Az elmúlt húsz évben meghonosodott a pedagógusok és könyvtárosok gondolkozásában a tanulók önálló könyv- és könyvtárhasználatra nevelésének fontossága. A használók számára átadandó tudnivalók tartalmi aktualizálása során nyilvánvaló lett, hogy nemcsak tartalmi, módszertani korszerűsítésre is szükség lesz. Az eszköztár tanítása a továbbiakban kétlépcsős lehet: alapszinten egy-egy eszköztípus funkcióit kell ismertetni, alapművek példáján, a második (fejlesztő) szinten, az egyes eszköztípusokon belül kínálkozó választék kritikai kezeléséhez kell támpontokat adnia hallgatóknak. Újra kell gondolnia hagyományos és a számítógéppel olvasható tájékoztató eszközök viszonyát. Az alapvető tájékoztatási eszközök (bibliográfiák, lexikonok, katalógusok) még hagyományos formában is jelen vannak, de fel kell készülni számítógépes használatukra. A hagyományos cédulakatalógus és a hierarchikus felépítésű ETO keresőrendszer háttérbe szorul, helyet adva a természetes nyelvű, mellérendelő keresőrendszereknek. E rendszerekben való keresés logikáját, s a szavakkal való keresés logikai műveleteit feltétlenül meg kell tanítania diákoknak. Kívánatos lenne egy szélesen értelmezett, általános informatikát tanító tárgy, amely a feldolgozás tartalmi kérdéseit és számítógépes technikáját tanítaná. A diákok (tágabb értelemben a társadalom) kérdéskultúráját fejleszteni kell.