Anita Goldberga

A nemzeti bibliográfia a Lett Nemzeti Könyvtár egyik prioritása. A lett nemzeti bibliográfia egyedi jellegzetessége az, hogy az első lett nyelvű dokumentum megjelenésétől, 1525-től máig a teljes időszakot feldolgozza. Nemrég (1999-ben) a Lett Nemzeti Könyvtár Ritka Könyvek és Kéziratok Osztálya megjelentette a „Régi Lett Nyomtatványok 1525-1855” bibliográfiai indexét. A lett nemzeti bibliográfia egyes hiányait a Lett Akadémiai Könyvtár pótolta: „A lett irodalom indexe: kiegészítés (1585-1919) a J. Misinš által készített „A lett irodalom indexe” köteteihez; a lett kalendáriumok (1750-1919) stb. A lett nemzeti bibliográfia másik egyedi jellegzetessége, hogy az összes, a 18. század közepétől hozzáférhető  periodikum anyaga analitikusan fel van tárva. Ezek az indexek a tudományok és a gyakorlati tevékenységek minden területére kiterjednek. A II. világháborúig ezt a tevékenységet az ismert lett bibliográfus, Augusts Ginters (1885-1944) végezte. Hogy lefedjék a teljes időszakot 1920-ig, a nemzeti bibliográfiai indexek rendszeres publikálásának kezdetéig, a „Lett tudomány és irodalom” indexe folytatásának publikálásával a  Lettonica Osztály pótolja a hiányokat. A Lett Nemzeti Könyvtár Bibliográfiai Intézete Lettország nemzeti bibliográfiájának központja. Ez készíti a nemzeti bibliográfia havonta megjelenő nyomtatott kiadását, a „Latvijas Preses Hronika-t”; fenntartja és aktualizálja a nemzeti bibliográfiai adatbázist (1996-ban indult, jelenleg körülbelül 600 000 rekordot tartalmaz MARC formátumban): könyveket, analitikákat (időszaki kiadványok cikkeit), lettikákat.

Az adatbázis MARC formátumban hozzáférhető a http://www.linc.lv címen.

Szövegszerkesztővel kezdtünk rekordokat készíteni nyomtatási célokra az 1990-es évek elején, 1996 óta használjuk az ALISE nevű helyi rendszert (DOS verzió; az adatok elérhetősége a weben). Ez a tény különösen fontos Lettország egész könyvtári rendszere számára, mivel tesztelés és a Bibliográfiai Intézet által végrehajtott kiegészítések után ezt a rendszert sok könyvtárban (ma már több mint 100-ban) vezették be.

Előnyei a következők voltak:

• a személyzet képzése (a MARC (UK), ISBD, ETO bevezetése);
• adatszolgáltatás lehetősége a nyomtatott változathoz (Latvijas Preses Hronika stb.);
• adatcsere elektronikus formában (flopi lemezeken, e-mail útján, on-line) kb. 30 könyvtárral az osztott katalogizálás kezdetei (7 regionális könyvtár exportál adatokat a Bibliográfiai Intézet számára, a helyi sajtó cikkeinek adatait).

Hátrányok:

• nincs authority control (a szerzők egységes besorolási adatai);
• nincs serials control (az időszaki kiadványok egységes besorolási adatai);
• mindig növekvő igény egyre nagyobb szerver kapacitásra.

A Bibliográfiai Intézet a Könyvtári Információs Hálózat (Library Information Network Consortium, LINC) többi tagjával az ALEPH integrált rendszer bevezetésén dolgozik;

Néhány probléma, amit meg kell oldani az ALEPH500 bevezetése során:

• az adatok átvitele az ALISE-ből az ALEPH-be (A UK MARC-ból US MARC-ba, figyelembe véve a többnyelvű használatot, különböző írásmódokat és központozást, a lehetséges duplikációkat);
• a nemzeti bibliográfia nyomtatott változatának kiadása;
• a személyzet átképzése;
• együttműködés a Lett Nemzeti Könyvtár és a konzorciumban résztvevő többi könyvtár között;
• a kétoldalú nemzeti bibliográfiai adatáramlás biztosítása az ALEPH és az ALISE, LIBER vagy más Lettországban használt rendszerek.

Pillanatnyilag az látszik valószínűnek, hogy a közművelődési könyvtárak más integrált könyvtári rendszert fognak használni, nem az ALEPH500-at. A különböző rendszerek kompatibilitása, az adatkonverzió biztosítása az egyik rendszerből a másikba az egyetlen lehetőség a sikeres együttműködésre egy közös könyvtári információs hálózat létrehozása érdekében Lettországban. Ez fogja garantálni az információs források közös feldolgozását, a nemzeti bibliográfiai adatok helyi, országos és nemzetközi hozzáférhetőségét.

A bibliográfiai információk legnagyobb része Lettországban még mindig csak hagyományos formában férhető hozzá, s mostanáig nem csatlakozott a nemzetközi vérkeringéshez – még azok az információs kincsek sem, amelyek Európa és a világ kultúrájához tartoznak. A katalóguscédulák géppel olvasható formára való konverziója  népszerű Európa számos nagy könyvtárában (British Library, Cseh Nemzeti Könyvtár, Szlovén Nemzeti Könyvtár, Magyarország, Lengyelország és más országok szakkönyvtárai. Szomszédaink – Litvánia és Észtország  – szintén ezt a változatot támogatták. A Lett Nemzeti Könyvtár és Lettország más könyvtárai katalógusainak nagy része külföldi publikációkat tartalmaz (legtöbbjük szovjet publikáció oroszul) az 1945-1990 közötti időszakból. Ezeknek a rekordoknak a nagy száma duplikációt jelenthet az Észtországban és Litvániában már konvertált katalógusokkal és a jövőben az oroszországiakkal is. Megvizsgáltuk a rekordok importálásának azon módjait, amelyeket a mai technika lehetővé tesz (pl. a nemzeti bibliográfia rekordjainak csere verziója az OCLC-vel, különböző nemzeti bibliográfiák CD-ROM változatának használata.) Emiatt a legésszerűbbnek az látszik, ha csak a nyomtatott nemzeti bibliográfiában szereplő lett dokumentumok konverziójára kerül sor.

Már bemutattuk a Bibliográfiai Intézet által 1996-tól készített nemzeti bibliográfiai adatbázist. A nyomtatott információk géppel olvasható formába való konverziója a már létező adatbázist mintegy 2,5 millió rekorddal fogja gazdagítani.

Mindez hozzáférhető lesz valamennyi könyvtár számára Lettországban s külföldön is két projektnek köszönhetően, ezek a „Könyvtári Információs Hálózat Konzorciuma” (Library Information Network Consortium – LINC) és a „Lettország közös könyvtári információs rendszere”.

A projekt hosszú távú célja egy egyedi nemzeti kulturális adatbázis létrehozása (a 18. század közepétől 2000-ig) a nemzeti bibliográfia nyomtatott indexeinek géppel olvasható formába való konvertálásával (136 000 szövegoldal).

A várható eredmények:

• A nyomtatott bibliográfiai adatok (1763-1995) megőrzése US MARC formátumban és digitális formában;
• ezen adatok hozzáférhetősége helyi, országos és globális szinten az ALEPH500 könyvtári rendszer segítségével;
• jobb szolgáltatások a könyvtárhasználók számára (jelenleg az elektronikus katalógus mellett számos cédulakatalógust is használni kell, amikor keresnek a gyűjteményekben);
• megosztott bibliográfiai adatok (a Lett Nemzeti Könyvtár által konvertált nemzeti bibliográfiai rekordok elérhetőek lesznek Lettország egyéb könyvtárai számára).

A projektet a Lett Nemzeti Könyvtár Bibliográfiai Intézete valósítja meg az SWH-TECHNOLOGY céggel együttműködve. Azért választottuk ezt a céget, mert komoly tapasztalatokkal rendelkezik. Ez a második legnagyobb programozó cég Lettországban, amelynek nemcsak Európából vannak ügyfelei, hanem az USA-ból is. A cég szakemberei képesek voltak a lehetséges szoftver olyan nemhagyományos verziójának megtervezésére, amely lehetővé teszi a munka egész technológiai ciklusának egyszerre való megvalósítását (a szkennelt rekordtól a MARC formátumú,  strukturált rekordig, azaz a végső cél eléréséig).

Ez a technikai feladat nagyon összetett volt: a különböző időszakok (1763-1990) különböző minőségű nyomtatott bibliográfiai rekordjainak konverziója MARC formátumra, amely a mezők meghatározásán alapszik, a  szövegek meghatározott elrendezésének példáin alapul (figyelembe véve a többnyelvű alkalmazásokat, a lett betűkészletek egyediségét, régi nyomtatványokat stb.). Az SWH-T által tervezett szoftver egyetemes program, amely lehetővé teszi bármely szöveg elemzését és strukturálását, ha algoritmust lehet rá vonatkozóan meghatározni. A retrospektív konverziós szoftver egylépéses szoftverként használható, ahol az oldalak képei egyszerre teszik meg a három szakaszt, azaz lehetővé teszi az összes felismerési/feldolgozási problémák egyszerre történő megoldását, miközben az eredeti kép elérhető egy kezelő számára.

A projekt első szakaszában a következő feladatokat teljesítettük:

• a nyomtatott indexek elemzése és vizsgálata annak érdekében, hogy racionalizáljuk a retrospektív konverziót; a műveletek módszerének és technikai sémájának kidolgozása,
• az eredeti egylépéses szoftver tervezése és tesztelése, a szabványos alkalmazások integrálása ebbe a további retrospektív konverzió sikeres megvalósításának céljával;
• pillanatnyilag hiányzó bibliográfiai információk elkészítése a legnagyobb igényt jelentő 1990-es évekre vonatkozóan (körülbelül 63 000 MARC formátumú rekorddal egészítettük ki az addigiakat);
• a jövőben szükséges munkaidő és hardver mennyiségének felbecsülése.

A projekt megvalósításának első szakasza szolgál a további jövőbeli projektek folytatásának alapjául. A tervezett szoftver biztosítja a nemzeti bibliográfia indexek „Latviešu zinãtne un literatura” (Lett tudomány és irodalom) – az első részben az 1920-1930 közötti időszak rekordjai, amelyek iránt a legnagyobb igény mutatkozik. Így az Örökség 1 projekt keretében megóvott hírlapokkal való kapcsolat a gyakorlatban is tapasztalható. A Lett Nemzeti Könyvtár valósítja meg az Örökség 1 projektet (az 1822-1940 közötti lett időszaki kiadványok konzerválása), amelyet a lett Soros Alapítvány és az OSI NLP támogat.   A két projekt közötti együttműködés eredményeként az adatbázis analitikus rekordjai és a szkennelt újságcikkek (CD-ROM-on) közti kapcsolatot sikerül biztosítani (metaadatok használatával). A konvertált és kurrens nemzeti bibliográfiai adatok a nemzeti közös elektronikus katalógus egy logikai adatbázisát képezik, s a nemzeti dokumentumszolgáltató rendszer alapjául fog szolgálni.

3. táblázat

A nemzeti közös katalógus

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek