46. évfolyam, 2000. 3. szám

Archívum

A szoftverek és adattárak létrehozásának, felhasználásának szabályai lényegesen eltérnek az általános szabályoktól. Nem a programok logikai alapját, működési rendszerét védik, hanem a felhasznált alkotóelemek egységes rendszerét. A szoftver csak akkor számít szerzői műnek, ha alkotórészei (forráskód, tárgyi kód) révén egységes rendszert alkotnak. A szoftver használatára jogot szerző jogosult lesz a program többszörözésére, átdolgozására, módosítására. A szoftverek szabad felhasználása még ismeretterjesztésre sem engedélyezett. Tilos a szoftverek és számítógépes adattárak könyvtári kölcsönzése is. Az adattár akkor áll szerzői jogi védelem alatt, ha tartalmában, elrendezésében a szerző saját szellemi alkotása. Gyűjteményes műként is védelemben részesül, de a szerzői művek, ill. műrészletek szerzőivel felhasználási szerződés t kell kötni.

A multimédiás CD-ROM-ok műfajában gondot jelent a kiadásukhoz szükséges szerzői jogok beszerzése, ami sürgetővé teszi, hogy nyugati mintára, Magyarországon is kiépüljön az egy központi helyen történő engedélyszerzés (one stop shop) intézménye .

A legtöbb megválaszolatlan kérdés az interneten megjelenő művek szerzői joga körül van. Bővíteni kellett a többszörözés definícióját és a mű nyilvános előadásának fogalmi körét. Azokon a pontokon, ahol a jogi helyzet már tisztázódott, az ARTISJUS kialakította a jogkezelő egyesületekkel köthető szerződések alapjait, de az internetes szerzői kérdések és jogsértések felelősségének ügye még nem szabályozott. 

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2001/04/19)