E-mail: konyvtar@seb1.sote.hu

Hazánkban az egészségügy régóta nehéz helyzetben lévő ágazat. Kedvezőtlen társadalmi jelenségek hatására gyökeresen átalakult a gazdasági helyzet. A korlátozó gazdasági intézkedések következtében csökkentek a pénzügyi források. Az egészségügy könyvtáraival együtt évek óta küszködik az életben maradásért.

Az orvostudomány a világon az egyik legnagyobb és leggyorsabban fejlődő diszciplina. A tudományág rohamos fejlődése, az információáradat megsokszorozta az orvostudományi szakkönyvtárak jelentőségét. A Semmelweis Egyetem területén működő sajátos gyűjtőkörrel rendelkező tanszéki könyvtárak meghatározó szerepet töltenek be a fenntartó intézmény oktató, gyógyító és kutató munkájában.

Folyamatosan nő a tudás, az információ értéke, s ezzel együtt a könyvtárakkal szemben támasztott követelmény. Az utóbbi években tapasztalható probléma, hogy kevesebb anyagi ráfordítással és humán erőforrással növekvő és változó igények kielégítését kell biztosítaniuk. Miközben próbálnak megküzdeni a költségvetési megszorításokkal, újabb és újabb szolgáltatásokra, módszerekre, változásra van szükségük, hogy fejlődjenek és megmaradjanak.

Az orvosi könyvtárak legfőbb célja a gyógyítás szolgálata, alapvető érdeke, hogy a könyvtári szolgáltatások minőségének javításával, az ellátórendszer átalakításával és fejlesztésével a követelményeknek megfeleljen.

Tanulmányomban a minőségszemlélet alkalmazásának egy lehetséges módját mutatom be egy klinikai könyvtár példáján. A konkrét alkalmazások ismertetése előtt nagy vonalakban vázolom azokat a menedzsment fogalmakat, amelyek gyakorlati alkalmazásáról később szólok.

Az elvárásoknak és a követelményeknek való megfelelés a minőség, azaz olyan minőségi tevékenységek sorozata, amely szakemberek, szervezetek együttműködésének eredménye.

A tevékenységek összehangolásával, a folyamatok problémáinak megoldásával, a szolgáltatások és a könyvtári ellátás hatékonyabbá tételével a könyvtári menedzsment foglalkozik.

A különböző menedzsment területek között központi helyet foglal el a stratégiai (hosszú távú) és projekt (rövid távú) menedzsment, melyekhez szervesen kapcsolódik a marketing-, az információs- és a minőségmenedzsment.

A minőség alakulásának integráló feladatait a minőségmenedzsment (minőségirányítás) tölti be. Feladata az igények teljesítése. Magában foglalja a vezetés-szervezés területét, a hatásköröket, az eljárásokat és irányelveket, a folyamatos ellenőrzést, a megvalósítás eszközeit.

A széles körben elterjedt TQM – az átfogó minőségelvű irányítás módszere – a minőség eléréséhez szükséges tennivalókat foglalja magában.

Lényege, hogy felhasználóorientált Õ  minden esetben a felhasználó igényeiből indul ki, eszközorientált  Õ   a folyamatok tökéletesítésével (ellenőrzés, hibák javítása) a legjobb minőségű szolgáltatásra törekszik, humánorientált  Õ   a minőségfejlesztő tevékenységben résztvevő munkatársakat érdekeltté teszi, motiválja (kiérdemelt elismerés, anyagi érdekeltség, önállóság, személyes felelősségvállalás) és végül a dolgozók folyamatos képzésére is koncentrál  Õ   a szervezeti célok összhangban vannak a társadalmi célokkal.

Rugalmas, mert csak alapelveket, irányelveket fogalmaz meg. A szervezetekre bízza a sajátos, konkrétabb követelmények kidolgozását.

A társadalmi elvárásoknak való megfelelés a könyvtárakat is arra sarkallja, hogy a TQM alapelvei szerint a könyvtári tevékenységeket folyamatosan javítsák, tökéletesítsék.

A könyvtári tevékenység eredménye a teljesítmény, vagy nevezzük produktumnak, amely az a késztermék, amit a felhasználó számára hozunk létre, azaz a szolgáltatások összessége. A szolgáltatások minősége sokféle, egymásra épülő, szorosan összefüggő feladatkomplexumot foglal magába.

A minőségi szemléletnek minden könyvtári munkafolyamatban érvényesülnie kell. A szolgáltatás csak akkor lehet kifogástalan, ha jó a vezetés, a szervezés, folyamatos a beszerzés, hozzáértő a munkaerő, jól működik az információs rendszer és a visszacsatolás.

A minőségi szemlélet szorosan kapcsolódik a marketing fogalmához, amely könyvtárak esetében a szolgáltatásokban ölt testet. A minőségre való törekvés tehát a marketingpolitika része, ha a felhasználó elégedett, növekszik a könyvtár szakmai elismertsége.
Fontos a tényleges és potenciális használók igényeinek és szokásainak ismerete, elemzése.

A marketingszemlélet felhasználóorientált, a minőségre összpontosít, a hangsúlyt a hatékonyságra helyezi.

A hatékonyságot növeli, ha a könyvtári ellátás és a könyvtári szolgáltatás összhangban van a könyvtár céljaival.

Mi ösztönöz a hatékony munkára? Az olyan munka, ami lehetővé teszi az eredményesség, a felelősség, a fejlődés, az előmenetel és a kiérdemelt elismerés érzését.

A minőségi könyvtári ellátás éppen annyira múlik a szakembereken, mint amennyire a rendszeren, a szervezeten és a módszeren.

A Semmelweis Egyetem I.sz. Sebészeti Klinika Orvostudományi Szakkönyvtára egyidős a fenntartó intézménnyel, jelenlegi helyén 1909 óta működik.

A patinás, régi korok hangulatát idéző olvasóterem kellemes, barátságos miliőt teremt, biztosítva a megfelelő hátteret az intézmény színvonalas munkájához.

Az első sebészeti tanszéket 1770-ben állították fel. A kor egyik legnagyobb európai sebésze Balassa János, a magyar sebészet megalapítója, 1843-tól a „Sebészeti Kórodának” nevezett tanszéket vezette haláláig. Később a tanszék az I. sz. Sebészeti Klinika elnevezést kapta.

A hálózatok megszervezése előtt a tanszéki könyvtárak fejlődése kedvezőtlenül alakult. Sok esetben szakképzetlen könyvtáros kezelte az értékes gyűjteményt és a szakszerűtlenül kezelt gyűjteményben lévő információ nem volt hozzáférhető a szakterület számára.

Az orvosi könyvtári hálózatok megalakulása után változott a helyzet. Hálózati és módszertani csoport jött létre (1960), amelynek az volt a feladata, hogy segítse és támogassa a tanszéki könyvtárosok munkáját. Fejlődött az állomány, javult a szakember-ellátottság és a szolgáltatások színvonala.

Kezdetben a tanszéki könyvtárban minden munkafolyamat hagyományos eszközökkel történt. A tudományok specializálódása következtében hatalmas könyv- és folyóiratmennyiség halmozódott fel, az információk felkutatása egyre több időt vett igénybe. A tudományos és információs követelmények miatt a számítógépes környezet kialakítása, a szolgáltatások hatékonyságának növelése szükségletként jelentkezett.

A tanszéki könyvtár nem archiváló könyvtár, elsődleges feladata a friss információszolgáltatás, mégis a szakszerűen fejlesztett, tudományos értékű gyűjtemény nélkülözhetetlen információforrás.

Az I. sz. Sebészeti Klinika Könyvtárának főgyűjtőköre kiterjed a sebészet (hasi, endokrin, érsebészet), az aneszteziológia és intenzív terápia irodalmának válogatással való gyűjtésére, a kiegészítő állomány a rokon szakmák és társtudományok irodalma.

Az állomány jelentős részét szakkönyvek és szakfolyóiratot alkotják. A nem hagyományos dokumentumok között kongresszusi kiadványok, disszertációk, szakdolgozatok, rektori pályamunkák és a korszerű információhordozók, az elektronikus dokumentumok is megtalálhatók.

A technika irányába történő elmozdulás nem csökkentette a nyomtatott, papírdokumentumok iránti igényt. A klasszikus és a modern információhordozók egymást kiegészítik, mindkettőnek van előnye és van hátránya. Jelenleg még kevés azoknak a kiadóknak a száma, amelyek az elektronikus formát önállóan előfizethető egységként kezelik, s ha mégis, az ár többszöröse a papírkiadványnak. Az előfizetett folyóiratok azonban elérhetők elektronikus formában is, ezt biztosítják a kiadók.

A könyvtár használói elsősorban a klinika gyógyító- oktató- és kutató orvosai, akik a sikeres gyógyítás érdekében rendszeresen nyomon követik szakterületük legújabb eredményeit, vagy előadáshoz, oktatáshoz, cikkíráshoz keresnek irodalmat. Könyvtárunkat látogatják még orvostanhallgatók, egészségügyi szakdolgozók és a vonzáskörzetben lévő klinikák tanárai, szakemberei.

A könyvtár egy központi publikációs adatbázis létrehozását támogatja azzal, hogy a klinika tudományos tevékenységét demonstráló publikációkat összegyűjti, feldolgozza (bibliográfiát készít) és archiválja. Az összegyűjtött adatokat további feldolgozásra a Központi Könyvtár kapja meg.

A könyvtár sajátos szolgáltatása – az alapszolgáltatások mellett – a klinika orvosainak készített tudománymetriai elemzés, ami magába foglalja a hivatkozásvizsgálatot és az impakt faktor meghatározást. A vizsgálattal kimutatható a szerző(k) nemzetközi elismertsége.

A könyvtár, mint az orvosi könyvtári hálózat tagkönyvtára speciális gyűjteményével részt vesz a szakirodalmi információellátás, a könyvtárközi kölcsönzés, a szakmai együttműködés országos rendszerében.

Ma a könyvtár a fenntartó intézmény feladatkörével összhangban arra törekszik, hogy a hagyományos könyvtári szolgáltatásokat a számítógépre alapozott szolgáltatásokkal kiegészítse, és együttműködve az egészségügyi hálózat könyvtáraival a szolgáltatások szakmai és tartalmi színvonalát növelje. Tevékenységének jelentősége, hogy a tanszéki könyvtár ismeri legjobban a tényleges és potenciális olvasóinak igényeit és szükségleteit, a felmerülő egyedi igényeket helyben lehet a legjobban kielégíteni.

A 90-es évek elején a SOTE Központi Könyvtár on-line CD-ROM szolgáltatása (Medline) klinikánk számára is elérhetővé vált. A tanszéki könyvtárban, ahol az anyagi lehetőségek korlátozottak, a CD-ROM technológia korszerű, hatékony és gazdaságos információforrást jelent. Könyvtárunk elsők között kapcsolódott be az egyetemi számítógépes hálózatba (SOTNET), amely az orvostudományi adatbázisokhoz kínált on-line hozzáférést.

A tanszéki könyvtár tájékoztató tevékenysége szempontjából mérföldkő a SOTE Központi Könyvtár által 1996-ban vásárolt Dynix-Horizon számítógépes könyvtári integrált rendszer. Előnye, hogy egyidejűleg több könyvtár állományában lehet keresni. Tervezik, hogy a rendszerbe a tanszéki könyvtárakat is bevonják, hogy egységes, központi katalógust hozzanak létre.

A csatlakozásnak azonban feltételei vannak. A megfelelő technikai héttér biztosítása mellett alapvető követelmény, hogy a rendszerbe csak azok a könyvtárak kapcsolhatók be, ahol megfelelő szakmai színvonalon álló, könyvtárosi képesítéssel rendelkező munkatársak vannak. Tőlük várható el ugyanis a felelősségteljes, nagy precizitást igénylő munka, a rendszer hibátlan feltöltése.

A Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Program (NIIF) országos hálózatába a Semmelweis Egyetem is bekapcsolódott, ezzel lehetővé vált a tanszéki könyvtár számára is az információk elektronikus elérése, nemcsak országon belül, hanem határon túlra is. Az interneten keresztül elérhető információk mennyisége „korlátlanná” vált.

Ahhoz, hogy minden orvos, kutató, oktató a legkorszerűbb tudás birtokában tevékenykedjen, a változó igényekhez kell igazítani a könyvtári szolgáltatásokat, növelni kell a minőséget, fejleszteni és korszerűsíteni a hálózatot.

Napjainkban az egyetem tanszéki könyvtáraiban még mindig sok a képesítés nélküli, megbízott „könyvtáros”. Ezeknek a könyvtáraknak a szakmai színvonala a követelményszintet nem éri el. A szakértelem hiánya, az elavult tárgyi feltételek, elmaradottság az információtechnológia területén, a kedvezőtlen fenntartói szemlélet komoly akadály a tartalmas könyvtári munkában, az állomány feldolgozásában, az együttműködésben.

Amennyiben tényként elfogadjuk, hogy a tanszéki könyvtárak sajátossága speciális gyűjtőkörükből adódik, és bevonásuk a hálózati együttműködésbe szükségszerű és elkerülhetetlen, különösen fontos, hogy a könyvtári állományok feldolgozottsága és hozzáférhetővé tétele a „tudás alapú” társadalom követelményei szerint alakuljon. A feldolgozatlan adatok és információk szakértelem hiányában értéktelen adathalmazokká válnak.

A könyvtári szolgáltatások hatékonyságát csökkenti, hogy sok intézményben a tanszéki könyvtár olvasóterme mint oktatási előadóterem áll az egyetem és a fenntartó rendelkezésére. Oktatás-szervezési kérdésekben olyan központi intézkedés szükséges, amely a körülmények javulását eredményezi és biztosítja a rendszeres könyvtári munkát. A könyvtár céljával és feladatával ellentétben álló szervezési anomáliák feszültséget okoznak a könyvtárhasználók, a fenntartó, és a könyvtár kapcsolatában.

Kedvezőtlen jelenség, vagy inkább tradíció, az egészségügyben kialakult hierarchikus, merev intézményi struktúra, a tekintélyelvű szemlélet és magatartás.

Gyakori probléma a tanszékeken, hogy a könyvtári állományból kikölcsönzött dokumentumokat számos esetben nehéz visszaszerezni. A könyvtárhasználatban kialakult rossz szokásokon még az előírások betartásáért vívott kemény küzdelem sem változtat minden esetben.

A régmúltban, amikor a könyvtárhasználati szokások kezdtek kialakulni, még a csekély állománnyal rendelkező tanszéki könyvtár alig különbözött a professzor magánkönyvtárától. Az idő múlásával a tudományok fejlődtek, az információk mennyisége, a könyvtárak állománya jelentősen megnőtt, és ezzel együtt a könyvtárakkal szemben támasztott követelmény is, csak a könyvtárhasználatban kialakult gyakorlat nem változott.

A gazdasági megszorító intézkedések és a dráguló szakirodalom miatt állománygyarapításra nem elég az anyagi forrás. A több példányos könyvrendelésekről is már régen le kellett mondani. Az állomány mobilizálása a kölcsönzésben egyike a könyvtári szolgáltatásoknak. A könyvtárhasználati szabályzat ugyan részletezi az olvasók jogait és kötelességeit, de nem foglalkozik a késedelmi díjakkal, ennek bevezetésére ugyanis a tanszéki könyvtárakban még nem volt példa.

Mi lehet akkor a megoldás kulcsa? A minőségszemléleten alapuló irányítás és a minőségelvű vezetés, mely garanciát ad a problémák megszüntetésére, a hatékony könyvtári munkára, az összehangolt és színvonalas hálózati együttműködésre.

Itt kell szólnom arról, hogy minden könyvtárnak rendelkeznie kell szervezeti és működési szabályzattal és könyvtárhasználati szabályzattal, melyben pontosan rögzítik a könyvtár működésével, feladatával, gyűjtőkörével és szolgáltatásaival kapcsolatos előírásokat, a kölcsönzés feltételeit. Ezeket az alapdokumentumokat egyetlen könyvtár sem nélkülözheti.

Minden könyvtárnak, amelynek legalább egy főfoglalkozású könyvtárosa van munkarendet kell készítenie. A nyilvános és nem nyilvános könyvtárak működési feltételeit a 1997. CXL. sz. törvény könyvtári fejezete pontosan meghatározza. Ennek alapján kell elkészíteni azokat a szolgáltatási előírásokat, munkarendet, munkaköri leírásokat, amelyek segítik a célok elérését, megelőzik az ellentmondásokat, következetlenségeket, és azokat az anomáliákat, amelyek a könyvtár és könyvtárhasználók kapcsolatában kialakulhatnak. A könyvtári ügyrend a jól szervezett minőségi munka biztosítéka.

Az orvosi tanszéki könyvtárak fejlődésének és megmaradásának feltétele tehát a minőségelvű irányítás, a minőségszemléleten alapuló tudás, az új ismeretek elsajátítása és a szolgáltatások bővítése.

A minőségszemlélet nem anyagi kérdés, hanem céltudatos, következetes, racionális gondolkodásmód. Fontosak az emberi kapcsolatok, a kölcsönösség elve alapján működő kapcsolatrendszer, a kommunikáció, az eredményességre törekvő szemlélet, a horizontálisan szerveződő együttműködés és a szervezeti kultúra. Minőségi javulást csak akkor tudunk elérni, ha képesek vagyunk az új ismeretek és módszerek elsajátítására, a fejlődésre és fejlesztésre, olyan szolgáltatások bevezetésére, amelyek a használók érdekeit szolgálják.

Az orvosi könyvtárak érdeke, hogy a külső és belső környezet vizsgálatával a segítő és gátló tényezők feltárásával elérjék a szolgáltatások minőségének növelését.

Fontos, hogy minden könyvtár ismerje környezetét, a könyvtárhasználók igényeit, kinek mit kell szolgáltatnia. Az igénykutatást, a használók és a könyvtár megismerését, a fejlesztés irányának megjelölését könyvtári fórumok, tájékoztatók, könyvtári hírlevelek, gyarapodási listák, prospektusok, éves jelentések segítik. A könyvtári közönségkapcsolat, a PR-tevékenység (public relation) minden könyvtár működésének az alapja. Jelszava: „dolgozz jól és beszélj róla”. A könyvtár és környezete viszonyának tudatos és folyamatos figyelése és fejlesztése a könyvtárvezetés feladata.

Stratégiai szemléletre minden könyvtárnak szüksége van, tanszéki könyvtár esetében is érdemes a célok meghatározásával, a környezeti felméréssel, a lehetőségek kihasználásával foglalkozni.

Mit lehet kitűzni célul? Melyek azok az elsődleges célok (prioritások), amik közül választhatunk? Kitűzhető elsődleges célnak: a gyorsaság (itt az idő a legfontosabb tényező), a takarékosság (költségmegtakarítás), az eredményesség (a szolgáltatások iránti igény, elégedettség) és a minőség.

Jó lenne ezeket együtt megvalósítani, de ez nem lehetséges, valami mindig háttérbe szorul. A sorrend felállítása fontos.

Ha elhelyezzük a könyvtárat a takarékosság – gyorsaság – eredményesség állapottérbe, valamely prioritás sérülni fog.

A pont helye a háromszögben kifejezi, hogy a könyvtárnak milyen a három elsődleges célhoz képest elfoglalt helye. A szempontok bizonyos esetekben ellentmondanak egymásnak. A könyvtár vezetésének a stratégiai tervezés során azt kell meghatároznia, hogy mely elsődleges célt tartja a legfontosabbnak.

A stratégiai tervezés elemzési folyamat, meghatározza a jövőre vonatkozó elképzeléseket, az elérendő célokat, változásra és sikerre törekszik, előírja a feladatok sorrendjét.

• Jövőkép
• Átfogó cél
• Külső és a belső környezet vizsgálata – SWOT analízis
• Elérendő, új célok
• Megvalósítási törekvések

A jövőkép annak az elképzelésnek a megfogalmazása, amit el akar érni, ahová tart a könyvtár. Egyfajta reális szándéknyilatkozat, amely megszabja a fejlődés irányát.

Könyvtárunk mint orvostudományi szakkönyvtár jelentős szerepet vállal a gyógyító, oktató és kutató munkában. A világ egyik legdinamikusabban fejlődő tudományterületén a szakirodalom jelentősége óriási. A könyvtárnak az a célja, hogy dinamikus információ-szolgáltatással támogassa a fenntartó intézményt céljainak elérésében.

Miközben a szükséges információt a használók rendelkezésére kell bocsátani, a növekvő infláció, a költségvetési megszorítások miatt egyre nehezebben szerezhető be a szakirodalom. Az eredményes szolgáltatáshoz rendszerfejlesztés, igény szerinti feldolgozás (marketingszemlélet), együttműködés, folyamatos tökéletesítés (minőségszemlélet) szükségeltetik.

Az átfogó cél a könyvtár lényeges és alapvető céljainak megfogalmazása, annak definiálása, mi a feladata, miért van rá szükség, milyen szolgáltatásokat kíván nyújtani. Ez a mi esetünkben konkrétan a következőket jelenti:

1. Az orvostudományi szakkönyvtár célja, hogy

• a fenntartó intézmény feladatával összhangban biztosítsa a szakirodalomhoz, az információkhoz való gyors hozzáférést;
• tudományos, magas színvonalú szolgáltatással segítse a kutatást, gyógyítást, oktatást, továbbképzést, önképzést;
• legyen felhasználóorientált, vegye figyelembe a könyvtárhasználók egyedi igényeit;
• törekedjen a szolgáltatások minőségének javítására, korszerűsítésére.

2. A könyvtár szolgáltatásai

• az egyedi beszerzések hozzáférhetővé tétele (elektronikus katalógus, cédulakatalógus);
• dokumentumszolgáltatás: helybeni használat, kölcsönzés, könyvtárközi kölcsönzés;
• elektronikus dokumentumok, adatbázisok, az internet használatának biztosítása, a használók képzése;
• a helyi információs igények ellátása;
• témafigyelés, irodalomkutatás;
• másolatszolgáltatás;
• a publikációk regisztrálása, archiválása;
• tudománymetriai elemzés a klinika orvosainak publikációi alapján (hivatkozásvizsgálat, impakt faktor meghatározás)
• saját kezdeményezések (új szerzemények gyarapodási jegyzéke, könyvtárak által felajánlott duplum példányok (könyvek, folyóiratok) nyomon követése és beszerzése, újdonságok (webhelyek) ismertetése (faliújság technika).

3. A feladatok és célok megoldásának alternatívája

Legfontosabb az erőforrások optimalizálása, hogy minimális költségráfordítással növelni tudjuk a könyvtári szolgáltatások minőségét.

Lehetőségek keresése: on-line könyvtári katalógusok, közös katalogizálási lehetőségek, elektronikus dokumentumok, tartalomszolgáltatás stb.;

Együttműködés: a pénzügyi források csökkenése gyűjtőköri együttműködésre sarkallja a könyvtárakat; az internetre alapozott együttműködés következtében a könyvtárközi kölcsönzés forgalma évről évre növekszik; a KATALIST szakmai levelezőrendszer alkalmat ad az információcserére, új technikák megismerésére, problémák felvetésére, szakmai vitára stb.

Mielőtt meghatározzuk a stratégiai célokat, a fejlődés irányát a kiinduló állapot elemzésére van szükség. A tevékenységek dokumentálása, a minőség mérhető ellenőrzése kulcsfontosságú területe a minőségbiztosításnak, hiszen ennek alapján kapunk valós képet a könyvtár munkájáról.

A könyvtári munka eredményessége és annak tényezői alapvetően két szinten vizsgálhatók: makroszinten (mindazon elemek vizsgálata, amelyek a könyvtár működését hosszabb távon meghatározzák) és mikroszinten (tényleges tevékenységek vizsgálata).

Az elemzési technikák egyrészt a statisztikai adatok gyűjtéséből és elemzéséből, két vagy több adat egymáshoz való viszonyításából (teljesítménymutatók) tevődik össze. Ezek az adatok a könyvtári munka egészére vonatkoznak, mennyiségi és minőségi elemzést tesznek lehetővé.

Szükség van olyan elemzési technikára is, amely a vezetéshez, szervezéshez kapcsolódó, folyamatos javítást célzó kimutatást valósítja meg. Ezek közül a leggyorsabb és legmegbízhatóbb módszer a sokat emlegetett SWOT-analízis, amely a könyvtár erős oldalait, gyenge pontjait, a külső környezet lehetőségeit és a környezetből érkező veszélyeket, fenyegetéseket vizsgálja.

S-W-O-T S = strengths (erősségek), azok a belső tényezők, amelyek a könyvtárnak biztos alapot jelentenek; W = weaknesses (gyengeségek), azok a belső tényezők, amelyek hátrányba hozzák a könyvtárt; O = opportunities (lehetőségek), a külső környezet tendenciái, amelyek kedvező pozíció elérését teszik lehetővé; T = threats (veszélyek), a külső környezet kedvezőtlen hatása a könyvtárra (el kell hárítani).

A külső és belső elemek egymással kölcsönhatásban állnak, hatást gyakorolnak a könyvtárra. A SWOT-analízis segíti a legkülönfélébb problémák alapos és sokoldalú vizsgálatát. Az értékelés alapján következtetések vonhatók le a könyvtár jövőjéről. A vizsgálat célja a gyenge pontok kiküszöbölése, a hiányosságok felszámolása, a színvonal javítása.

Adatgyűjtéskor a könyvtárra ható különböző negatív és pozitív tényezőket hasonlítjuk össze. A tényezőkhöz értékeket adunk (1-től 5-ig osztályozva), súlypontozzuk, majd párokat, csoportokat hozunk létre (mi, mit tud ellensúlyozni), az eredményt koordinátarendszerben ábrázoljuk.

* BODA István: Gondolatok a könyvtári menedzsment és a minőségmenedzsment oktatásáról = Könyvtári Figyelő, 1999. 3. sz. 527-40 p.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek