47. évfolyam, 2001. 4. szám

Archívum

Közös katalógusok felhasználói felülete a weben

Karácsony Gyöngyi

Vannevar Bush 1945-ben megjelent (az utóbbi öt évben a Web of Science alapján 203 alkalommal idézett) híres cikkének² alapgondolata indította el egy új tudományterület, az információkeresés (information retrieval) megszületését és azóta is tartó gyors fejlődését.

Az információkeresés életkorait (1945-2015) a shakespeare-i felosztás szerint tárgyaló írás (Lesk) az 1990-es éveket a „kapuzárási pánik”, (mid-life crisis) a XXI. sz. első évtizedét pedig a „kiteljesedés” (fulfillment) korszakának tekinti.

Az 1990-es évek fejlődési irányai, ill. problémái az információkeresés terén:

• a dokumentumok teljes szövegének elérhetősége és kereshetősége, on-line katalógusok nyilvános használatának megvalósulása, az internet technológiai forradalma;
• Vannevar Bush személyi érdeklődés szerinti információtárolási modelljének megvalósulása;
• a fejlett keresési algoritmusok kidolgozásában és használatában még mindig csupán a könyvtárak érdekeltek, kereskedelmi rendszerekben való felhasználásuk nem jellemző;
• a keresés értékelése terén a 90-es évek a TREC (Text REtrieval Conference) felmérések és konferenciák időszaka, melynek konklúziója: további kutatásokra van szükség annak megértéséhez, hogy hogyan fogalmazzák meg az emberek a kérdéseiket és hogyan alakíttathatunk ki olyan kérdéseket, amelyekre jó válaszokat tudunk produkálni.

A XXI. sz. első évtizede a következő kutatási-fejlesztési irányvonalakat mutatja:

• hang- kép- és videofájlok kezelésének, indexelésének, visszakeresési lehetőségeinek (kép- és hangfelismerés) kutatása;
• könyvtári állományok retrospektív anyagának konvertálása;
• folyóiratok retrospektív anyagának elektronikus formában történő elérhetősége, tárolása.

Napjaink információs szakembereinek feladata (a 90-es évek eredményeire támaszkodva és a következő évek kutatási irányának ismeretében) a nagy tömegű információmennyiségben való tájékozódni tudás kialakítása.

A keresett információ gyors és hatékony elérését befolyásoló tényezők közül az indexelés minősége és a keresőprogram képességei a legfontosabbak. E tényezők jelentőségét igazolják az említett faktorokra irányuló kurrens kutatási-fejlesztési törekvések.

A megfelelő stratégia kidolgozása a szakterület feltárására és kereshetővé, elérhetővé tételére csak a párhuzamos törekvések előzetes áttanulmányozásával lehetséges. Az interneten jelenleg észlelhető alapszabályok, törekvések:

• felhasználó-központúság (többféle indexelési eljárás és keresési módszer párhuzamos alkalmazása a jobb keresési eredmények érdekében, felhasználói felület-tervezés);
• adatcsere-formátumok (MARC formátumok), metaadatok (Dublin Core, TEI, Harvest);
• szabványosítási törekvések (XML, SGML, XHTML, Z39.50);

Egy átlagos kereséskor a használó szempontjából tulajdonképpen közömbös, hogy honnan van az információ: bibliográfiából, katalógusból vagy weboldalról származik. Tudományos információk keresése esetén azonban szelektálási szempont lehet a különböző információtípusok megkülönböztethetősége. A lényeg a felhasználó számára szükséges információ gyors, hatékony megtalálása. Ennek alappillére a kölcsönösen egymásra épülő megfelelő adatbázis-szerkezet és keresési feltételek megléte. A felhasználó-központúság ezen alapelvét szem előtt tartva, a megfelelő technikai feltételek kifejlődése révén lehetőség van adatbázisok összekapcsolására közös felhasználói felületen (közös katalógusok, átfogó tezauruszok építése, olyan szakterületi keresők – pl. Health on the Net –, melyek egyetlen keresési feltételre több forrásból többféle, jól elkülöníthető információtípusokat kínálnak eredményként).

A nyilvánosan elérhető on-line könyvtári katalógusok 1. generációja (1970-es évek közepe) tulajdonképpen a cédulakatalógus gépesített változata volt (1. ábra) azzal megegyező adatokkal és visszakeresési lehetőségekkel. Az 1980-as évek közepére új keresési lehetőségek (kulcsszavas keresés, Boole-operátorok használata – összetett keresés -, böngészés) megjelenésével kialakult az OPAC-ok 2. generációja. A mai könyvtári rendszerekben használatos webfelületű on-line katalógus (a WebPAC, a 3. generáció, a 1990-es évek második felétől) a számítástechnika, s elsősorban a hálózatok fejlődésének eredménye. A WebPAC felhasználói felülete és keresési lehetőségei megegyeznek bármely on-line bibliográfiai adatbázis keresési lehetőségeivel.

1. ábra

Néhány megjegyzést szeretnék tenni a közös katalógusok webfelületének vizsgálata előtt:

1. Adatbázisról (adatbázisokról) van szó, melybe ma már szabványos módon (MARC formátum) visszük/töltjük be egyre többféle dokumentumtípus adatait. Az egységesített formátum azért fontos, mert nagyon jól definiálhatók azok az ismérvek, melyek szerint a rekordok visszakereshetők, másrészt rugalmasságot biztosít abban a tekintetben, hogy a definiált ismérvek, visszakeresési lehetőségek közül melyeket emeljük ki, melyek szerint tesszük elérhetővé az információkat, s ezeket a lehetőségeket egyrészt változtatni tudjuk az adatbázis változásaival párhuzamosan (új dokumentumtípusok megjelenése, helyi információk, kapcsolódási lehetőség a dokumentum teljes szövegéhez, adatbázisokhoz, kép, ill. audiovizuális illusztrációkhoz, fájlokhoz, más on-line katalógusokhoz és webforrásokhoz), másrészt a felhasználók igényeihez tudjuk igazítani őket.
2. Webfelületről beszélünk, ahol az egyes oldalak könnyen alakíthatók az adatbázisok adottságai, illetve a felhasználói szempontok szerint (pl. magyarázatok, példák egyszerűen beilleszthetők). Ugyanakkor az adatbázishoz való igazodáson kívül a WebPAC-ok felhasználói felületének tervezésekor figyelembe kell venni bizonyos web tervezési szempontokat, melyek az ide vonatkozó legújabb, felhasználócentrikus szakirodalomban részletesen definiálva vannak. A WebPAC előnye az előző generációval, illetve más, „hagyományos” on-line katalógussal szemben a grafikus eszköztár mellett a web adta lehetőségek kiaknázása: az információ szervezésének hipertext-modellje – a már említett kapcsolódási lehetőségek a különböző információ-, illetve dokumentumtípusok szupermarketévé tették az on-line katalógust. Ily módon a „katalógus” fogalma kitágult, hiszen rég átléptük már a könyvtár falait, és nem csupán egy adott könyvtárban fellelhető dokumentumokról adunk tájékoztatást.
3. A kitűnő technológiai lehetőségek és a közös felhasználói felület miatt nem teszek különbséget a fizikailag egy helyen tárolt, illetve a virtuálisan közös (ám fizikailag elkülönülő) katalógusok között. Induljunk ki, tehát az egyes OPAC-ok ideális felhasználói felületéből s ezt fűszerezhetjük azokkal a plusz szolgáltatásokkal és lehetőségekkel, amelyeket egy közös katalógus nyújthat a felhasználóknak.

A felhasználó szempontjából jelentkező problémák a keresés elvégzésekor:

• Fogalmi: az információszükséglet keresőkérdéssé alakítása „Milyen kifejezést használjak?”
• Szemantikai: „Milyen keresési technikát használjak?” (Egyáltalán: mit jelent a „keresés”, ill. a „böngészés”?)
• Technikai: számítógéphasználati jártasság hiánya és szintaktikai problémák („Mark Twain vagy Twain Mark?” – ha még azt is tudja, hogy Samuel Clemens néven is szerepelhet, fogalmi probléma is társul a szemantikaihoz). Ide sorolható még a kis- és nagybetűk, illetve ékezetek használatának kérdése.

Ezen problémák feloldására sokat tehetünk a keresési környezet megfelelő kialakításával:

• az OPAC kezdőlapján kiválasztható legyen az alkalmazni kívánt keresési mód, s a választás megkönnyítésére magyarázzuk meg azokat, ajánljunk információszükséglet szerinti megoldást; Adjuk meg, mely mező(k)ben és milyen módszerrel lehet keresni az egyes keresési lehetőségekkel;
• ismertessük meg a felhasználót a katalógusban használt tárgyszórendszerrel (ismertető, példák, hierarchia), az legyen kereshető;
• óvakodjunk az egységes, hosszú súgóoldaltól, helyette építsünk ki az adott oldalon / helyzetben / környezetben használható (context-sensitive) súgó-rendszert rövid, érthető magyarázatokkal és példákkal. Adjunk tippeket eredménytelen kereséskor, és további tippeket, manőverezési lehetőségeket eredményes kereséskor.
• mindig tudja a használó, hogy hol van, egyértelmű legyen, hogy melyik keresési módot használja éppen. Könnyen át tudjon térni más keresési módszerre, ha a kiválasztott módon nem kielégítő a keresés eredménye.

A közös katalógus sajátossága: egyértelmű legyen, hogy mely könyvtárak katalógusában keres a felhasználó, az egyes könyvtárak állományában külön-külön is tudjon keresni (lelőhely vagy lelőhelykód szerint – ezeket fel kell oldani!).

A továbbiakban a három alapvető keresési mód jellemzőit foglalom össze:

A katalógus egyes indexeiben való böngészésre, a keresőkérdés pontosítására szolgál. A böngésző kérdés beírásakor a kiválasztott (szerzői, cím, tárgyszó, stb.) indexbe való belépési pontot adjuk meg. A böngészés eredménye az adott index egy részlete, amelyből kiválasztható az a tétel (cím, szerző, tárgyszó), amelyhez tartozó találatokat ki akarjuk keresni a katalógusból.

2. ábra

A kiválasztott szempont (szerző, cím, tárgyszó, lelőhely, osztályozási jelzet stb.) szerinti gyors keresésre szolgál. Tudjon a felhasználó dokumentumtípusra (pl. internet dokumentumok, folyóiratok, stb.), illetve lelőhelyre szűkíteni, változtathassa a találatok oldalankénti számát.

3. ábra

Több keresés összekapcsolása logikai operátorok (AND, OR, NOT) segítségével. Ne legyen túl bonyolult a keresőképernyő.

A National Library of Medicine keresőjében kiválasztható, hogy a kifejezéseket egységként vagy egyenként kezelje, valamennyi vagy bármelyik szóra keressen, NOT operátort is használ (nyilván azért mert a MeSH a tárgyszórendszere).

• A VOCAL keresője kicsit zsúfolt, de nagyon jók és egyértelműek a szűkítési lehetőségei (kiadási idő, nyelv, típus). Az oldalankénti öt tétel megjelenítését alapbeállításban kevésnek tartom, mert sokat kell lapozni (közös katalógus lévén sok találatra lehet számítani), és a felhasználó rendszerint elfelejti átállítani.

4. ábra

• A Magyar Orvosi Bibliográfia keresőfelülete túl bonyolult, nem egyértelmű a név keresése, a dokumentumtípusokból sok van, nem tudhatja a használó hogy azok mit takarnak (gyorskatalogizált, nem katalogizált), mi lehet a különbség az információhordozó és az információhordozó típus között?

5. ábra

• kontrollált szótáras (a pontos terminológia ismerete nélkül lehetetlen boldogulni),
• kulcsszavas (természetes nyelvi) vagy
• osztályozási jelzet szerinti.
• A keresett mező szerint lehet
• szabadszöveges (az egész rekordot végigkeresi) vagy
• mezőnkénti.

6. ábra

A gyakorlatban a tárgyszavas keresés alatt az OPAC-ok jó része kulcsszavas keresést végez a tárgyszómezőben.

Több tanulmány is kimutatta (Thomas), hogy a tárgyszavas keresések több mint fele eredménytelen (nincs találat vagy túl sok találat). Ennek számos oka lehet pl.:

• a felhasználó által használt keresőkifejezés és a katalógus tárgyszórendszere nem egyezik (nem ismeri a rendszer által használt tezauruszt);
• nem is tudja a felhasználó, hogy szabályos kifejezéseket kellene használnia;
• helyesírási, elírási, tipográfiai hibák;
• a felhasználó nem használja vagy nem ismeri a Boole-operátorok használatát;
• a felhasználó nem ismeri a szakterületet;
• a felhasználó nem tudja használni az OPAC-ot.

Az eredménytelen keresések eredményessé tételére alkalmazzák a kulcsszavas keresést, ám ennek két fontos hátránya van: vagy nem talál meg minden releváns tételt, vagy sok irreleváns találatot hoz (az irreleváns találatok száma többszöröse is lehet a releváns találatok számának).

Közös katalógusban további, nagyon súlyos probléma az egyes könyvtárak által használt tárgyszórendszerek különbözősége nem csak tartalmi-formai, de esetleg nyelvi szempontból is.

7. ábra

Alapszabály a találatok megjelenítésekor, hogy a találati oldalakon legyen(ek) kiemelve a keresőkifejezés(ek), legyen kapcsolódási pont keresésmódosításhoz, új kereséshez, illetve más keresési módokhoz. Ajánljon a rendszer kapcsolatot a hasonló témában található rekordok halmazához (7. ábra). A lehető leghamarabb derüljön ki a dokumentum lelőhelye (HOL VAN, melyik könyvtárban), ha ezt a találati listán kódokkal, ill. rövidítésekkel oldjuk meg, azok jól észrevehető helyen fel legyenek oldva.

Példa értékű a Budapesti Műszaki Egyetem (BME) találati lista formátuma (8. ábra). 

8. ábra

Tartalma a cím, szerző, megjelenés éve, amiből gyorsan választani lehet, nem kell valamennyi találat rövid formáját letöltögetni (9. ábra). A teljes rekord megjelenítéséhez elegendő a rekord sorszámára kattintani, táblázatos formája könnyen áttekinthető. Közös katalógusban a raktári jelzet helyett lelőhelykódokat adhatunk meg.

9. ábra

A 9., illetve 10. példán (9–10. ábra) nem tudjuk, hogy épp milyen megjelenítési módot látunk, a rövid, ill. hosszú formátum között csak 1-2 mező a különbség, és az, hogy megtudjuk, hozzáférhető-e a dokumentum, a hosszú módból még két lépésbe kerül. Ez az út lerövidíthető lenne a találati lista lelőhelykódjával, az intézmény státusz-információjához való egyszerűbb hozzáféréssel. Rendkívül kényelmetlen, hogy a „rövid” módban egyenként ki kell jelölni a rekordokat.

10. ábra

A dokumentumok aktuális hozzáférhetőségéről szóló információ nagyon fontos, de közös katalógusban csak akkor ajánlott, amennyiben aktualizálható (van közös kölcsönzési adatbázis, illetve kapcsolódás az egyes kölcsönzési adatbázisokhoz), tehát valós adatokat tartalmaz.

Nagy közös katalógusoknál különösen jó szolgáltatás, bibliográfia összeállításához használható. Tartalma: szerző, cím, megjelenés helye, kiadó neve, megjelenés éve. Érdemes lenne egy kiválasztott stílust alkalmazni, jó lenne, ha egy külön fájlba (pl. lemezre) lehetne menteni a kiválasztott rekordokat.

A letöltési funkció nélkülözhetetlen a könyvtárak közötti rekordcseréhez, ám meg kell magyarázni, hogy tudja a felhasználó, miről is van szó (11. ábra ).

11. ábra

A közös katalógusok felhasználói webfelülete kapcsán három fontos területet emelek ki:

1. Milyen visszakeresési lehetőségeket biztosítunk, ezekhez milyen segítséget nyújtunk a használónak?
2. Milyenek legyenek a találatok megjelenítési formátumai: tudnunk kell, hogy a felhasználó milyen célból keres (akar-e bibliográfiát összeállítani, hisz erre egy virtuális, nagy adatbázis kitűnő eszköz), s az egyes megjelenítési módokat, az azokban feltüntetett információkat ehhez tudjuk igazítani.
3. Weboldaltervezési szempontok, amelyek – mivel az OPAC rendszerint nem önálló szolgáltatás, hanem egy vagy több intézmény honlapjának egy részét képező, az elektronikus szolgáltatások között felsorolható/felsorolandó részegység – a teljes webterületen megfontolandók: a szerkezet 'laposítása' (minél kevesebb kattintással jusson el a használó a keresett információkhoz), áttekinthetősége, esztétikussága, stb.

Plusz még egy szempont: a többnyelvűség, melyet ha felvállalja a rendszer, legyen valóban többnyelvű: figyelni kell a menüpontok, súgószövegek, mezőnevek fordítására, a lelőhelyek feloldására.

A flexibilisen, egyszerűen végrehajtható, sokszor többszörösen összetett keresésekkel a lehetőségek végtelen tárháza tárult fel. Ránk, információs szakemberekre, könyvtárosokra – az információ szervezőire – óriási felelősség hárul: hogyan és mit szolgáltatunk, és hogyan segítjük a tájékozódást. Egyre több(féle) információ egyre több(féle) keresési módja egyre nagyobb zavarba ejtheti a felhasználót, ezért fontos a felhasználói felület megfelelő tervezése, hiszen a célunk még mindig az, hogy a releváns információt hatékonyan találjuk/találják meg.

1. BAKONYI Géza – KOLTAY Klára: Tárgyszókezelés osztott katalogizálási környezetben. In: Networkshop '2000
   On-line: http://nws.iif.hu/NwScd/

2. BUSH, Vannevar: Út az új gondolkodás felé. Ford. Ivacs Ágnes. (Eredeti változat: As we may think. In: Atlantic Monthly, 176. 1945. júl. p. 101-108.)
   On-line: http://mek.iif.hu/porta/szint/muszaki/szaamtech/ multimed/memex.hu

3. GIRILL, T.R.: Fuzzy matching as a retrieval-enabling technique for digital libraries.
   On-line: http://www.asis.org/midyear-96/girillpaper.html

4. HILDRETH, Charles R.: Accounting for users' inflated assessments of on-line catalogue search performance and usefulness: an experimental study.
   On-line: http://informationr.net/ir/6-2/paper101.html

5. HILDRETH, Charles R.: Online catalog design models: Are trieval. UDT Occaswe moving in the right direction?
   On-line: http://phoenix.liu.edu/~hildreth/clr-opac.html

6. LESK, Michael: The seven ages of information reional Paper.
   On-line. http://www.ifla.org/VI/5/op/udtop5/

7. LONG, Chris Evin: Improving subject searching in Web-based OPACs: Evaluation of the problem and guidelines for design. In: Internet serching and indexing: The subject approach. Szerk.. Alan R. Thomas, James R. Shearer. New York: Haworth, 2000. 159-186.

8. MARCHIONINI, Gary – KOMLODI, Anita: Design of Interfaces for Information Seeking. In: Annual Review of Information Science and Technology. vol.33, 1998. 89-130.

9. NIELSEN, Jakob: Designing Web usability. Indianapolis: New Riders, 2000.
   Rosenfeld, Louis, Peter Morville: Information architecture for the World Wide Web. Beijing: O'Reilly, 1998.

10. STERN, D., szerk.: Digital libraries, philosophies, technical design considerations and example scenarios. New York: Haworth, 1999.

11. Thomas, Alan A., James R. Shearer, szerk.: Internet searching and indexing: the subject approach. New York: Haworth, 2000.

12. YEE, Martha M: „Guidelines for OPAC displays” 65th IFLA Council and General Conference Bangkok, Thailand, August 20-28, 1999.
    On-line: http://ifla.inist.fr/IV/ifla65/papers/098-131e.htm

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek