41. évfolyam, 1995. 4. szám

Archívum

OPAC hálózat Európában: a ONE program

Újabb lépés egy európai szintű információs hálózat megteremtése felé

Az Európai Közösség OPAC network in Europe. Project ONE: Taking a further step towards a Europe-wide information network (1995.) c. programját Drótos László fordította.

A ONE (OPAC Network in Europe) egy olyan fontos új kezdeményezés, mely egyrészt megkönnyíti majd a könyvtárak használóinak az online olvasói katalógusokhoz, az OPAC-okhoz (Online Public Access Catalogue) és a nemzeti online katalógusokhoz való hozzáférést, másrészt ösztönzi és segíti az európai könyvtárak közötti együttműködést.
A ONE programban 8 európai ország 15 szervezete és intézménye vesz részt. A program 1995. január 30-án indult és 30 hónapig tart. A teljes költségvetése 2.4 millió ECU, melynek finanszírozása az Európai Unió könyvtári programja keretében történik.
A résztvevők többségénél régi hagyománya van a könyvtári szolgáltatások osztott (vagyis hálózatos) környezetben való üzemeltetésének. Néhány helyen már működnek Z39.50 és/vagy SR szabványokon alapuló rendszerek. A program keretében nem szándékoznak teljesen új szoftverfejlesztésekbe kezdeni, hanem a már rendelkezésre álló programrendszerekre kell majd építkezni.
Készülnek majd olyan új, segítő rendszerek, melyek megkönnyítik a felhasználók számára, hogy az illető országból elérjék egy másik ország online katalógusait. Kialakításra kerülnek olyan, "belépési pontot" kínáló szoftverek, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználó egyetlen gépbe bejelentkezve elérhesse bármelyik résztvevő könyvtár OPAC szolgáltatását. A program keretében készülő alkalmazások nemzetközi szabványokra épülnek és eredményeként professzionális minőségű szoftverek jönnek majd létre, melyeket bárki számára hozzáférhetően közzétesznek a nyilvános archívumokban, hogy ezzel is bátorítsák az európai könyvtárak együttműködését. A ONE program eredményeit egy kísérleti szolgáltatásban fogják először felhasználni, mely a résztvevők katalógusaira épül, és a tesztelésbe Európa különböző részeiről széles felhasználói kört vonnak be.
A program alapjául szolgáló szabványok az SR/Z39.50 protokollok. Ezek lehetővé teszik, hogy a használók a hálózaton keresztül egymástól nagyon különböző számítógépes rendszerekben is tudjanak keresni. Az SR/Z39.50 megoldást kínál az egyre sokasodó, de eltérő kezelőfelülettel rendelkező könyvtári katalógusok problémájára, és a használók számára jelentősen megkönnyítheti az OPAC-ok használatát. A ONE keretében készülő szoftverek megoldják majd a különböző rekordformátumokból és karakterkészletekből származó gondokat is, melyek jelenleg megnehezítik a sima átjárást a különböző adatbázisok között. Ezenkívül a ONE program az SR/Z39.50 szabványok továbbfejlesztéséhez és finomításához is hozzá fog járulni.

A résztvevők és a programban vállalt szerepük

A ONE programnak 15 intézményi résztvevője van. Ezek közül 9 teljes jogú, 6 pedig társult partner. A teljes jogú partnereknél folyik a szoftver kifejlesztése és kipróbálása. A teljes jogú partnerek a kísérleti szolgáltatásban is részt vesznek majd.
A társult tagok két csoportra oszthatók. Az elsőbe azok az intézmények tartoznak, amelyek országos szintű könyvtári rendszereket fejlesztenek vagy üzemeltetnek (BIBSYS, Pica, UBO). Ezek a partnerek szintén részt vesznek a szoftver kifejlesztésében és tesztelésében - a teljes jogú tagokkal egyenlő jogosultságokkal.
A másik csoport olyan könyvtárakból áll, melyek hozzáférést nyújtanak a saját rendszerükhöz (LB, LMJ, NM). Ezek a tagok a közösen fejlesztett szoftver tesztelő helyei lesznek majd.
A társult tagok is részt vesznek majd a kísérleti szolgáltatásban.

(A résztvevő intézmények címeit és a kapcsolattartó személyek nevét tartalmazó jegyzék a Könyvtártudományi Szakkönyvtárban található eredeti kéziratban olvasható.)

A program rövid összefoglalója

A ONE program Ausztria, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Németország, Norvégia és Svédország nemzeti könyvtári szervezeteinek együttműködésével folyik.
A program egyik fő célja a használók és az információk közötti kapcsolat megteremtése azáltal, hogy összekapcsoljuk a különböző könyvtári rendszereket egy nyílt rendszerekből álló hálózaton keresztül. Másik alapvető cél egy ilyen hálózat létrehozásával a rendszerek közötti kommunikációt előíró nemzetközi szabványok továbbfejlesztése.

A program célkitűzéseit négy csoportba lehet sorolni:

• Szolgáltatási célok
• Technikai célok
• Kutatási célok
• Szabványosítási célok

Szolgáltatási célok

A program legfontosabb célja szolgáltatási szempontból a használók és az információk közötti kapcsolat megteremtése. A következő csoportoknak jelent előnyt majd a ONE hálózat:

• könyvtári dolgozók
• kutatók és tudósok
• könyvtári olvasók

A fontosabb eredmények a szolgáltatás terén a következők lesznek:
- a résztvevő intézmények könyvtári felhasználói hozzáférhetnek a többi résztvevő által üzemeltetett katalógusokhoz;
- kialakul egy olyan szolgáltató infrastruktúra, mellyel az európai információforrásokban keresni lehet, s amely később kitágítható világméretekre az Interneten keresztül, és idővel tovább bővíthető úgy, hogy lehetséges legyen a keresés során talált publikációk online megrendelése is;
- meghatározhatók lesznek az európai rendszerek kereső funkcióival szemben támasztott igények, különös hangsúllyal az online segítő és tájékoztató funkciókra;
- minél szélesebb kört bevonva, beindul egy kísérleti szolgáltatás a résztvevő intézmények adatbázisai és használói között, s kiértékelésre kerülnek az így szerzett tapasztalatok;
- a kísérleti szolgáltatás eredményei alapján a résztvevők képessé válnak arra, hogy kialakítsák és kipróbálják saját stratégiájukat a nemzetközi szintű adatbázis-szolgáltatás terén.

Technikai célok

A ONE fontosabb technikai céljai:
- a résztvevő intézmények meglévő SR/Z39.50 szabványú rendszereinek összekapcsolása;
- a résztvevő intézmények meglévő SR/Z39.50 szabványú rendszereinek továbbfejlesztése;
- egy SR/Z39.50 kernel szoftver és egy "pártatlan" kliens programcsomag kifejlesztése, melyek a protokollokban leírt valamennyi szolgáltatást megvalósítják;
- különböző hálózattípusokhoz csatolók kidolgozása és megvalósítása, melyeken az SR/Z39.50 kernel futhat (a résztvevők rendszerei eltérő csatlakozási felületeket használnak az alacsonyabb szintű hálózati rétegeknél); egy olyan mechanizmust kell kifejleszteni, ami át tud váltani a különböző protokollok között attól függően, hogy melyik rendszerrel kommunikál;
- egy tesztelési eljárásgyűjtemény definiálása a továbbfejlesztett ISO 10163 szabványhoz;
- egy "eszközpark" kifejlesztése olyan feladatokhoz, mint például a MARC rekordok átalakítása, a karakterkészletek között konverzió, a CCL-RPN közötti fordítás stb.

A fontosabb technikai eredmények a következők lesznek:
- az SR/Z39.50 protokollok szolgáltatásainak gyakorlati megvalósítása, beleértve az alap szabványhoz utólag hozzáadott szolgáltatásokat is;
- megbízható, jó minőségű szoftvercsomagok kifejlesztése a könyvtári és egyéb információs rendszerek közötti hálózati kommunikáció céljára;
- egy "pártatlan belépési pont" és egy önállóan futtatható kliens programgyűjtemény létrehozása, melyek a SR/Z39.50 protokollok valamennyi szolgáltatását tartalmazzák;
- a különböző számítógépes platformokon és hálózati környezetekben megvalósított SR/Z39.50 alkalmazások közötti kommunikáció megoldása;
- az együttműködés tesztelésére alkalmas eljárásgyűjtemény a teljes SR/Z39.50 szabványra;
- az ALD11 profil tesztelése (ez az SR/Z39.50 protokoll kapcsolat-orientált üzemmódja).

A program keretében létrehozott valamennyi szoftver - lehetőség szerint - a már létező szoftvercsomagok továbbfejlesztését szolgálja. Ezek a fejlesztések például a szabványokhoz való hozzáigazítást jelenthetik.

Kutatási célok

A kutatás célja annak kiderítése, hogy a könyvtári rendszereken belül milyen felhasználói segítségek szükségesek, és annak eldöntése, hogy ezek a szükségletek miképpen feleltethetők meg az EXPLAIN protokoll szolgáltatásainak. Másik cél annak megvizsgálása, hogy ez az általános felhasználói segítő és tájékoztató rendszer hogyan valósítható meg a különböző számítógépes környezetekben.
A program fő kutatási eredménye egy jól definiált EXPLAIN protokoll és egy általános felhasználói segítő és tájékoztató rendszer, mely az EXPLAIN protokoll szolgáltatásaira épül.
A különböző karakterkészletek problémáival is foglalkozni kell.

Szabványosítási célok

A program célja a szabványosítás terén az SR/Z39.50 szabványok fejlesztésének befolyásolása a résztvevők rendszerei közötti kommunikációból szerzett tapasztalatok alapján, a szabványosítással foglalkozó szervezetek bevonásával.
A fő eredmény az SR/Z39.50 szabványok és/vagy a könyvtári rendszerek közötti kommunikációnál használt regisztrált változók listájának továbbfejlesztése lesz.

Hozzájárulások az EK Könyvtári Programjának céljaihoz

A program a könyvtári akcióprogram II. szakaszához kíván hozzájárulni az új hálózati könyvtári szolgáltatások kifejlesztésével úgy, hogy megvalósítja és kipróbálja azokat a szolgáltatásokat, amelyek az ISO SR/Z39.50 protokollnak egy viszonylag széles körben való használatához szükségesek.
A program az Action Line II. program valamennyi speciális céljához hozzájárul majd. A legfontosabb kulcseredmények az alábbiak lesznek:
- működő hálózati kapcsolatok létrehozása különböző könyvtári katalógusok között és ily módon ezen rendszerek használói között;
- hozzáférés biztosítása a továbbfejlesztett SR/Z39.50 protokollra alapozva, nemzetközi hálózatokon keresztül;
- a nemzetközi szabványok és az európai kommunikációs profilok használatának népszerűsítése;
- tesztelési hely biztosítása más könyvtári rendszerek számára, melyek szintén az SR/Z39.50 protokollt vagy annak továbbfejlesztett változatát használják.
A ONE a program általános céljához egy, az együttműködés tesztelésére alkalmas eljárásgyűjtemény kifejlesztésével járul hozzá, mely a továbbfejlesztett SR/Z39.50 szabványhoz használható.
A ONE főleg az Action Line II. program feladataiba illeszkedik, mivel a fő célja a teljes SR/Z39.50 protokoll szabvány megvalósítása és tesztelése, egyaránt beleértve az SR/Z39.50 Origin és az SR/Z39.50 Target részeit. Mindazonáltal azzal, hogy megvalósítja az ISO 10162 és az ISO 10163 szabványok kiegészítéseit, a könyvtárak használói a program eredményeit a mindennapi munkájukban is tudják majd hasznosítani, és így a program az Action Line III. elnevezésű program speciális céljaihoz is hozzá tud járulni az alábbiakkal:
- ezeknek a hálózati protokolloknak a használatával elő lehet segíteni az új szolgáltatások iránti igények növekedését;
- ezeknek a hálózati protokolloknak a használatával javítani lehet a bibliográfiai információkhoz való hozzáférés színvonalán.

A program munkaterve

Két fő feladatcsoport különíthető el:

• a könyvtári szolgáltató gépek között egy európai hálózat kialakítása;
• a használóknak szánt segítő funkciók színvonalának növelése egy ilyen hálózatnál.

Munkaterületek

A ONE program négy munkaterületre osztható:

1. Menedzselés és minőség-ellenőrzés (5 munkacsomag)
2. Használat és használhatóság (9 munkacsomag)
3. Szoftverfejlesztés (7 munkacsomag)
4. Információk és az eredmények terjesztése (5 munkacsomag)

Mindegyik munkaterületet egy munkaterület menedzser irányít, aki felelős a munkaterületéhez tartozó munkacsomagokért.
Az 1. munkaterület feladata a program hatékony menedzselése és az összes végtermék minőségének biztosítása.
Az 1. munkaterület munkacsomagjai a következők:

1.WP1100
Program menedzselés és adminisztrálás
WP1200
A "Használat és használhatóság" munkaterület menedzselése és adminisztrálása
WP1300
A "Szoftverfejlesztés" munkaterület menedzselése és adminisztrálása
WP1400
Az "Terjesztés..." munkaterület menedzselése és adminisztrálása
WP1500
Minőségbiztosítás

A 2. munkaterület célja a tervezett szolgáltatásokhoz és szoftverekhez kapcsolódó igények felmérése és ezek megtervezése.
Az együttműködés lehetőségének kipróbálása is ennek a munkaterületnek a feladata.
Az 2. munkaterület munkacsomagjai a következők:

2.WP2200
A leendő szolgáltatások megtervezése
WP2300
SRPM kívánalmak és specifikációk
WP2400
EXPLAIN kívánalmak és specifikációk
WP2500
API és ToolboX
WP2600
NEP kívánalmak és specifikációk
WP2700
Az önállóan futtatható klienshez kapcsolódó kívánalmak és specifikációk
WP5100
Az együttműködés lehetőségének tesztelése
WP5200
Az alkalmazások együttműködése
WP6100
Felhasználói felület

A 3. munkaterület célja a program keretében készülő különböző szoftver modulok fejlesztésének koordinálása és annak biztosítása, hogy ezek a modulok megfelelő tesztelésen menjenek keresztül, mielőtt beépülnének a kísérleti szolgáltatásba.
A 3. munkaterület munkacsomagjai a következők:

3. WP2100
Az SR szoftver értékelése
WP3100
Az SRPM megtervezése
WP3200
Az önálló kliens program, az általános felhasználói segítőrendszer és az EXPLAIN megtervezése
WP3300
AZ API és a Toolbox megtervezése
WP4100
Az SRPM megvalósítása
WP4200
Az önálló kliens program, az általános felhasználói segítőrendszer és az EXPLAIN megvalósítása
WP4300
Az API és a Toolbox megvalósítása

A 4. munkaterület célja az információk terjesztésével kapcsolatos valamennyi részfeladat koordinálása.
A 4. munkaterület munkacsomagjai a következők:

4. WP5300
A kísérleti szolgáltatás szervezése és adminisztrálása
WP5400
Felhasználói tesztek kísérleti szolgáltatás
WP7100
Terjesztés és hasznosítás
WP8100
A javított szabványok tanulmányozása
WP9100
Felhasználói dokumentáció

Ütemezés

A ONE program öt, műszakilag és időben jól elkülöníthető fázisra oszlik.
Az 1. fázis, mely 6 hónapig tart, a tanulmányozás, az értékelés és az igényfelmérés időszaka. A vonatkozó szabványokat át kell tanulmányozni. A már létező szoftverek közül az SR/Z39.50 szabványokat használókat értékelni kell és ki kell választani azt, amelyik a ONE szoftver alapjául fog szolgálni. Meg kell határozni a ONE szoftverrel szemben támasztott követelményeket. Egyes moduloknál az 1. számú verzió kívánalmait kell figyelembe venni, másoknál a protokoll teljes változatának kívánalmait. Egyes modulok specifikációi is az 1. fázisban készülnek majd el.
A 2. fázis is 6 hónapig tart, a ONE szoftver első verziója megtervezésének és megvalósításának időszaka.
A 3. fázis 4 hónapig tart, a ONE szoftver végső verziójának igényfelmérő és specifikációs időszaka. A 3. fázisban indul a kísérleti szolgáltatás is. A használók már használhatják a ONE szoftver első verzióját.
A 4. fázis 6 hónapig tart, a ONE szoftver végső verziója megtervezésének és kifejlesztésének időszaka.
Az 5. fázis 8 hónapig tart, ez a kísérleti szolgáltatás időszaka. Ennek a fázisnak az utolsó szakaszát kell felhasználni a kísérleti szolgáltatás eredményeinek értékelésére.

A ONE szoftver számítógépes platformjai

A közös szoftverfelület és a kliens fejlesztési környezete először a Unix U operációs rendszer lesz, kiegészítve olyan BSD bővítésekkel, mint pl. a "socket" kezelés. Ahol csak lehet, ragaszkodni kell a POSIX előírásokhoz. Később az elkészült szoftver "átvihető" lesz majd más platformokra is, mint például az RS6000 AIX.
Az API és a Toolbox funkciók standard ANSI C kódban íródnak, hogy könnyebb tegyen őket átvinni más számítógépes környezetekbe, pl. PC-re. Ahol X-Window felhasználói felületek fejlesztésére kerül sor, ott az OSF-Motif rendszert kell használni, mert ez jobb hordozhatóságot biztosít, mint más, nem szabványos felületek.
A NEP önállóan futtatható kliens Unix/OSF-Motif és PC/Microsoft Windows környezetekre íródik.
Sok egyéb variáció is elképzelhető a helyi rendszerek és a NEP platformok területén, különösen, ha az elkövetkező néhány évben várható különböző PC változatokra és a hozzájuk tartozó operációs rendszerekre gondolunk. Nem megvalósítható a szoftver átvitele minden lehetséges platformra, de a lehetőségeket a jövőben a program résztvevői tovább vizsgálhatják.

A munkák sorrendje

A munkák a következő módon szerveződnek: elemzés - kívánalmak - specifikáció - tervezés - megvalósítás - kísérleti szolgáltatás.
Ez a folyamat ismétlődik majd a szoftver mindkét verziója esetében.
A programmal kapcsolatos munkák a már létező szoftvercsomagok, a felhasználói felületek és a felhasználói igények elemzésével kezdődnek. Ezután a tervezett szolgáltatásokra és a felhasználói segítőrendszerre vonatkozó kívánalmak meghatározása jön.
A következő lépés a megvalósításhoz szükséges feltételek elemzése, vagyis hogy mely igényeknek lehet megfelelni és melyeknek nem. Ezután a szoftver modulok megtervezése jön, és végül az egyes modulok megvalósítása (a programozás).
Miután a szoftver modulok elkészültek és megtörtént a tesztelésük, megindulhat a kísérleti szolgáltatás.
Tekintettel arra, hogy a szoftver részeinek többsége két szinten (1. és 2. verzióban) is elkészül, az első verzió specifikációja, megtervezése és megvalósítása során szerzett tapasztalatok befolyásolni fogják a végső (2.) verzióval kapcsolatban támasztott kívánalmakat. Az 1. verzió megvalósítása után tehát ismét lesz egy "kívánalmak és specifikációk" fázis. Ezt követi a végső változat megtervezése és megvalósítása.
A szoftver modulok kifejlesztése lépésekben történik majd, hogy minél korábbi fázisban el lehessen kezdeni a használókkal folytatott tesztelést. Egy korlátozott felhasználói teszt már a 3. fázisban megkezdődhet, míg a teljes kísérleti szolgáltatás az 5. fázisban indul.
Az utolsó fázis utolsó részét a kísérleti szolgáltatás tapasztalatainak értékelésére tartják fenn.

Függelék

A ONE program koordinátora az Oslo College, a norvég BRODD egyik szervezeti egysége.

Országos Széchényi Könyvtár Észrevételek (2000/04/12)