ed. by Terry Hanson and Joan Day. – London [etc.] : Bowker Saur, cop.2000, cop.1998. – XXVIII, 742 p. ; 23 cm. – ISBN 1-85739-184-5

Raktári jelzet: 3-12903

Ez a kötet – mely lényegében folytatása az 1994-ben 9. kiadásban megjelent CD-ROM in libraries: management issues c. munkának – széles körű áttekintést ad az elektronikus könyvtár gyors fejlődése által felvetett elméleti és gyakorlati kérdésekről. A könyv szerkesztői figyelmüket elsősorban az Egyesült Királyság felsőoktatási könyvtárainak szentelték, ugyanis a 38 szerző közül mindössze ketten ismertetik amerikai tapasztalataikat, ami azért alkalmat adhat az angol és az amerikai gyakorlat összehasonlítására.

Ahogy a bevezetőben olvashatjuk, a könyv elsődleges témája a változás, vagyis az, hogy hogyan tudnak megbirkózni a felsőoktatási könyvtárak a felsőoktatási intézményrendszer gyors átalakulásával, a jelentősen felduzzadt hallgatói létszámmal, az információforrásokhoz való rugalmas hozzáférés iránti megnövekedett igénnyel. A könyv témáját egyrészt stratégiai megközelítésben járja körül, másrészt olyan „részletkérdéseket” tárgyal, mint például hogyan felelhet meg a könyvtár az „adj több szolgáltatást, kevesebb forrásból” jellegű állandó nyomásnak; hogyan kezelheti hatékonyan a folyamatos változást, hogyan kell rugalmasabbá tenni a gyakorlati munkát és a munkaszervezetet, hogyan lehet bevezetni az új szolgáltatásokat stb. A kérdések egyre összetettebbekké válnak, hiszen az utóbbi időben már nem a könyvtárak önálló információs stratégiája van napirenden, hanem az egyetemeké, aminek fontos szelete a könyvtáron belüli információs források hatékony fejlesztése. Nem hagyhatók említés nélkül az utóbbi évek nagyszabású programjai sem – a JANET (Joint Academic NETwork), a DNER (Distributed Electronic Resource) és az eLib (Electronic Libraries), melyek nagy hatással voltak valamennyi tanulmányra és esettanulmányra. Az elektronikus könyvtár jellegzetességeit tárgyaló bevezető tanulmány után két dolgozatot olvashatunk stratégiai kérdésekről, melyeket négy a témához kapcsolódó esettanulmány követ.

A további fejezetek általában egy áttekintést adó tanulmánnyal kezdődnek, melyet két esettanulmány követ. Témájuk: a változások kezelése, a források és pénzügyi kérdések, az információ kezelése, a just-in-time szemléletű könyvtárvezetés, tájékoztató és információszolgálatok vezetése, a használók képzésének megszervezése, a feldolgoz munka megszervezése, az információtechnológia kezelése. A 11. fejezet négy speciális elektronikus szolgáltatásról ad számot, majd öt átfogó esettanulmány következik. A témák közötti tájékozódásra ötoldalas tárgymutató segíti. A könyv feltétlenül hasznos lehet az elektronikus könyvtár kérdéseivel szembesülő könyvtárvezetőknek, de mindenki másnak is, aki érdeklődik az elektronikus és hibrid könyvtár iránt.

Állományvédelem; Digitalizálás; Esettanulmány (forma); Információhordozó; Költségelemzés; Egyesült Államok

Nichols, Stephen G. – Smith, Abby. The evidence in hand : report of the task force on the artifact in library collections / Stephen G Nichols, Abby Smith ; [ed.] Council on Library and Information Resources. – Washington : CLIR, 2001. – IX, 114 p. ; 28 cm

Raktári jelzet: 4-11003

A digitális technológia széles körű elterjedése nagyfokú tudatosságot követel a különféle hordozókon megjelenő töménytelen mennyiségű információ gyűjtésével, megőrzésével foglalkozó szakemberektől. A problémát az jelenti, hogy el kell dönteni, milyen műveket őrizzenek meg az eredeti hordozón (a mű kora, tartalma, esztétikai értéke, művelődéstörténeti, eszmei értéke stb. alapján, szükség esetén akár az eredeti restaurálásával, megvédésével), s milyen szempontok szerint jelöljék ki azokat a műveket, amelyeket digitalizálnak. A Council on Library and Information Resources munkabizottságot állított fel tudósokból, könyvtárosokból, levéltárosokból azzal a céllal, hogy szempontokat dolgozzanak ki a könyvtárakba, levéltárakba kerülő művek digitalizálásával kapcsolatosan a kutatási, oktatási, hozzáférési igények szem előtt tartásával.

A megvizsgált kérdések között szerepelnek a következők: Milyen feltételek mellett lehet az eredeti műveket (dokumentumokat) kutatási célra igénybe venni; mikor tekinthető elfogadhatónak egy mű szellemi tartalma a formátumkonverzó után, s mikor szükséges megtartani az eredetit; milyen megőrzési lehetőségeket tekinthetünk leginkább megfelelőnek és leginkább gazdaságosnak a művek eredeti formájának, példányának megőrzésére; milyen előnyei, hátrányai vannak az egyes megőrzési formáknak stb. A vizsgálat kiterjedt a papíralapú gyűjteményeken kívül az audiovizuális gyűjteményekre (állóképek, mozgóképek, hangzó anyagok és sugárzott műsorok felvételei), továbbá az átalakított analóg formákra, valamint a csak digitálisan létező dokumentumtípusokra is. A kötet a probléma megfogalmazása után az elmúlt kétszáz év dokumentumtípusainak vizsgálata alapján közelítiti meg a felvetett kérdéseket. A tipológiai részek után következő fejezetben öt esettanulmány olvasható (az egyik pl. a JSTOR-ról, egy másik pedig a szóbeli források megőrzéséről szól). A szakértők által készített összefoglalás és az azt kiegészítő hasznos segédletek (ajánlások, irányelvek, költségelemzés) zárják a kötetet.

Egyetemi oktató; Elektronikus dokumentum; Használói szokások; Igénykutatás dokumentációs szolgáltatásokra; Tájékoztatás -humán tudományi; Egyesült Államok

Scholarly work in the humanities and the evolving information environment / by William S. Brockman [et al.] ; ed. Digital Library Federation, Council on Library and Information Resources. – Washington : Digital Library Federation : CLIR, 2001. – VIII, 38 p. ; 28 cm. – ISBN 1-887334-90-4

Raktári jelzet: 4-11001

A tanulmány célja az, hogy felmérje, hogyan módosultak a tudományos könyvtárak feladatai a társadalomtudományi kutatás dokumentum- és információellátásában, illetve a társadalomtudományi felsőoktatás területén. A dokumentum alapja az 1999-ben indított „tudományos munka a humán tudományok területén” projekt. Ennek keretében vizsgálták a kutatók munkamódszereit, illetve azt, hogyan használják a rendelkezésre álló technikai hátteret. A tanulmány először is a közelmúltbeli és a mai helyzetre vonatkozó vizsgálatok főbb eredményeit vázolja. A továbbiakban leírja jelen kutatás kérdésfelvetéseit és metodikáját. A következő vonatkozásokban jut új megállapításokhoz: Hogyan olvasnak, hogyan használnak egy – primer vagy szekunder – dokumentumot a kutatók? Hogyan és milyen mértékben kommunikálnak egymással? Hogyan végeznek saját maguk számára információkeresést – beleértve a monográfiák segédleteit és a weben való keresést is?

Állományalakítás; Digitalizálás; Költségelemzés; Munkaszervezés; Egyesült Államok

Smith, Abby. Strategies for building digitized collections / by Abby Smith ; [ed.] Digital Library Federation, Council on Library and Information Resources. – Washington : Digital Library Federation : CLIR, 2001. – VI, 36 p. ; 28 cm

Raktári jelzet: 4-11002

A könyv a többé-kevésbé még mindig kísérleti jellegű könyvtári digitalizálás stratégiai tervezéséhez kíván segítséget nyújtani. Szerzői az USA több, ilyen tevékenységet folytató nagy könyvtárának tervezési mechanizmusáról tájékozódtak. Mindenekelőtt megfogalmazzák, mi teheti hosszabb távon fenntarthatóvá a stratégiai tervet. A tanulmányozott könyvtárakra nézve áttekintik, milyen válaszokat adnak ott a digitalizálással kapcsolatos legkényesebb kérdésekre. Ezek a digitalizálandó dokumentumok körének meghatározásánál kezdődnek, és kiterjednek a digitális dokumentumok feltárására, valamint az elérési módokra; arra, hogy mennyiben egyeztethető össze az új forma a felhasználói igényekkel. Újabb fejezet foglalkozik a digitális állományrésszel kapcsolatban felmerülő kérdésekkel: a forrás-dokumentumok és katalógustételeik újraértékelésével, a digitalizálás finanszírozásával, az együttműködéssel, a megőrzéssel, a használóknak ebből eredően nyújtandó tájékoztatásával. Végül a téma természetéhez mérten konkrét következtetések, ajánlások és bibliográfia zárja le a dolgozatot.