A nem hagyományos dokumentumok gyermekkönyvtári megjelenése és a nyitott tér koncepció (átjárható, egységes könyvtár) új utakat jelölt ki a gyermekkönyvtárak számára. - Ez a könyvtárosok attitűdjében (pl. a könyvtárpedagógia mellett médiapedagógia alkalmazása) és az olvasószolgálati munkában is változást eredményezett. A szerző külföldi tendenciák és példák bemutatása után a magyarországi gyermekkönyvtárakban lezajlott változásokat összegzi. A gyerekkönyvtárat használók életkora hol kitolódik, hol összezsugorodik. A szerző néhány éve felmérést készített 17 megyei, 46 városi és 14 községi könyvtárban a gyerekkönyvtárak működéséről, feladatairól, megváltozott szerepéről, s a használók életkoráról. Van, ahol nincs alsó korhatára a könyvtárhasználatnak, máshol 3 év. A felső korhatár is mozgékony, 14, 16, ill. 18 év. Megfigyelhető tendencia még a személyes kapcsolatok fontosabbá válása, s az, hogy az iskolai könyvtárak erősödésével kevesebb időt kell az oktatást segítő könyvtárhasználati foglalkozásokra fordítani. Végig kell gondolni viszont, hogy az új Nemzeti Alaptanterv milyen új feladatokat jelent majd a gyerekkönyvtárak számára. A gyerekkönyvtárak célja elsősorban a gyerekek egyéni érdeklődésének a kielégítése legyen, az iskolai könyvtárak pedig maradjanak az oktatás kisegítő bázisai. A gyerekkönyvtári térnek, berendezésnek, s az állomány összetételének is jobban kell alkalmazkodni a gyerekek életkorához és igényeihez (pl. legyen tér a gyerekek manuális foglalkozásához, lehetőség a bábozásra, játékos foglalkozásokra, a számítógép-használatra stb.)