A felsőoktatásról szóló 1993.évi LXXX. törvény és a kapcsolódó kormányrendeletek megváltoztatták a magyarországi doktori képzés rendszerét. Ennek következtében 1996. decemberében lezárult az előző korszak a könyvtártudomány szakterületen készített doktori disszertációk történetében. Balázs János 1991-ben készült felmérése után (Könyvtári Figyelő 1991. 2.sz.), amely az 1958 és 1980 közötti időszak könyvtártudományi disszertációit mutatta be, a mostani összeállítás az azóta (1991) eltelt idő produktumait veszi számba. A vizsgálati szempontok között szerepel a könyvtár szakon végzett hallgatók és az elkészült disszertációk egymáshoz viszonyított számaránya, a megvédés éve, a szigorlók életkora, a könyvtáros diploma megszerzése és a védés között eltelt idő összevetése, a korábban megírt szakdolgozat és a doktori disszertáció közötti tartalmi kapcsolat feltárása és a disszertációk lapterjedelme. A tanulmány elemzi a megvizsgált 25 disszertáció tartalmi megoszlását a korábbi felméréshez képest néhány új tartalmi csoport bevezetésével. Pl. cenzúratörténet, rokon tudományok története, használóképzés, integrált könyvtári rendszerek, az információ feltárásának új eszközei. Az utóbbi két kategória megjelenése már egyértelműen mutatja a könyvtártudományban bekövetkező, az informatika, ill. információtudomány irányába történő elmozdulást. A két elemzés együtt hívja fel a figyelmet arra. hogy szükség volna az összesen 160, a könyvtártudomány szakterületén készült doktori disszertáció referáló szintű bemutatására és a referátumok publikálására.