Elöljáróban talán érdemes áttekinteni a  KFKK történetét, amely egészen 1923ig nyúlik  vissza – ekkor alapították az első országos központi katalógust, amely a külföldi könyvek és  folyóiratok nyilvántartására szolgált. A nyilvántartás 1952ben került az OSZKba, ahol 1970ben  vált külön a Könyvek, illetve a Külföldi Folyóiratok  Központi Katalógusa (KFKK).

A 70es években sorra jelentek meg a Kurrens külföldi folyóiratok a magyar könyvtárakban  című nyomtatott lelőhelyjegyzék kötetei. A Köz­ponti katalógus építésének új lendületet adott az  IFLA 44. konferenciáján elfogadott UAP program,  amelyhez Magyarország is csatlakozott. A szá­mítógépes feldolgozás 1982ben kezdődött meg,  miután az OSZK vezetősége eldöntötte, hogy a  KFKKt az 1970es időhatárral retrospektív és  kurrens csoportra szétválasztják. A felépítendő  adatbázisba az 1981es évvel kezdődő állományokat jelölték ki azzal, hogy a későbbiekben  1970ig visszamenőleg is feldolgozzák az ada­tokat. A Nemzeti Periodika Adatbázis (NPA) névvel indított fejlesztést kétlépcsősre tervezték: az  első lépcsőben a központi katalógus külföldi, a  második lépcsőben az OSZK magyar folyóiratállománya is ugyanebbe az adatbázisba került  volna. Ez utóbbi indokolta a nemzeti bibliográfiai  igényességgel kidolgozott adatbázisstruktúrát.  Évekkel később a mi adatbázisunktól teljesen  függetlenül megkezdődött a magyar folyóiratok  feldolgozása, így az NPA elsődleges feladata a  lelőhelytájékoztatás maradt a fontosabb bibliográfiai adatok folyamatos frissítése mellett.

A gépesítés nehézségeiről órákat lehetne  mesélni, de ettől most megkíméljük a tisztelt hall­gatóságot. Gondjaink érzékeltetésére elegendő  lesz két adatot felidézni: tíz hosszú éven át külső  számítóközpontban, kötegelt, vagyis batch  üzemmódban folyt a feldolgozás, amely után  1994ben hatalmas előrelépést tettünk: online  adatbeviteli rendszert építettünk ki PC-s helyi há­lózaton, MikroISIS szoftverrel. A jelige – mint az  NPA történetében mindig : szegény ember víz­zel főz... Az online adatbeviteli rendszer és a he­lyi hálózati feldolgozás előnyeit azonban meg­tanultuk becsülni, még akkor is, ha nagyméretű  rekordjainkkal időnként beleütközünk a MikroISIS  korlátaiba .

Az adatbázis jellemzői

Tekintettel arra, hogy a KFKK adatbázisára  vonatkozó adatok gyakorlatilag az egész ország  tudományos és szakfolyóirat ellátottságát jellemzik, érdemes röviden áttekinteni azokat az adatokat  amelyek segítségével felrajzolhatjuk a szakkönyv­tárakban végbement évtizedes változásokat.

A 80as években, de még 1990-ben is ezren  felül volt azoknak a könyvtáraknak a száma,  amelyek állományában külföldi folyóiratok szere­peltek. (1. táblázat és 1. ábra) A 90-es évek gazdaságpolitikai változásainak hatására tömegé­vei szűntek meg a vállalati műszaki könyvtárak:  1995re majdnem felére apadt a bejelentő könyv­tárak száma. A kialakult helyzetre jellemző, hogy  a legtöbb megszűnt könyvtár állománya nyomta­lanul szétszóródott; még ahol az ipari tevékeny­ség folytatódott, ott sem tartották fontosnak az új  gyártulajdonosok – tisztelet a kivételnek – a  könyvtárak működtetését.

A központi katalógus szempontjából viszont  előny, hogy a megmaradt könyvtárak – illetve kö­zülük azok, amelyek továbbra is tudnak külföldi  folyóiratokat előfizetni – változatlan, sőt talán a  korábbinál is nagyobb hajlandóságot mutatnak  állományaik bejelentésére. Az együttműködésből  legföljebb átmeneti nehézségeik miatt maradnak  ki egy időre, de ha az akadályok elhárulnak,  visszamenőleg is bejelentik a kiesett évek állo­mányait.

Az adatbázis mérete folyamatosan növekszik – úgy a bibliográfiai rekordok (1. táblázat és  2. ábra), mint az állományok tekintetében (1. táblázat és 3. ábra). A bibliográfiai rekordok fel­töltése óta eltelt 10 évben az adatbázisban 15  ezerről 36 ezer fölé emelkedett a tételek száma.  Ez a növekedési arány azonban elfed számos  belső változást, köztük például azt a túlzás nélkül  katasztrofálisnak minősíthető adatot, miszerint  azon folyóiratok száma, amelyhez az adott évben  állományt is jelentettek, az 1985ös 20 625ről  1995re 12 454re, vagyis 40%-kal csökkent!

(2. táblázat és 4. ábra) Emellett a radikális csökke­nés mellett már nem lehet szó nélkül elmenni,  egy kézlegyintéssel elintézni – mondván: persze,  a volt szocialista országok folyóirataira most már  senki nem tart igényt. A következő ábrán látható,  miként alakult az előfizetések száma egyes or­szágokban, ahonnan a legtöbb folyóiratot fizetik  elő, illetve néhány volt szocialista országot illető­en (5. ábra). Mint az ábrából látható, a volt Szov­jetuniót, illetve két utódállamát vizsgálva valóban  jelentős, 1100 címet érintő, 72%-os csökkenés  mutatható ki (bár a képet árnyaltabbá tehettük  volna, ha az összes utódállamot kikeressük az  adatbázisból). Ugyancsak több mint 1000 címet  érintő csökkenés mutatkozik a németországi fo­lyóiratoknál. amelyeknek egy része a volt NDK-ban kiadott és időközben megszűnt folyóiratokból  adódik, de 53%-kal csökkent a nemzetközi szer­vezetek által kiadott, 51 %-kal az olasz, 20%-kal a  holland, 11 %-kal az angol és csaknem 10%-kal  az egyesült államokbeli folyóiratok száma.

További számottevő csökkenésről is beszá­molhatunk: a 80as évek közepén 5,9, a 90es  évek elején 3,6, 1995ben pedig 2,4 volt az átla­gos példányszám az országban. Ez az adat me­gint csak elrejti a szélső értékeket, például a Lan­cet 80 előfizetőjét, és a már ismert adatot, hogy  évente 46000 cím csak egyetlen könyvtárba jár,  illetve járt. (2. táblázat és 4, ábra) Kérdés persze,  hogy kell-e egyáltalán több példány ugyanabból a  folyóiratból, vagy a régóta szorgalmazott együtt­működés helyettesíti a példányokat – ennek el­döntése azonban nem a mi feladatunk.

Sajnos, még mindig nincs vége a negatív  tendenciák felsorolásának. Nap mint nap érzékel­ve. hogy egyre több könyvtár mind több és több  folyóiratot kénytelen lemondani, elkezdtük a „le­mondások" tényét is rögzíteni. A gyakorlatban ez  úgy néz ki, hogy ahhoz az évhez, amelyben jelzi  a könyvtár, hogy a következő évtől nem fizeti elő  az adott folyóiratot, külön almezőbe bevisszük a  könyvtár kódját. Az 1993tól vezetett adat eddig  4650 folyóiratot érint (köztük egyre több olyat,  ahol az adott könyvtár egyedüli előfizető volt),  összesen pedig mintegy 7500 ilyen bejegyzé­sünk van. Mindeközben soha nem látott mérete­ket öltött az állományok csökkenése: 1995ben  például 383 teljes folyóiratrekordot kellett töröl­nünk a lelőhely megszűnése miatt, 90 könyvtár  teljes állományát (1800 rekord 15 000 könyvtár adatát) töröltük a könyvtár megszűnése miatt, a  selejtezések következtében pedig 7000 lelőhely­adatot vezettünk ki az adatbázisból.

5. ábra

A számadatok legföljebb azt mutatják meg,  „mennyi az annyi", de azt nem, mennyit ér ez a  mindössze 12,5 ezer folyóirat, amely 1995-ben  beérkezett az országba. Bizonyára néhányan  még emlékeznek rá, hogy az MKM kérésére  összevetettük a Science Citation Index két soro­zatában a szakterületenként első 30 helyre rang­sorolt folyóiratokat és a hazai előfizetéseket. Az  akkor a vizsgálatba bevont 4554 cím 79%a volt  meg legalább egy példányban és legalább egy  évig valamelyik hazai könyvtárban. Most ezt a  hatalmas vizsgálatot nem tudtuk elvégezni, de  segítségünkre sietett Liszkay Béla, a BME KTK

osztályvezetője, aki kérésünkre volt szíves leszá­moltatni, hogy a Swetscan 12 800 folyóirata közül  7357 szerepel az NPA adatbázisban (hogy ez  hogyan volt lehetséges, erre még visszatérünk).  Ez azt jelenti, hogy a nálunk is jól ismert folyóirat­ügynökség legnépszerűbb, és egyben a holland  PICA rendszerben könyvtárközi kölcsönzési cél­lal leggyakrabban keresett folyóiratainak 58%a  megvan az országban.

A KFKK szolgáltatásai

Mint ismeretes, 1988 óta tesszük lehetővé  az adatbázis online lekérdezését az IIF (most NIIF) Központi gépén. Az idén negyedik alkalom­mal adtuk ki az NPA teljes anyagát tartalmazó  CD-ROM-ot, amelynek forgalmazását is saját  berkeinken belül végezzük. Amint a 6. ábrából  látható, elfogadhatóan alakul az eladott lemezek  példányszáma – részben annak is köszönhetően,  hogy az új lemez megjelenésekor igen nagy ked­vezménnyel adjuk az előző évi kiadást. Ahogy az  adatbázis tartalmát, úgy a lekérdező felületet is  évrőlévre bővítjük, de az igazi nagy áttörést nem  ez jelenti, hanem a Budapesti Műszaki Egyetem­nek köszönhető fejlesztés, amelynek eredmé­nyeként ez év tavaszától kezdve a Swetscan  szolgáltatással összekötve, az Interneten keresz­tül is elérhető a hipertext formában megszerkesztett NPA adatbázis. Külön kiemelendő, hogy ezért  a nagyszabású munkáért egyetlen fillért sem kel­lett fizetnünk, csak a hozzájárulásunkat kérték az  adatok feldolgozásához. A BME internetes szol­gáltatását bemutató képernyőképek (1014. áb­rák) már átvezetnek bennünket a központi kata­lógusok fejlesztésének kérdéseihez.

Finanszírozás 

Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy milyen  anyagi támogatással oldottuk meg feladatainkat:

Retrospektív feldolgozás

Az egyik legnagyobb kérdés az újra egy  szervezeti egységként működő KFKK számára,  hogy mi legyen a retrospektív anyag sorsa. Az  NIIF ez évi pályázatának keretében feldolgoztuk  mindazon folyóiratok állományát, amelyek bib­liográfiai rekordja megvolt a számítógépes adat­bázisban . Ez a kb. 14000 folyóiratot és több száz­ezer állományi adatot érintő bővítés átkerült az  NIIF központi gépén a BRS/Search alatt lekér­dezhető adatbázisba, jövőre pedig rajta lesz a fel­újított CD-ROM-on.

A manuális katalógusban ezek után még  mindig marad kb. 40 00o cím, amelynek sorsáról  dönteni kell. A kérdés, hogy érdemese ezt a ha­talmas anyagot is számítógépre vinni, vagy ele­gendő róluk a cédulakatalógust fenntartani. A  döntéshez további elemzések szükségesek, mi  most az Önök tájékoztatására csak az utóbbi 3 év  retrospektív lelőhelykéréseiből vett 10%-os min­tát vizsgáltunk meg. Az első meglepetést az áb­rán látható megoszlás okozta (7. ábra): minden  előzetes várakozástól eltérően a természettudo­mányok körébe sorolható kérdések száma több,  mint a társadalomtudományokra vonatkozóké. A  következő ábrán látható (8. ábra), hogy a magyar  nyelvű szakirodalmat igénylő kérdések száma el­enyészően csekély. A két nagy csoportot külön  vizsgálva látható a nagyobb időszakok iránti ke­reslet (9/a. ábra): míg abban egyformák, hogy a  legújabb folyóiratokat keresik leginkább, és  ahogy megyünk visszafelé az időben, az érdeklő­dés egyre gyengül, az arányok már különböznek.  Megnéztük az egyes témakörökre vonatkozó kér­dések megoszlását is (9/b. ábra): az egyik olda­lon a politika és közgazdaságtudomány alig vezet  az irodalom, történelem és nyelvészet csoportja  előtt, a másik oldalon már jelentősebb eltérés van  a vezető helyen álló vegyészet és biológia, illetve  az orvostudomány között.

A fejlesztés kérdései

Az egész leendő közös katalogizáló rend­szer szempontjából rendkívüli jelentősége van  annak a munkának, amelyet az OSZK Fejlesztési

osztályának vezetője, Szűcs Jenőné, és helyette­se, Sípos Márta végez. Még ebben az évben ki­dolgozzák az NPA bibliográfiai rekordjainak és ál­lományadatainak HUNMARC specifikációját. Ezt  követően elkészíttetjük a konvertáló programot,  amely lehetővé teszi, hogy az NPAbar feldolgo­zott rekordokat bármely könyvtár átvegye és le­töltse saját adatbázisába. Erre érzékelhetőe n  nagy igény mutatkozik, hiszen a MikroISISből  exportálható rekordokat is több könyvtár megvet­te és áttöltötte az általa használt rendszerbe ­köztük a legnagyobb külföldi folyóiratállománynyal rendelkező MTA Központi Könyvtára és az  Országos Műszaki Könyvtár.

 .,

Az állományok közlésére kidolgozott HUN­MARC lehet minden további fejlesztés alapja. Ha a működő könyvtári számítógépes rendszerek  azonos elvek alapján fogják érkeztetni, majd az  évfolyamok teljessé válása után archiválni állo­mányaikat, akkor nem lesz többé szükség a mai  bejelentési procedúrára. Előbb a közös katalogi­zálásra létrejött társulásban részt vevő 15 könyv­tár, de később remélhetőleg mind többen és töb­ben az NPA feldolgozó munkája nélkül is elérhe­tővé tudják tenni állományadataikat a hálózaton.  Bejelentőként megmaradnak egyelőre a kisebb  könyvtárak, de belátható időn belül közülük is  mind többen lépnek majd be a közös katalogizá­lási rendszerbe. Mindezek ismeretében komo­lyan el kell gondolkodnunk azon, 510 év múlva  mi lesz a KFKK, és benne az NPA feladata a  könyvtári rendszeren belül.

Több, akár egymás mellett is megvalósítható  elképzelésünk van:

• az OSZK átveszi és letölti az általunk fel­dolgozott külföldi folyóiratok HUNMARC  formátumú rekordjait (szám szerint 2664  rekordot, melyek közül 1063 hungarika  anyag). Ez annál indokoltabb lenne, mert  mi az OSZK állományát tekintve semmi­lyen gyűjtőköri küszöböt nem állapítunk  meg * a gyűjteménybe kerülő összes fo­lyóiratot feldolgozzuk – az adatok azon­ban nem kerülnek be az OSZK „vérkerin­gésébe", házon belül kollégáink ugyan­úgy a statikus állapotot tükröző CD­ROMot tudják lekérdezni, mint bármely  előfizetőnk.