46. évfolyam, 2000. 1-2. szám
Archívum
EnglishDeutsch

Emlékek, élmények, észrevételek – az ötvenéves közművelődési könyvtárügyről

KISS Jenő 

Három korszakra bontva elemzi az eltelt 50 évet: a hőskor (1949–1952), a 70-es évek korszaka (1968–1977) s az utolsó idők történései (1985–1998).

A hőskorban fontos szerepe volt a Népkönyvtári Központnak, mely a kiskönyvtárak (népkönyvtárak) módszertani irányítója volt, a központi állománygyarapítás, feldolgozás, képzés, módszertani irányítás terén, segítve a körzeti könyvtárak munkáját. 1952-ben jelent meg egy minisztertanácsi határozat a könyvtárügy fejlesztéséről, melyben a közkönyvtárak szervezetét a közigazgatási beosztáshoz igazították. A központi feladatok, szolgáltatások az Országos Széchényi Könyvtárba kerültek, az ott létrejött módszertani osztályra.

A hetvenes éveket a fejlődés virágkorának tartja: ekkor zajlott a közművelődési könyvtárügy megújítása (ld. Sallai István írását a KF 1999. 2. számában), elkészültek a szakmai irányelvek, ellátórendszereket hoztak létre, folytatták a könyvtárépítést, s kialakult az egységes könyvtári rendszer. Az utolsó tizenöt évben, különösen a rendszerváltás után, csökkent a könyvtárak száma, megkezdődött az életképtelen kiskönyvtárak megszűnése, de ugyanakkor stagnálni kezdett az állománygyarapítás az anyagi nehézségek miatt. Az önkormányzati törvény az önkormányzatok kötelező feladatává tette a könyvtárak fenntartását, de nem adott hozzá normatív támogatást. Emiatt veszélybe került az ellátás addigi színvonala. A városi könyvtárakat növekvő igénybevétel és a helybenhasználat növekedése jellemezte, s a könyvtárosokban erősödött a szolgáltatási szemlélet. E korszak legjelentősebb eseménye a kulturális (könyvtári) törvény megszületése 1997-ben. 

Országos Széchényi Könyvtár
Észrevételek